Címke: Csócsárló

A gabonafutrinka ebben az időszakban jelenik meg, és kártétele nyomán foltokban, vagy akár teljes mértékben kipusztíthatja a gabonavetéseket.

A „Határszemle” rovatban az ősz során már szóba került a gabonafutrinka lárvájának, a csócsárlónak az őszi kalászosokban jelentkező kártétele. E kártevő esetében megvan az elméleti lehetősége annak, hogy enyhe időjárás esetén a tél során is folyamatosan károsításon. Ahogyan ez az elmúlt télen is történt!

Érdemes a védekezésre olyan készítményt választani, amelynek hatása több napig is fennáll, mint például a mikrokapszulázott piretroid termékeké.

Az idei esztendő első két hónapjának időjárása csapadék szempontjából kísértetiesen hasonlít 2019-es év januárjára és februárjára. Akkor és most is csapadékban szegényesen telt el az első két hónap, így most az eddig lehullott eső (mert hó nemigen fordult elő), eső miatt már-már szárazság körvonalazódott ki. Március első napjai csapadékkal indultak, így elhárult a közvetlen veszély és reméljük a csapadékban gazdag folytatást.

A növények fejlődésével párhuzamosan az őszi káposztarepcében, az árpában és a búzában egyaránt erős levéltetű-fertőzés kialakulásának lehetünk szemtanúi.

A repce állományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött, várva az első növényekre.

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.

Néhány térségben már elkezdődött az őszi árpa és az őszi búza kelése, de az aratással párhuzamosan folyamatosan végzik a többi területen is a vetést.

Az őszi kalászos növények tekintetében nagy területen kerül vetőmag a földekbe önmaga után. A kalászos gabonákat általában jó talajlakó kártevő „nevelő” növényeknek tekinthetjük.