A „Határszemle” rovatban az ősz során már szóba került a gabonafutrinka lárvájának, a csócsárlónak az őszi kalászosokban jelentkező kártétele. E kártevő esetében megvan az elméleti lehetősége annak, hogy enyhe időjárás esetén a tél során is folyamatosan károsításon. Ahogyan ez az elmúlt télen is történt!
A téli kártétel nyomai
A kártevő táplálkozása során a zöld növényi részeket, a lombozatot károsítja. Ennek nyomán az érintett növények leveleket veszítenek, de erős kártétel esetén el is pusztulhatnak. Ezért az érintett területek növényállománya foltszerűen, vagy a szegélyről a tábla belseje felé haladva kiritkul (1. kép), amely az erős kártétel messzebbről is észlelhető jellegzetes tünete. A tábla belső részein kialakuló kártétel főként a kalászos után vetett kalászos esetén mutatkozhat, míg a táblaszegélyekben megjelenő kártétel inkább akkor fordul elő, ha a kártevő a szomszédos, előző évi gabonatermő területről települ be.
A kártételi tünetek egyértelműek és látványosak. A növények leveleinek maradványai, a szállító edénynyalábok többnyire összegubancolva fekszenek a talajfelszínen (2. kép). Abban az esetben azonban, ha a kártevő a levelet behúzza a tő mellett kialakított függőleges aknájába, a talajfelszín alatt helyezkednek el. A károsított tövek körül helyezkednek el a függőleges, mélyre, gyakran húsz centiméternél is mélyebbre hatoló aknák, amelyekben nappali órákban a lárvák tartózkodnak. Az ezek elkészítéséből származó, felhalmozott talajszemcsék miatt a talaj bolygatottnak, „feltúrtnak” tűnik (3. kép). Ezek bejáratára tömörödöttebb talaj esetén könnyen rátalálhatunk (4. kép).
Szükség lehet-e tavaszi védekezésre?
A feltett kérdésre a válasz az, hogy igen, nagy számú csócsárló jelenléte esetén szükség lehet tavaszi védekezésre. Ugyanis az állományt érő kár a lárvák számától függően jelentős is lehet, a növények komoly levélveszteséget szenvedhetnek el (5. kép), ami szerencsétlen esetben a pusztulásukhoz vezethet. Ezért a kora tavaszi időszakban, a szárbaindulást megelőzően is érdemes még egy rovarölő szerrel végzett állománykezeléssel mérsékelni a kártételt. Amennyiben viszont az állomány szárbaindul, az okozott kár mértéke lecsökken.
Amennyiben a határszemle alkalmával a táblánk belsejében, netán a szomszédos terület felől gyanús, egyre terjedő, ritkás állományú foltokat látunk, érdemes azokat közelebbről is szemügyre vennünk. Lehetséges, hogy ez utóbbinál az első gondolatunk a szomszéd „átpermetezése”, gyomirtó szer átsodródása lehet, de könnyen előfordulhat, hogy csócsárló okozta növénypusztulás áll a háttérben.
