Címke: Génszerkesztés

Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére.

Az NGT egyanazon fajon belüli genetikai módosítást jelent, olyan technikák alkalmazásával, mint a CRISPR-Cas9, anélkül, hogy a génszerkesztés során idegen DNS-t vinnének be egyéb, nem rokon szervezetekből.

A CRISPR/Cas9 génmódosítási módszer segítségével a kutatók meghosszabbították a japán dinnye eltarthatósági idejét azáltal, hogy a CmACO1 gén módosításával csökkentették az etiléntermelést, ami egy olyan öröklődő tulajdonság, amely nem igényli külső gének használatát.

A globális felmelegedés fokozódásával egyes szakértők az extrém hőmérsékleti viszonyokat és a szárazságot elviselni képes új (Genetically Modified Organisms/GMO-nak minősített) növényfajták használatát szorgalmazzák a mezőgazdaság további zavartalan működtetése érdekében. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az új géntechnológiai eljárásokkal előállított növények kulcsszerepet játszhatnak a termés kártevőkkel, betegségekkel és az éghajlatváltozás kihívásaival szemben való fenntartható védelmének kidolgozásában.

A génmódosítás helyett a génszerkesztés lett az új kulcsszó a növénytermesztésben. Az Európai Unió utóbbival megengedőbbnek tűnik, a magyar álláspont azonban változatlanul szigorú.

Alaposan ráijesztett Európára a tavalyi nyár, az aszályok, a hatalmas termésveszteségek és a kiszáradt folyók stratégiaváltásra késztethetik az élelmiszertermelés területén. Elérkezhet a génszerkesztett növények ideje.

A Kaliforniai Egyetem kutatói megtalálták a módját, hogy hogyan lehet csökkenteni a gabonafélék termesztéséhez szükséges nitrogénműtrágya felhasználását.

A fogyasztó D-vitamin szintjét növelő paradicsom lehet az első génmódosított termény, amely forgalomba kerülhet Angliában.

A szabályok most nagyrészt összhangban lesznek a növények kutatására és fejlesztésére szolgáló hagyományos tenyésztési módszerekkel.