Címke: Gyom

A herbicid-rezisztens gyommagok szántóföldről szántóföldre és államhatárokon át történő elterjedésének egyik fő módja a szántóföldi munkagépekkel történő terjesztés.

Az őszi előkészületek és a tavaszi tervezés mindig kihívás elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat. Az évszakok és a terméshozamot befolyásoló időjárási tényezők változása megkívánja a növénytermesztési stratégiák finomhangolását. Ahhoz, hogy kalászos gabonáinak nagyobb esélyt adjon a jó termésre a gyomirtási stratégia kialakításánál nem szabad lemondani az őszi gyomirtás nyújtotta lehetőségekről, előnyökről.

A fenyércirok Magyarországon mindenütt megtalálható, elsősorban az ország déli részén gyakori. Talajtípusokban nem válogat, agresszív növekedésével minden szántóföldi kultúrában fellelhető.

Árvakelések a tarlókon mindig is voltak és lesznek is, akármilyen precíz betakarítógépekkel is végezzük el a termény betakarítását. De miért is problémás az árvakelések jelenléte? Miért baj az, ha nyáron „zöld a határ”?

Valamiért sok ember azt gondolja, hogy a komposzt nem más, mint szerves anyagokból álló szemét, amibe kis túlzással mindent bele lehet dobni. A „házi trágya” előállítása nagyon is üdvözítő, de egyáltalán nem mindegy, mit dobunk a komposztkupacba.

A gyomirtás 1996-ban örökre megváltozott, amikor a Stine Seed Co. piacra dobta az iparág első „Roundup Ready" szójabab fajtáit.

Mivel a gazdálkodók a gyomnövények gyomirtó szerekkel szembeni növekvő rezisztenciájával küzdenek, ezért az új talajművelési eljárások korszerűbb módszereket kínálnak a gyomnövények elleni küzdelemhez.

Az elmúlt évek aszályos időjárása, a nagymértékű vízhiány nem kedvezett a hazai szántóföldi növénytermesztésnek és a kutatások azt jelzik, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet a gyomnövények további terjedésének és pollenszórásának is utat engedhet.