Címke: Hiány

A talaj mangánnal való feltöltése hasztalan, mivel épp a talaj és a környezeti feltételek szabályozzák annak felvehetőségét. Ennél fogva javasolt lombtrágyázást alkalmazni, minél többszöri, kis adagokra osztva a tápanyagot.

Vannak igen káliumigényes növények, mint például a paradicsom, de vannak kevésbé érzékeny konyhakerti növények is természetesen.

A káposztafélék levélzetének vastag viaszbevonata – talán a kínai kel kivétel ezalól – megnehezíti a hatóanyag bejutását a szövetekbe, ezért a többszöri, azaz megismételt, de hígabb lombtrágya hatékonyabb, mint az egyszeri magas koncentrációjú oldat.

Az úgynevezett mezo- vagy félmikroelemek esetében (pl. magnézium, kén) gyakoribb az abszolút hiány, a vasra és a mikroelemekre a relatív hiány a jellemző.

Mikroelemhiány-érzékenység és a hiánytünetek gyakorisága alapján, több zöldségfajt is szokás bór- vagy molibdénérzékenynek nevezni.

Az úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, kén, magnézium, szilícium stb.), 1-0,01%-ban alkotják a szárazanyagot, míg a mikroelemek csak nyomokban fordulnak elő, innen az egyik elnevezésük is: nyomelemek.

A növények a klórt a foszfor- és a szulfátionoknál is gyorsabban képesek felvenni a talajból, ha élettanilag erre szükségük van.

A várakozásban a visszaesés oka az, hogy az esőzések későn érkeztek, és akkor pedig túl hevesek voltak.