Címke: Mezei pocok

Ahol mezőgazdasági művelés folyik, ott a mezei pocok is megfordul. 3-6 évente egyedszámuk ugrásszerűen képes felszaporodni.

Hogyan érdemes kihelyezni a vörös vércséknek szánt költőládákat? Érdemes T-alakú ülőfákat is telepíteni a lucernatáblákba? Ezekre, és sok más kérdésemre is választ kaptam a Fejér megyei „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítványtól.

Van néhány állati károsító, amelyek nem alszanak téli álmot és még a tél folyamán is folyamatosan táplálkoznak és okoznak ezzel jelentős károkat a gazdáknak. A raktári kártevők mellett a rágcsálók azok, amelyek kártételére gyakorlatilag az év szinte minden napján számítani lehet.

A szántóföldi növénytermesztés elmúlt szezonjára történő visszatekintés harmadik része következik, a kalászosok rovarkártevőivel kapcsolatban tapasztaltak összegzése. Ahogyan azt én láttam.

A legnagyobb problémát jelenleg azoknak a gyomnövényeknek a kelése okozza, amelyeket egész télen ott fogunk látni a búza- és árpatáblákban.

A levéltetvek betelepedése továbbra is megfigyelhető, bár a fertőzés üteme ebben az időszakban nem erősödött, inkább a néhány egyedből álló kis kolóniák szívogatása a jellemző.

Az idei tél és tavasz meglehetősen kedvezően alakult a szántóföldek növényállományát veszélyeztető mezei rágcsálók számára. Pedig az ősz végi és a téli hónapok egészen február végéig elméletileg apasztaniuk kellett volna ezen kártékony rágcsálók egyedszámát. A folyamatosan nedves, párás környezet ellenére járványos betegségek a rágcsálók állományában most (sem) léptek fel, így március hónapra a mezei rágcsálók populációja meglehetősen magas szintet ért el.

A Nébih szükséghelyzeti engedélyt adott a klórfacinon hatóanyagú Pocok Tox készítmény használatára.

A tarlóhántás elmaradása, a területek ugaron hagyása, illetve a nem megfelelő talajművelés kedvező hatással van a mezei pocok felszaporodására, ezért nagyon fontos a megfelelő talajmunkák elvégzése.