Címke: Repce-fénybogár

A kalászos gabonák állapota növényvédelmi szempontból az esőzések ellenére keveset változott. Az állományok zömében szórványos lisztharmat, szeptória, hálózatos és rinhospóriumos levélfoltosság fertőzés előfordul.

A tél múlásával lassan aktuálissá válnak a repce tavaszi növényvédelmi teendői; védekezni kell a szárormányosok, majd a virágbimbók megjelenésével a repce-fénybogár ellen.

A repce a szántóföldi növények királynője. Ez a növény a vetés pillanatától kezdve aratásig folyamatos jelenlétet igényel, ugyanis a legtöbb időt tölti kint a szántóföldön, és sok tényező hatással van rá.

Ilyenkor, tavasz kezdetén szinte menetrend szerűen megjelennek az őszi káposztarepcék állományaiban a különböző állati károsítók, amelyek közismerten komoly gondokat okozhatnak a repcetermesztőknek. E károsítók első csoportját a repce szárát támadó ormányos bogarak képezik, de gyors kitavaszodás és nagyon meleg tavaszi időjárás esetén a repce fénybogarak kirajzása is egybe eshet az ormányosok rajzásának végével.

A repce-fénybogár elleni védekezés több évtizede közkedvelt alapkészítményei a piretroid hatóanyagcsoportba tartozó taglózó hatású termékek. A hosszútávú és egyoldalú szerhasználatnak köszönhetően mára rezisztencia alakult ki a repce-fénybogár esetében is.

Az Európai Unió az utóbbi években számos növényvédőszer-hatóanyagot ítélt kivonásra, és jelenleg is több felülvizsgálat van folyamatban. Az őszi káposztarepcében használatos klórpirifosz és tiakloprid is kikerült a használható peszticidek köréből, hogy csak legfontosabbakat említsük.