Címke: Sárgarozsda

Az elmúlt napok időjárását és növény egészségügyi helyzetét alapvetően a tartós szárazság határozta meg. Jelentősebb mennyiségű csapadék utoljára csak március elején esett, azóta a felső talajrétegek vízkészlete minimálisra csökkent. Húsvét hétfőjén gócosan esett ugyan néhány milliméter csapadék, de ez nem jelentős tényező a növények szempontjából, hiszen a napi párolgás ennél jóval több lenne, ha lenne miből. A kalászos gabonák szemmel láthatóan kiheverték a fagyok okozta levéltörést és elhalást, de a fejlődésük alaposan lelassult.

Jellemzően sok a gabona-levéltetű, amit jelez a kalászosok sárgulását előidéző komplex vírusfertőzés gyakori előfordulása. A kártevő szaporodásának és a vírusok terjesztésének kedvezett a hosszú és enyhe ősz és a tél.

A kártevők közül most a repcefénybogár tömeges jelenléte ad okot az aggodalomra. A lehűlés okozta fejlődéslassulás miatt elhúzódik a repce virágzása, emiatt sok a megrágott bimbó.

Mint ahogy az várható volt, a vetésfehérítő bogarak betelepedése folyamatossá vált, meleg, napsütéses napokon 10 hálócsapásban 5-6 bogarat is látni lehet.

Változatlanul igen aktív a mezei pocok. A bőven rendelkezésre álló zöld táplálék és a száraz idő elősegíti szaporodását, így az eddigi kolóniák mellett friss fertőzések is láthatók repcében, kalászosokban, pillangós területeken és gyümölcsösökben.

A nappali melegebb idő már a hónap elején előcsalogatta a repce szárormányos imágókat téli álmukból, és a repce is készen áll a szárba szökkenéshez, fokozott a veszélye a kártevő tojásrakásának.

A kalászos gabonák termesztésében az időjárás változatos helyzetet teremtett 2019-ben, de már a 2018-as szezonkezdet sem bíztatott túl sok jóval az őszi kalászosok számára.

A sóskaborbolya jelentette veszélyt az is világosan jelzi, hogy a 2017-es svédországi szárrozsda-járvány olyan területen tört ki, ahova ezt a növényt visszatelepítették.