A szénhamut régen számos helyen használták. Például télen a jeges járdákra szórták vagy útépítéséken használták.
A szénhamuval súroltak is, sőt, úgy vélték, hasznos lehet a kártevők ellen szappanfőzés közben. Illetve tartósítószerként is ismert volt. Idővel azonban rájöttek, hogy a fából keletkezett hamu hatékonyan felhasználható a mezőgazdaságban is.
Az angol botanikus, Sir Albert Howard 1940-ben híres könyvében (An Agricultural Testament) úgy írt a szénből hátramaradó hamuról, mint komposztálható háztartási hulladékról.
Sokakban felmerült azonban a gyanú, hogy az így keletkezett hamu nehézfémeket tartalmazhat. Így idővel felhalmozódva káros hatással lehet a növényekre. Továbbá csak közvetett módon, de a fogyasztókra is.
Milyen a füstmentes tüzelőanyag?
A hagyományos szén helyett használt füstmentes faszén egy olyan brikett, ami őrölt antracitból (a szén egy természetesen füstmentes formája) készítenek és egy kötőanyaggal alakítanak át.
Egyenletesen ég és általában tovább tart, mint a hagyományos faszén. Egy begyújtásból nagyságrendileg hat órányi meleget lehet elérni.
A kerti fákat is lehet tüzelőanyagként használni, de ez esetben a kivágott és felaprított hasábokat ki kell szárítani, ami olykor hónapokba, sőt, egy-két évbe is beletelhet.
Biztonságos a szénhamu trágyaként való használata?
A szénhamu kis mennyiségű arzént, ólmot és higanyt tartalmaz. Továbbá csekély mértékben radioaktív is. A szennyezettsége miatt a felhasználását érdemes fontolóra venni.
Kis mennyiségben a szénben koncentrálódott nehézfémek és az egyéb szennyező anyagok ártalmatlanok. Azonban nagy mennyiségben károsak lehetnek, hiszen a talajon át a növényekbe kerülnek, és végül az emberek tányérjára jutnak. Nagy mennyiségben kijuttatva ezek az anyagok egyébként látványosan károsítják a növényeket is. Ily módon a használatuk kontraproduktív lehet.
S hogy akkor mennyi lehet az egészséges mennyiség? Az USA-ban a kutatók egy 3 éves tanulmány során 2,47 kg/m2 szénhamut használtak fel egy paradicsomtermesztéses kísérletben. A paradicsomokat ezt követően káros anyagmaradványok tekintetében vizsgálták.
Az eredmények alapján megállapították, hogy kis mennyiségben a szénhamu biztonsággal használható. Azonban a pontos mennyiség sok tényezőtől (így például a termesztett növényektől, a talaj minőségétől, az éghajlattól, a hamu összetételétől és még sok egyébtől) függ.
Indiai kutatások alapján 1-2 kg/m2 szénhamu az a mennyiség, amit biztonsággal lehet használni a földeken anélkül, hogy a termésben mindez kárt okozhatna.
Hasznos-e a szénhamu műtrágyaként?
A komposzt részeként felhasznált szénhamu jelentős termésnövekedést eredményezett a legtöbb növénykultúrában. Mivel a szerves szén és a nitrogén kivételével a talajban jelen lévő összes elemet tartalmazza. Ezek közül kiemelten fontos – a növénytermesztés szempontjából – a benne lévő foszfor és kalcium.
Az eredmények alapján a feldúsított komposzt 70%-kal növeli a paradicsomtermést. A talajvíz szennyezettségét 3 évvel később sem tudták kimutatni, miközben a maradványszint is alacsony maradt.
Hogy a talajra hosszú távon milyen hatással van a szénhamu használata, még kérdés. Azonban úgy tűnik, hogy az agyagos talajnak jót tesz, az iszapos-homokos talajnak pedig valószínűleg kárára fog válni. Legalábbis a jelenlegi eredmények alapján ezt lehet megállapítani.
