A kála virágzása után a levelek fokozatos sárgulása természetes folyamat is lehet, ezért nem érdemes azonnal visszavágni a növényt. Az őszi gondozás során elsősorban az öntözésre és a megfelelő teleltetési körülményekre kell figyelni.
A színes virágú kálák többsége nem viseli el a fagyot, így gumóikat a hideg idő beállta előtt biztonságos helyre kell vinni. A fehér virágú változatok között azonban akadnak fagytűrőbbek is, ezért a teleltetés módját mindig a növény igényeihez kell igazítani.
Nem minden kálát kell ugyanúgy teleltetni
A kála (Zantedeschia) néven több, eltérő igényű növényt is forgalmaznak. A kertészetekben kapható, sárga, rózsaszín, narancssárga vagy bordó virágú hibridek rendszerint nyári növekedésűek, és a virágzást követően fokozatosan nyugalmi állapotba kerülnek.
A nagyobb termetű, fehér virágú etióp kála (Zantedeschia aethiopica) ezzel szemben kedvező körülmények között télen is megtarthatja lombját. Ez a faj a színes hibrideknél jobban tűri a hideget, de a tartós, erős fagyok ellen védelemre szorulhat.
A teleltetés megkezdése előtt ezért érdemes tisztázni, milyen kálát nevel. A nyugalmi időszakra visszahúzódó, színes virágú változatoknál a szárazabb tárolás a megfelelő, míg az aktívan növekedő fehér kálát nem szabad automatikusan ugyanolyan körülmények közé helyezni.
Mikor szabad levágni a kála leveleit?
A színes virágú kálák lombja a tenyészidőszak végén fokozatosan megsárgul, majd elszárad. Amíg a levelek zöldek és egészségesek, továbbra is részt vesznek a fotoszintézisben, és hozzájárulnak a föld alatti raktározószervek tartalékainak feltöltéséhez.
Az elnyílt virágszárakat eltávolíthatja, az egészséges leveleket azonban hagyja meg, amíg természetes módon el nem száradnak.
Ha a növény szabadföldben van, és a lombot már fagykár érte, a károsodott részeket visszavághatja. Ilyenkor a fagyérzékeny kálák föld alatti részeit is mielőbb biztonságba kell helyezni.
Az öntözést a lomb állapotához igazítsa!
A nyugalmi időszakra készülő kálánál a levelek sárgulásával párhuzamosan fokozatosan csökkentse az öntözést. Amikor a lomb teljesen elszáradt, a növény vízigénye jelentősen visszaesik.
A cserepes kálánál különösen fontos, hogy ne maradjon víz az alátétben. A tartósan nedves közeg elősegítheti a gumók rothadását, különösen akkor, amikor a növény már nem fejlődik aktívan.
A zöld lombbal telelő fehér kálánál más a helyzet: ha a növény tovább növekszik, mérsékelt vízellátásra télen is szüksége lehet. Az öntözést tehát ne kizárólag a naptárhoz, hanem a növény aktuális állapotához igazítsa.
Így szedje fel és tárolja a kála gumóit
A szabadföldben nevelt, fagyérzékeny kálák gumószerű gyöktörzseit ősszel fel kell szedni. A munkát lehetőleg a komolyabb fagyok előtt végezze el, amikor a növény már visszahúzódott.
Ásóvillával óvatosan lazítsa meg a földet a növény körül, majd emelje ki a gyöktörzset. Ügyeljen arra, hogy ne sértse meg, mert a sebzések növelhetik a tárolás közbeni rothadás kockázatát.
A felszedett gyöktörzsekről rázza le a laza földet, majd helyezze őket száraz, jól szellőző, fagytól védett helyre. A tárolás előtt egy-két hét szárítás javasolt. Ezután távolítsa el a száraz növényi maradványokat.
A téli tároláshoz megfelelő lehet egy vermikulittal vagy száraz tőzeggel töltött láda. A tárolóhely legyen hűvös, száraz és fagymentes; a nyugalomban lévő kálák gyöktörzsei számára a 10–16 °C körüli hőmérséklet megfelelő.
A tél folyamán időnként vizsgálja át a tárolt növényi részeket. A puhuló, rothadásnak indult példányokat különítse el az egészségesektől.
A cserepes kála a lakásban is átteleltethető
A cserépben nevelt, nyugalmi időszakra visszahúzódó kálát nem feltétlenül szükséges kiemelni a földből. A lomb elszáradása után az öntözést erősen visszafogva a gyöktörzs a cserépben is átteleltethető.
Ehhez hűvös, fagymentes helyet válasszon, ahol a föld nem marad tartósan vizes. A növényt ne tartsa a téli hónapokban rendszeresen öntözött, meleg szobában, ha már nyugalmi állapotba került.
A fehér virágú, lombját megtartó kálát viszont világos, hűvös helyen teleltesse, és a földjét a növekedéséhez igazodva tartsa mérsékelten nedvesen.
Megvédheti a talajtakarás a kertben maradó kálát?
Az etióp kála enyhébb fekvésű, védett kertekben megfelelő talajtakarás mellett áttelelhet a szabadban. A gyökérzónára terített mulcs mérsékli a talaj hőmérsékletének ingadozását, és védelmet nyújthat a hideg ellen.
A takarás azonban nem jelent biztos védelmet a tartós, erős fagyokkal szemben. A színes virágú, fagyérzékeny hibrideknél ezért a gyöktörzsek felszedése és fagymentes tárolása a biztonságosabb megoldás.
Mikor kerülhet vissza a kála a kertbe?
A teleltetett kálák tavasszal akkor ültethetők ki, amikor a fagyveszély már elmúlt, és a talaj is kellően felmelegedett.
A színes virágú változatok számára napos vagy félárnyékos, jó vízáteresztő képességű talajt válasszon. A gyöktörzseket körülbelül 5 centiméter vastag földréteg takarja, de az ültetési mélységnél mindig vegye figyelembe az adott fajta igényeit is.
A cserepes kálákat már korábban, a tél végén elindíthatja világos, melegebb helyen. Az öntözést az új hajtások megjelenéséhez és a növekedés üteméhez igazítsa, a szabadba pedig csak a fagyveszély elmúltával helyezze ki őket.
Képek: Pexels.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
