A szobanövények egészségének megőrzése nem csupán a megfelelő öntözési mennyiségen múlik, hanem azon is, hogy mikor kapják meg a szükséges vizet.
A rendszertelen vagy nem megfelelő öntözés komoly problémákat okozhat a szobanövények számára, hiszen a vízhiány és a túlzott nedvesség egyaránt káros hatással lehet a gyökerek egészségére és a növény fejlődésére.
Ha egy növény nem kap elegendő vizet, levelei kiszáradhatnak, elszíneződhetnek, és idővel lehullhatnak, míg a túlzott öntözés oxigénhiányt idézhet elő a talajban, ami gyökérrothadáshoz vezethet.
Az ilyen állapotok gyengítik a növényt, csökkentve ellenállóképességét a betegségekkel és kártevőkkel szemben, ami hosszú távon akár a pusztulását is okozhatja. Éppen ezért kiemelten fontos egy rendszeres és a növény igényeihez igazított öntözési rutin kialakítása, amely nemcsak a vízmennyiséget és gyakoriságot veszi figyelembe, hanem a napszakokat is.
Mivel a növények anyagcseréje a nap folyamán változik, nem mindegy, mikor kapják meg a szükséges nedvességet, hiszen ez befolyásolja annak felszívódását és hasznosulását. Az életvitelből adódó, eltérő fény- és hőmérsékleti viszonyok miatt az egyes növényeknek más-más időpontban van szükségük öntözésre, ezért érdemes tudatosan megtervezni, mikor és hogyan juttatjuk számukra a megfelelő vízmennyiséget.
Mikor és miért?
A reggeli órákban történő öntözés elősegíti a víz hatékony felszívódását és csökkenti a gombás betegségek kialakulásának esélyét, mivel a leveleknek elegendő idejük van megszáradni a nap folyamán.
Ezzel szemben az esti öntözés során a víz hosszabb ideig maradhat a talajban és a leveleken, ami kedvez a kórokozók szaporodásának. Ezért ajánlott a növényeket reggelente öntözni, ügyelve arra, hogy a talaj megfelelően nedves legyen, de ne álljon a vízben, elkerülve ezzel a gyökérrothadást és más problémákat.
Hogyan érdemes öntözni?
Minden szobanövény egyedi öntözési rutint igényel, amely meghatározása érdekében elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk a környezetét és a növény adottságait, hiszen a megfelelő öntözéshez először is fel kell mérnünk a talaj nedvességi szintjét.
Ha a cserép felső rétege száraz tapintású, vagy a cserép könnyűnek tűnik emeléskor, az jel, hogy a növénynek szüksége van vízre. Ugyanakkor a túlzott öntözés veszélye is fennállhat, hiszen a folyamatosan nedves talaj oxigénhiányhoz vezethet, ami gyökérrothadást, sárguló vagy hervadó leveleket és akár kártevők, például gombás legyek megjelenését eredményezheti.
Ezért fontos, hogy a vizet úgy alkalmazzuk, hogy az egyenletesen és megfelelő mennyiségben jusson el a gyökerekhez! Általában azzal a módszerrel, hogy a növényt felülről öntözzük addig, amíg a víz át nem folyik a cserép alján elhelyezett vízelvezető lyukakon.
Bár bizonyos esetekben – például szőrös levelekkel rendelkező növények vagy nem hagyományos, talaj nélküli keverékben nevelt fajok esetében – előnyösebb lehet az alsó öntözési módszer alkalmazása, amikor a cserép egy sekély vízbe kerül, így a talaj fokozatosan veszi magához a nedvességet.
Kerüljük a kemény vizet!
Emellett mindenképpen érdemes a lehető legjobb minőségű, szobahőmérsékletű esővizet használni, mert a csapvíz kemény vízként ásványi anyagok lerakódását idézheti elő, valamint a városi vízben előforduló klór és fluorid károsíthatja az érzékeny növényeket.
A trágyázás során a vízoldható műtrágyák alkalmazása ajánlott, de csak új növekedés jeleinek megjelenésekor. Továbbá mindig hígítsuk a gyártó által javasolt mértékre, mivel a túlzott sófelhalmozódás a talajban és a növény leveleinek végén is problémákat okozhat.
Végül nem elhanyagolható a környezeti tényezők szerepe sem, hiszen a növények fényhez és hőmérséklethez való viszonya jelentősen befolyásolja az öntözés gyakoriságát és módját. Ezért amennyiben a növény nem tűnik egészségesnek, érdemes lehet a helyét megváltoztatni.
Úgy, hogy elkerüljük a huzatos, és egyéb, hűtő-fűtő rendszerek közelében lévő területeket, és olyan helyre helyezzük, ahol elegendő fény érhető el, de nem közvetlen napfény éri a növényt, így biztosítva a gyökerek számára a szükséges oxigént és elősegítve a növény optimális növekedését.
