Akár a madárodúba, akár a cserjék, fák ágvilláiba, vagy éppenséggel a földre készítenek fészket a fiókaneveléshez a kertünkben lakó madarak, nagy segítséget jelent a számukra, ha biztosítani tudunk némi természetes alapanyagot ehhez.
A megfelelő fészekanyag összegyűjtése energia- és időigényes feladat a kertünkben fészkelő madarak számára is, éppen ezért már ezekben a hetekben is kevesebb idejük van a leendő madárszülőknek eleség után nézniük – később aztán a fiókák etetése miatt nem fog maradni erre semmi esély -, sőt a kis termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak is (macskáknak, ragadozó madaraknak).
Az első számú probléma, hogy az épített környezet egyre kevesebb alapanyagot szolgáltat a fészeképítéshez (továbbolvasva ki fog derülni, miért), éppen ezért a madarak, ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni az „építkezésen”, és a lehető legközelebbről szerzik be az elérhető alapanyagokat, vagy keresnek „helyettesítő” fészeknek valót.
Milyen anyagokra van szükségük a madaraknak a fészekhez?
Alapvetően minden, a kertünkben lakó és fészket készítő madárnak kétféle anyagra van szüksége az építéshez:
- a fészek külső vázát alkotó és a fészek stabilitását adó anyagokra (pl.: gallyak, ágdarabkák);
- „szigetelő” anyagokra, amelyekkel kibélelik a fészket (moha, zuzmó, állati szőr, gyapjú, tollak).
Innentől a fészkek kialakításának rendkívül változatos módjait figyelhetjük meg a különböző fajoknál, amire most külön nem térünk ki. Amit viszont még érdemes tudni, hogy a téli etetéskor megfigyelt „lakóközösségünktől” hol számíthatunk társbérlőkre a kertben:
Fészek helye | Madárfajok |
(Mesterséges) odúban fészkelők | Széncinege, kékcinege, barátcinege, fenyvescinege, csuszka, mezei veréb, házi rozsdafarkú, seregély |
Saját készítésű odúban fészkelők | Nagy fakopáncs, közép fakopáncs, balkáni fakopáncs, kis fakopáncs |
Fák koronájában fészkelők | Sárgarigó, csicsörke, balkáni gerle, erdei pinty, tengelic, őszapó |
Bokorban fészkelők | Zöldike, kenderike, énekes rigó, fekete rigó |
Épületek repedéseiben, farakásokban, kőrakásokban fészkelők | Házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető |
Eresz alatt fészkelő | Molnárfecske |
Nyitott épületekben, istállókban fészkelő | Füstifecske |
Ami nagyon hiányzik
A kistestű énekesmadarak számára az egyik legfontosabb, de a településeken egyre kevésbé hozzáférhető „szigetelő” anyag az állati szőr, amit hajdanán az istállók környékén (akár a lovak, tehenek és szamarak testére szállva) gond nélkül össze tudtak szedni.
Ennek hiányában a kutyatartó madárbarátok tudnak sokat segíteni a madarak fészekrakásában úgy, hogy a rendszeres kutyabunda-ápolást követően ősztől tavaszig összegyűjtik és tavasszal több helyre, nagyobb mennyiségben kihelyezik a puha szőrt.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai arra hívják fel ezzel kapcsolatban a figyelmet, hogy csak olyan kutya- és macskaszőrt használjunk, mely nem tartalmaz „cseppentős” bolhairtó hatóanyagot, mert az ilyen szőr a fészekanyagba építve, és ott a tojásokkal, fiókákkal és a kotló madarakkal érintkezve mérgezéssel járhat, ami legrosszabb esetben a kotló madárszülő és a fiókák pusztulását is okozhatja.
Helyettesítő anyagok keresése
Sajnos a helyettesítő anyagok sok esetben nemhogy nem felelnek meg a fészeképítéshez, de egyenesen kárt is tudnak tenni a fiókák vagy a szülők testi épségében is. Megfigyelték például, hogy a horgásztavak közelében a tengelicek és a zöldikék eldobált horgászzsinórt is felhasználnak a fészkek béléséhez, ami azért veszélyes, mert a madarakra tekeredve fulladást okozhatnak, vagy a lábak, szárnyak sérülése is súlyos következményt jelent.
Ugyanez a probléma a házikertekben használt műanyag kötözőzsinegekkel vagy éppen az uborkaháló leszakadt foszlányaival is. Ha mással nem is, azzal rengeteget tudunk tenni a madarak biztonságáért, hogy ezeket az anyagokat nem hagyjuk a kertben „elveszni”.
Bármilyen meglepően hangozzék is, a toll fészekanyagot (is) használó kis énekesek egyik legnagyobb − bár akaratlan − segítője fő ellenségük, a településeken is általánosan elterjedt karvaly, melynek etetők közelében különösen gyakori zsákmánytépőhelyein rengeteg toll marad vissza.

Kihelyezhető fészekanyagok
Fészeképítő-anyagnak bátran kihelyezhetünk:
- száraz füvet,
- szalmát,
- háztájon élő állataink bolhairtó-mentes szőrét,
- fodrász ismerőstől beszerezhető hajat,
- madártollat.
A másik nagy kérdés a fészekalapanyag kihelyezésénél a mit mellett a hogyan és a hova.
Fészekanyag az etető közelében
Mivel a március végéig működtethető etetők a madarak leglátogatottabb kora tavaszi közösségi terei, ezért ide érdemes lehet kihelyezni fészeképítéshez alkalmas természetes anyagokat: száraz növényi szálakból, mohából, kutyaszőrből, hajból (ha nincs saját „termés”, kérhetünk a közeli fodrásztól is) és tollak keverékéből álló csomókat.

Fészekanyag a fákon, bokrokon
Elsősorban a kutyaszőrt vagy hajat vékony, lágy dróttal a fák vagy bokrok külső ágaira, jól látható helyre felkötözhetjük. Ez a fák lombkoronájában vagy odvakban fészkelő madaraknak jelent nagy segítséget.
Az ágakra drótozással egyetlen probléma van, hogy a feszes, merev hurokban a növényi szálak és a szőr gyorsan fellazul és az egész kihullhat, amint a madarak újabb és újabb adagokat húznak ki ebből. Ezért a drótozás mellett vagy helyett érdemes felhasználnunk néhány kiürült cinkegolyó, vagy a fémszerkezetű etetők adta lehetőséget: miután elfogytak belőlük az eleségek, nincs más dolgunk, mint a hálót megtömni a szőrrel, száraz fűvel vagy hajjal.
Mit ne tegyünk ki?
Biztonsági okokból ne tegyük ki a következő anyagokat:
- műszálas anyagokat (bálakötöző zsineget),
- zsinórt,
- vattát,
- kb. 20 cm-nél hosszabb szőr- vagy hajszálat.
Ezekkel az anyagokkal az a probléma, hogy szállításkor vagy a fészekbe építve a madarak lábára csavarodva pusztulásukat okozhatják.
Ezek az erőfeszítéseink ugyanúgy nem lesznek hiábavalók, mint a téli etetés vagy a nyári itatóhely biztosítása sem. Nemcsak a fészekanyagot gyűjtő állatokat figyelhetjük majd meg, de odúellenőrzéskor látni fogjuk a fészkekbe építve azokat az anyagokat, amiket mi tettünk ki a számukra.
Ha mélyebben szeretnénk elmerülni a témában, ajánlom szeretettel a kertünkbe látogató madarak cikksorozatot, és a madárbarát kert kora tavaszi teendőit is átvehetjük.
Kapcsolódó cikkek:
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? I. rész
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? II. rész
- Hogyan járulhatunk hozzá a bokorlakó madarak megtelepedéséhez a kertünkben?
- Madárodú kihelyezése a kertbe
- Legyünk részesei a Madárbarát kert programnak!
- A madárbarát kert kora tavaszi teendői