Mi a különbség az ivaros és az ivartalan szaporítás között? Milyen módszerek léteznek ezeken belül? Mit tudunk biztonsággal, hatékonyan és egyszerűen megoldani a kiskertben?
A növényszaporítási módszereket két nagy csoportba soroljuk aszerint, hogy a növény milyen szervét alkalmazzuk a folyamat során.
Ivaros szaporítás
Ivaros szaporítás során a növény ivaros (generatív) úton létrejövő szervét használjuk. Ez a szerv nem más, mint a mag, tehát ivaros szaporításnak a magvetés számít. Tökéletesen nevelhető magról számos egyéves zöldségféle, illetve egy- és kétnyári dísznövények is.
A növénytermesztésben az ivaros szaporítást gyakrabban alkalmazzák, mint az ivartalan szaporítást. Ennek oka, hogy a növényfajok többsége az ivartalan szaporításra alkalmatlan, vetőmagról pedig egyszerűen, gazdaságosan és gyorsan nevelhetünk egyszerre sok növényt.
A sikeres ivaros szaporítás kulcsa, hogy a vetőmag egészséges legyen, és biztonságos forrásból származzon, így a mag önállóan képes új növényegyed létrehozására a fajtára jellemző díszítő tulajdonságok vagy beltartalmi értékek megtartásával.

Ivartalan szaporítás
Az ivaros szaporítással szemben az ivartalan (vagy más néven vegetatív) szaporításnál a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk egy új növényegyed létrehozására. Ennek a szaporításnak számos módja ismert, mivel különféle vegetatív növényi részeket számos különböző módon használunk fel egy új növényegyed „létrehozására”.
Vannak olyan szántóföldi növénykultúrák, ahol csak ivartalan szaporítással lehet sikeresen új növényt nevelni (pl.: burgonyatermesztés), de a házikertben is sikerrel megoldható számtalan évelő lágyszárú dísznövény, fűszernövény, bogyótermő vagy fás szárú növény ivartalan szaporítása is.
A növények ivartalan szaporítási módjai a következők:
Kategória | Szaporítási mód |
Gyökereztetés | dugványozás, bujtás |
Teljes növény több részre bontása | tőosztás |
Sarjakról történő szaporítás | gyöktörzs (rizómáról) darabolásával, tő- és gyökérsarjról, tarackról, levélsarjról, indáról, valamint hagymáról, gumóról vagy hagymagumóról történő szaporítás |
Összenövesztés | oltás (tavasszal), szemzés (nyár végén) |

Az ivartalan szaporításnak számos módját alkalmazhatjuk a kiskertben is az alábbi növényfajoknál (a teljesség igénye nélkül):
- dugványozás: díszfák (pl.: fűz, nyár), málna, szeder, birs, bizonyos almaalanyok, muskátli, leander, angyaltrombita, díszcsalán, szobai levéldísznövények;
- tőosztás: krizantém, őszirózsa, cickafark, méhbalzsam, kúpvirág, harangvirág, tollbuga, évelő szarkaláb, csillagfürt, árnyékliliom, gyöngyvirág, kék nőszirom;
- sarjakról történő szaporítás (sarjleválasztás): szeder, málna, szamóca, borsmenta, gumós és hagymás dísznövények, kövirózsa;
- oltás;
- bujtás: szőlő, lilaakác, lonc, iszalag, köszméte, ribiszke, mogyoró, magnólia, magyal, citrusfélék;
- szemzés: gyümölcstermő fák.
Fontos tudni, hogy nem minden növény alkalmas vegetatív szaporításra, vagy kisebb hatékonyságú módszer, mint a magvetés. Érdemes a szaporításra kiszemelt növény esetében utánanézni, hogy érdemesebb-e magot gyűjteni, vagy valamelyik vegetatív szaporítási módot választani.

Az ivartalan szaporításnak az előnye, hogy az új növényegyedek genetikailag azonosak az anyanövénnyel, ami lehetővé teszi a kívánt tulajdonságok, fajták megőrzését és egy egységes növényállomány létrehozását.
Összefoglalva
Ivaros szaporítás a növény generatív szervével, a vetőmaggal történik. A magvetés előnye, hogy így könnyen és gyorsan képesek vagyunk előállítani sok új növényegyedet.

Ivartalan szaporítás a növény vegetatív szerveivel (pl.: gyökér, hajtás, levél), vagy azok módosulataival történik, ezért vegetatív szaporításnak is nevezik. Nemcsak a növény különböző részeit használhatjuk fel, de különböző módszereket is alkalmazhatunk az ivartalan szaporításhoz, így például:
- dugványozás,
- tőosztás,
- oltás,
- bujtás,
- szemzés,
- sarjleválasztás.
Az ivartalan szaporítás előnye, hogy alternatívát kínál azoknak a növényfajoknak a szaporítására, amelyek magjai nem csíráznak jól. Másik előnye, hogy az anyanövények tulajdonságait minden új növény örökölni fogja, így az új növényállomány heterogén lehet a kiültetés után.
Kapcsolódó cikkek: