Változtak a közösségi értékesítés feltételei 2020-ban!

Mivel a közösségi értékesítéshez adómentesség kapcsolódik, így azt mindig annak kell bizonyítania, aki a mentességet alkalmazza.

Nézzük meg a 2020-tól hatályos szabályokat (kivonat a hatályos áfa-törvényből):

„89. § (1)  Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, feltéve, hogy:  

a) az egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik, és

b) az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) részére az értékesítés történik, adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában és ezt az adószámot közölte az értékesítővel.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem alkalmazandó, ha a teljesítésre kötelezett adóalany a 4/A számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt hibásan vagy hiányosan teljesítette, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

Vegyük egyenként át a fenti feltételeket részletesen is!

1. feltétel, hogy a termék bárki – vevő és vagy szállító – megbízásából a Közösség más tagállamába igazoltan elszállításra kerül.

Az egyik legfontosabb feltétel az, hogy az értékesítőnek – mint az adómentesség igénybevevőjének – igazolnia kell, hogy a termék elhagyta Magyarország területét és az másik tagállamba került.

A fuvarozás történhet az eladó, a vevő, vagy megbízásukból harmadik személy bevonásával. Nem minősülhet tehát közösségi adómentes értékesítésnek az, ha egy magyar adóalany nem a vevőjének, hanem a vevő vevőjének adja át a terméket kiszállításra, még akkor sem, ha egyébként igazolható az, hogy a termék elhagyta Magyarország területét. Erre az ügyletre a láncügylet szabályait kell alkalmazni.

A kiszállítás igazolására szolgáló dokumentumok

Fuvarozási dokumentumok az alábbiak (fontos, hogy két darab dokumentumot kell rendelkezésre bocsátani, amelyeket független felek bocsátottak ki), és az is lényeges, hogy a jogszabály nem tételes felsorolást, hanem példákat tartalmaz. Ilyenek tehát „például az aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél, a hajóraklevél, a légi teherszállítási számla vagy az áru fuvarozója által kiállított számla”.

Mivel független felektől származó dokumentumról van szó, így azonnal felmerül, hogy az eladó, vagy a vevő általi kiszállítás esetén valóban nem lehet a kiszállítás vélelmét beállítani. Emellett azt is érdemes rögzíteni, hogy az EKAER-bejelentés sem minősül ilyen dokumentumnak, hiszen azt is az eladó teljesíti.

Amennyiben egy fuvarozási dokumentummal rendelkezünk, akkor az alábbi listából választhatunk hozzá további, kiszállítást igazoló dokumentumot.

Egyéb dokumentumok:

 „i. a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény; vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok;
ii. közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését;
iii. a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.”

Természetesen fontos,  hogy ezen dokumentumok is csak akkor fogadhatók el, ha azokat az eladótól, és a vevőtől és egymástól is független felek bocsátották ki.

A vevő igazolása: érdemes tudni azt is, hogy ha a vevő, vagy annak megbízásából harmadik fél szállította ki a terméket, akkor milyen egyéb igazolás szükséges a vevő részéről ahhoz, hogy a kiszállítás igazolható legyen. A jogszabály ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: (az eladónál kell, hogy legyen) „a beszerzőtől származó olyan írásbeli nyilatkozat, amelyben kijelenti, hogy a terméket a beszerző vagy egy, a beszerző nevében eljáró harmadik személy adta fel vagy fuvarozta el, és amelyben szerepel a termék rendeltetési tagállama: ennek az írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kiállítás napját; a beszerző nevét és címét; a termékek mennyiségét és jellegét; a termékek megérkezésének idejét és helyét; közlekedési eszköz értékesítése esetén a közlekedési eszköz azonosító számát; és a beszerző nevében a termékeket átvevő személy azonosítását”.

1. feltétel: a termékeket egy másik, a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban adóalanyként vagy nem adóalany jogi személyként eljáró személy részére értékesítik és az adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek a részére az értékesítés történik, megfelelő közösségi adószámmal rendelkezik  és ezt a számot közölte az értékesítővel.

2. feltétel: a terméket értékesítő helyesen adja be az áfa bevalláshoz tartozó összesítő nyilatkozatot.
Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az összesítő nyilatkozat helyes benyújtása már nem következménye, hanem a feltétele az adómentesség alkalmazásának. Azaz minden közösség területére történt adómentes termékértékesítésről, amely egy adott hónapban teljesült, a következő hónap 20-áig beadandó összesítő nyilatkozatban szerepelnie kell. Mindig az adómentességet alkalmazó adóalanynak kell igazolnia, hogy “a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat”. 

Érdemes ezeket a pontokat, feltételeket komolyan venni, a szankciók elkerülése miatt.