Házikert

Hogyan kerüljük el a metszés időzítésével a fa kiszáradását?

Agrofórum Online

A metszési vágásokból származó „vérzés” legtöbbször eláll és a seb begyógyul. Ritka esetekben azonban a hosszú ideig tartó nedvedzés a fa vagy cserje életerejének csökkenéséhez, sőt elhaláshoz is vezethet.

Például a legtöbb nagyobb kertben megtalálható diófa nagyon érzékeny a metszésre, mivel a gyökérnyomás általában olyan erős, hogy a rossz időben végzett metszés következtében a fa elvérzik. Kivételt csak az elhalt ágak jelentenek, amelyektől az év bármely szakában meg lehet (és érdemes) szabadulni.

A metszés helyét már nem javasolják a hozzáértők bekötözni, becsomagolni, de még fasebkezelővel lekenni sem, a legjobb, ha hagyjuk, hogy a sebek természetes módon gyógyuljanak. A megfelelő időben végzett metszés a nedvedzést is minimalizálja.

Mi a gyökérnyomás?

A folyamat a növényben a vizet és a tápanyagokat szállító szövetekben keringő nedvesség nyomása miatt következik be. A vízfelvétel passzív transzporttal történik, mivel a víz számára a sejtfal és a sejthártya szabadon átjárható. Feltétele, hogy a gyökérszőrök sejtplazmájának ozmotikus nyomása nagyobb legyen, mint a talajoldaté. A gyökér bőrszöveti sejtjei aktív transzporttal ionokat, elsősorban káliumionokat vesznek fel a környezetükből, így alakul ki a víz beáramlásához szükséges ozmózisnyomás-különbség.

A farész hajszálcsövekként viselkedő vízszállító elemeiben gyorsan áramlanak az oldatok a zöld növényi részek felé.

Mitől „véreznek” a növények?

A fákból akkor folyhat ki a bennük keringő nedvesség, amikor megsérülnek, vagy ha rossz időben metszik meg. Ez a jelenség lehet látványos, de néha csak egészen enyhe is, ilyenkor a törzs éppen csak egy kicsit foltosnak tűnik.

Normális esetben a lombhullató növények ősszel és tél elején kevesebb nedvességet tartalmaznak, hiszen a keringésük leáll, amikor elveszítik leveleiket és nyugalmi állapotba kerülnek. Sok lombhullató fát és cserjét a legjobb nyugalmi állapotban metszeni, és a nedvedzés ilyenkor minimálisra csökken. Késő télen és kora tavasszal újraindul a keringés, és a tavaszra készülve vizet és cukrot szállít a rügyekhez, amelyek ettől megduzzadnak. Egyes fák és cserjék esetében, mint a szőlő, a nyír és a dió, már nagyon korán beindul ez a folyamat. Ezeket a növényeket különösen veszélyezteti a tavaszi metszés.

Mi a teendő, ha a fa nedvedzik?

Nincs kialakult módszer a nedvedzés megállítására, és a legtöbb esetben a folyamat teljesen ártalmatlan. A metszés helyének bekötése nem ajánlott, mivel jobb, ha a sebbe levegő jut, és hagyjuk, hogy az természetes módon gyógyuljon.

Már a fasebkezelők alkalmazását sem minden esetben javasolják a szakemberek, mivel ez is nedvességet zárhat be és elősegítheti a gombafertőzések kialakulását. Ehelyett a kertészekkedőknek azt tanácsoljuk, hogy nézzék meg az egyes fák, cserjék és kúszónövények metszésének ajánlott időpontját. Ez minimálisra csökkenti a nedvedzést.

A következő növények különösen hajlamosak arra, hogy metszés után nedvet eresszenek, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy csak az ajánlott időben végezzük el a metszést.

  • Acer (juhar): A japán juharokat (A. palmatum és A. japonicum) lombhullás után, de még január előtt kell metszeni; a közép-kínai, pennsylvaniai és rőterű juhart (pl. A. davidii, A. pensylvanicum, A. rufinerve) késő nyáron.
  • Betula (nyír): Ha nem muszáj, ne metsszük; egyébként nyár végén és tél közepén lehet rá sort keríteni.
  • Carpinus (gyertyán): A nyár végétől a tél közepéig lehet metszeni.
  • Juglans (dió): Augusztus végén – szeptember elején ajánlott.
  • Laburnum (aranyeső): Metszés nyár végén, tél közepe előtt.
  • Magnólia (csak lombhullató, tavasszal virágzó típusok): Nyár elején–közepén.
  • Morus (eperfa): Ősztől tél elejéig.
  • Populus (nyárfa): Késő nyáron vagy kora ősszel, kivéve a P. x candicans (fehér tarka levelű nyáfa) és fajtái, amelyek késő télen is metszhetők, és általában nem véreznek.
  • Tilia (hárs): Nyár közepétől tél közepéig metsszük.
  • Vitis (szőlő, ehető és díszfajták): Őszi lombhullástól tavaszig, de legideálisabb, ha télen, decembertől végezzük. Ha a szőlő fagytól veszélyeztetett fajta, akkor fagymentes időben, kora tavasszal, rügyfakadást megelőzően. Az elfagyott részek eltávolítására is fontos odafigyelnünk!

Csigák télen a kertünkben? Igen, lehetséges!

2025. január 13. 14:40

A növényevő csigák, például a meztelencsigák kárt tehetnek a zöldségekben, virágokban és egyéb haszonnövényekben.

Klívia: így ápoljuk a gazdag virágzásért!

2025. január 13. 11:10

A klívia kedvelt növény, hiszen a panellakások száraz téli levegőjétől kezdve a családi házak párásabb és hűvösebb helyiségében is tartható.

Hagymások a lakásban? - Így virágoztassunk beltérben jácintot!

2025. január 13. 05:40

A jácint virágoztatása talán a legegyszerűbb a hagymások közül lakásban. Nézzük, hogyan valósítható meg!

Téli kertkompozíciók: mitől lesz a hideg évszakban is szép a kert?

2025. január 12. 05:40

A kertet minden évszakban széppé lehet varázsolni, és mindezt természetesen növényekkel.

Miért és hogyan kezeljük a metszés által okozott sebeket gyümölcsfákon?

2021. február 25. 10:52

A sebek gyógyulási folyamatát számos termesztési és technológiai tényező befolyásolja.

Mit kell tennünk a bodzával tavasszal?

2024. május 3. 14:10

A bodzavirágokat gyakran használják szörpök és lekvárok készítéséhez, a bogyókat pedig még ennél is többféle formában.

Mit kell tenni a gyümölcsfák moníliával fertőzött hajtásaival?

2023. május 7. 04:36

Kérem segítségüket kérdésem megválaszolásában: Mit kell tenni a gyümölcsfák moníliával fertőzött hajtásaival?

Hogyan állíthatom meg, illetve előzhetem meg a levélhullást a fikusznál?

2022. október 6. 04:37

Kislevelű fikusznövényem levelei elkezdtek erősen hullani, megritkult a lombja. Hogyan állíthatom meg, illetve előzhetem meg a levélhullást?