A nyári forróság a városi környezetben különösen megterhelő az emberi szervezet számára, ezért érdemes minél nagyobb zöldfelülettel körülvenni magunkat.
A beépített felületek nagyságának növekedésével a nyári melegben a levegő hőmérséklete sokkal jobban megemelkedik, mintha a növényekkel borított zöldfelületek vannak túlsúlyban. Beltérben a légkondicionálókkal mesterségesen fenntartott 24-25°C-os hőmérséklet mellett a nyári forróság elviselhető, de a szabadban, friss levegőn töltött idő hozzájárul az ember mentális és fizikai egészségéhez. Ezért, ha van rá lehetőségünk, érdemes a kertet úgy kialakítani, mintha egy hűs oázis lenne. Megpihenhessünk, hűsölhessünk benne.
Zöldfelület és árnyék
A növények sztómáikon keresztül párologtatnak, hűtik magukat. Ennek köszönhetően, ahol nagy zöldfelületek vannak, a levegő hőmérséklete sem melegszik fel annyira, mint a beépített területeken. A kertben érdemes a természetes növénytársulásokhoz hasonló szintezettséget kialakítani. Tehát legyen gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint, de az egyes szintek között kialakítható átmenet. A gyepszint és a cserjeszint között magas lágyszárú, virágzó növényekkel képezhetünk átmenetet. Ezzel az adott területre jutó levélfelület nagyságát növelve mérsékelhetjük a levegő hőmérsékletének emelkedését.
A kertben árnyékot a fák adhatnak, illetve építhetünk pergolát, kifeszíthetünk napvitorlát. A pergola előnye, hogy bár már önmagában is ad némi árnyékot, ezen felül felfuttathatunk rá valamilyen futónövényt, pl. vadszőlőt, trombitafolyondárt, vagy kiegészíthetjük egy könnyű lenvászon függönnyel.
Meghitt nyári hangulat
A dús növényzet mellett a meghitt kerti hangulatot fokozza, ha természetes anyagokból, pl. fából vagy rattanból készült kerti bútorokból kialakítunk egy kis zugot, ahol megpihenhetünk. A nyári esték varázslatos hangulatát gyertyákkal, fényfüzérekkel lehet kiegészíteni.
Képek forrása: pexels.com
