Praktikus ötletekből az interneten nincs hiány és valljuk be, szeretjük is őket, mert kreativitásra sarkallnak és még jó megoldások is kerekednek belőlük. A mogyoróvessző növénytámasztékot is így találtam ki, mert bizony a mi térségünkben hatalmasak nyáron a viharok, állandóan fúj a szél és a legtöbb növényem kárát látja az időjárásnak.
Vehettem volna bambuszból is készen
Biztos felmerül a kérdés, minek barkácsolunk, ha készen is megvehető?
A bambusztermékek egyrészt nem olcsók, a másik tényező az, hogy többnyire kezelik is őket valami lakkréteggel vagy más vegyszerrel. Én ezeket nem szeretem, egyrészt allergiás okokból, másfelől meg epigenetikailag sem fér bele a kertünk érájába.
Tehát az elv az, hogy mindig abból építkezünk, ami a kertben van, és akkor ez egyrészt költséghatékony is, másrészt praktikus is és a helyhez illeszkedő. Na meg természetesen zerowaste megoldás.
Amit a mogyoróvesszőről tudni érdemes
Aki volt úttörő, annak nem lesz újdonság, de mogyoróvesszőből még kerti sütögetéshez nyársat is lehet készíteni.
Jól faraghatók a vastagabb hajtások, rugalmasak és így könnyen hajlíthatók. Akár kerti könnyűszerkezetes kis gazebo építésére is alkalmas, ha kellően vastag hajtásokat vágunk hozzá.
Ha túl nagyok a mogyoróbokraink, akkor ritkításkor alulról vágjuk ki a nem kellő ágakat és már kezdhetünk is neki a fonásnak.
A mogyoró nagyon praktikus térelemek készítéséhez is, mert rugalmassága miatt kerti térelválasztót is fonhatunk belőle. A fehéres-vörös, sűrű rostos fája igen rugalmas a mogyorónak, így horgászbotnak, szerszámnyélnek is alkalmas, de elődeink használták sétabotnak, síbotnak is. Egy nagy hátránya van: nem nedvesíthető vissza a kiszáradása után, mint a fűzvessző, így csak frissen alkalmas hajlításra.
Egyes népművészeti leírásokban írnak még hordóknál való felhasználásról is.
Mogyoróvessző növénytámasznak
A növényfajtától függően válasszuk ki a támaszték méretét és ehhez keressünk a mogyoróbokrunkon hosszú, lehetőleg egyenes hajtásokat.
Klematisznál például falra rögzíthető apácarácsot is készíthetünk, de 3-5 lábon álló kúpformára is köthetjük a vesszőket, amire aztán felfuttatjuk a növényt.
Ha van kézügyességünk, akkor a kúpnak összekötözött mogyoróvesszők közét meg is fűzhetjük gyűrűformában, így még stabilabb és még esztétikusabb a futtatónk.
Mivel a mogyoróvessző nagyon ritkán gyökerezik le, így veteményesben is alkalmazható, ahol többet öntözünk. Ellenben a fűzvesszőkkel, melyek viszonylag hamar legyökeresednek és az pont nem szerencsés egy veteményesnél (sem).
Ha a támasztékként összekötött vesszőket leássuk kicsit a talajba, akkor viharállóbb is lesz. Nagyobb lombtömegű növényt is ráfuttathatunk a kiskertben.
Gyerekeknek sátor?
Évek óta próbálok fűzvesszőkből élő sátrat készíteni a gyerekeknek, de valahogy az aszályt nem szereti a rendszer és a vége többnyire kudarc lesz. Idén például egy nomád sátrat is készítünk mogyoróvesszőkből, melyek vastagsága már majdnem fél felnőtt karvastagság, így statikailag is jó lesz, ráadásul napvitorlát vagy viharálló ponyvát is lehet körbe majd rárögzíteni, ami miatt jó kis árnyékos nyári kuckó lesz belőle.
