A nem kellően savanyú talaj, a pangó víz vagy a tápanyaghiány, de akár kártevők is okozhatják a rododendron levélsárgulását és levélhullását, érdemes tehát gyorsan megtalálni a probléma forrását.
A rododendron a magyar kerteknek is gyakori dísze, amely még az enyhébb teleket is képes átvészelni. Ha kiültetjük, akkor érdemes fák közé elhelyezni, mert a szélvédett, félárnyékos helyeket kedveli a legjobban. A havasi rózsának is nevezett növény az Alpokban és a Kárpátokban a hóhatár felett is megtalálható. Hazánkban általában 1,5–2 méter magasságúra nő meg, és a savanyú talajt kedveli, ezért a fenyők között kifejezetten jól érzi magát.
A rododendron vízigénye meglehetősen magas, ezért a mögöttünk hagyott nyarat aligha kedvelte. Rosszul reagál a pangó vízre, ezért cserépben nevelve ügyeljünk arra, hogy a földje jó vízáteresztő képességű legyen. Tavasszal érdemes a növényen fiatalító metszést végrehajtani, eltávolítani az elhalt, beteg ágakat. Ha nem virágzik, az általában a kevés napfény és tápanyag következménye, de az is lehet, hogy nem elég savanyú a talaja.
Mostanában arra is felfigyelhetnek a növénybarátok, hogy a rododendron levele megsárgul és lehullik. Ez nem feltétlenül természetes folyamat, ezért tanácsos felderíteni a mögöttes okokat és cselekedni. Ha a levél erei zöldek maradnak, akkor mészklorózisra gyanakodjunk, ami a talaj relatív vashiányára utal. A kezdeti tünetek vastartalmú lombtrágyával kezelhetők, illetve érdemes esővízre áttérni az öntözés során, hiszen azzal kizárhatunk egy lehetséges problémaforrást.
Szintén levélsárgulást okozhat a rododendront megtámadó lisztharmatos betegség. Ilyenkor a levél felszínén sárga foltok jelennek meg, míg a fonákján barnás gombakinövések. A következő fokozatként a levél „beliszteződik”, ez már a betegség kiterjedtebb voltára utal. Ne hagyjuk idáig fajulni a problémát, a fertőzött levelet minél hamarabb távolítsuk el, hogy a növény többi része megússza a betegséget.
Az is elképzelhető, hogy kártevő szívogatja a rododendront, például a rododendron-csipkéspoloska, amelyet már a 20. század legelején azonosítottak Európában. Magyarországra meglepően lassan jutott el, de ha valóban ez károsítja a növényünket, akkor nemcsak az elhaló, sárga levelekről, hanem a levegővel feltelő sejtek miatt ezüstösen csillogó részekről is felismerhető a jelenléte. Sajnálatos módon a liszteskék, molytetvek, mezeikabóca-félék és hernyók szintén gyakran felbukkanhatnak a rododendronon.
A rododendron gondozásáról szól a videó:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
