Házikert

Kitozán: izgalmas bio megoldás a rovarkártevőkre?

Agrofórum Online

Az utóbbi egy-két évben derült fény egy már itthon is kapható biokészítmény-összetevőre, a kitozánra. Nézzük mit is érdemes tudni a kitozánról, és miért cseng egybe a kitinnel, mely a rovarokat védő “burkolat”!

A kitozán egy rendkívül érdekes termék, mert alapvetően az ízeltlábúakhoz köthető biológiai anyag.

Kitin és kitozán

Érdekessége, hogy először nem is a rovarok elleni védelemnél jelent meg, hanem a szépségiparban.

A kitozánt a kitin deacetilezésével állítják elő, amely egy természetes poliszacharid, főként rákfélék külső vázában található. A kitozán szerkezete hasonlít a cellulózhoz, de tartalmaz amino-csoportokat, amelyek felelősek egyedi tulajdonságaiért, például az oldhatóságért savas környezetben

– írja a Well&Fit.

A kitozán története a kitin felfedezésével kezdődött 1811-ben, amikor egy francia professzor kivonta ezt az anyagot a gombákból. Ekkor kapta a görögül „borítékot, takarót” jelentő kitin nevet is. Az 1800-as években a kitin valódi sikertermékké vált, így megpróbálták minél többféle forrásból előállítani, például tengeri állatok páncéljából is. A XX. század első felében a különböző hidratációs kísérletek közben fedezték fel a kitin mellett a kitozánt is, amely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, például megköti a táplálékkal elfogyasztott zsírt. Ezért is tudott hamar a szépségiparba is betörni ez az anyag.

De mi a helyzet a rovarkártevőkkel?

A kitozán biológiailag lebomló és nem mérgező, így környezetbarát alternatíva számos hagyományos anyaghoz képest. Ez a tulajdonság különösen fontossá teszi a fenntarthatóság szempontjából.

A kitozán alapú rovarellenes készítmények hatásmechanizmusa a következő: a készítményt a növényre kijuttatva egyfajta védőburokkal látjuk el. Ezáltal a növény a kitozán anyaga miatt úgy érzékeli, hogy megtámadták és elkezdi megvastagítani a szöveteit, hogy védelme legyen a rovarkártevők ellen. És bár tévúton jár a növény, de hatásában mégis azt eredményezi, hogy a szívogató rovarok sokkal kevesebb örömüket lelik majd az adott növényben.

Kutatások bebizonyították azt is, hogy a növény képes ellenanyagot is termelni, mely szintén bonyolult biokémiai folyamatok során jelenik meg a növényben. Ez kicsit olyan, mint a paprikában a kapszaicin, hogy eredetileg a paprikát védte azért, hogy ne egyék meg.

Kiemelt kép: Pixabay

Miért fullad minden évben kudarcba a veteményes?

2026. szeptember 27. 05:40

A veteményes attól lesz jó, hogy olyan rendszert hozunk létre, amelyben a növényeknek esélyük van jól működni.

Ezzel az öntözési hibával végleg tönkreteheti a hortenziáját

2026. szeptember 26. 11:10

Lekonyult a hortenzia levele? A túlöntözés éppen olyan veszélyes lehet, mint a kiszáradás. Mutatjuk, hogyan kerülheti el a bajt.

Hogyan vonjunk le következtetéseket helyesen egy aszályos év után?

2026. szeptember 26. 05:40

Egy jól megtervezett kert nem attól jó, hogy egyáltalán nem reagál az aszályra. Hanem attól, hogy képes alkalmazkodni hozzá.

Ősszel változik a szobanövények igénye

2026. szeptember 25. 11:10

Rövidebb nappalok, kevesebb vízigény, szárazabb szobalevegő: ősszel több ponton is változik a szobanövények gondozása.

A vadvirágokat érdemes most elvetni a fenntartható kerthez

2025. március 30. 05:40

A vadvirágok vetése első gondolatra egyszerű lehet, hiszen csak elszórjuk a magjaikat a gyepbe és kész is, hiszen a természet is így tesz. Bár nem járunk messze az igazságtól, de ez azért csak részben fedi a valóságot!

A Nestlé készpénzt ad a kávébabot fenntartható módon termesztő gazdáknak

2023. június 7. 10:17

A Nestlé kísérleti rendszert indít, hogy készpénzt adjon azoknak a kávétermesztőknek, akik fenntartható módon termesztenek kávébabot.

Így készül a biodiverz kert a gyakorlatban

2024. augusztus 13. 05:40

A valóban biodiverz kert sok dologban eltér a megszokott kertképtől, de nem jelenti azt, hogy le kell mondjunk kényelmi dolgokról, vagy legalábbis nem mindről.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság kiemelt téma az MTA versenyén

2023. február 9. 15:36

Kilenc magyarországi – ebből négy budapesti – és egy határon túli csapat jutott be a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett tanulmányi verseny döntőjébe. A háromfős középiskolás csapatok a klímaváltozás és fenntarthatóság témakörében mérik össze tudásukat március 4-én.