Nagy divat beporzóbarát kertet építeni, de vajon a divatnövények hogyan férnek el egy beporzóbarát kertben? Esetleg létezik olyan, hogy csak azt hisszük, hogy beporzóbarát a kertünk, mert sok benne a virág?
Kertészmérnökként és kerttervezőként évek óta tanulmányozom magam is a beporzóbarát kerteket, de nem abban a tervezői mivoltában, hogy csak a dizájn vagy a szépség az izgalmas benne. Minél mélyebbre jutok a tanulmányokban, egyre inkább látom azt, hogy nagyon tévúton kezdenek járni a kertbarátok a biodiverzitást és/vagy a beporzóbarát kertet illetően. A divatnövények meg pláne sok esetben csalókák tudnak lenni.
Rovarok és tápnövények
Az egyik fogalmat már itt az elején fontos tisztázni és igyekszem végig leegyszerűsítve kezelni a könnyebb megértés kedvéért ezt a tápnövény fogalmat.
Minden rovarnak vannak úgynevezett tápnövényei, melyek a létükhöz elengedhetetlenek. Ilyen az érési táplálkozásban szerepet játszó növény, mely pl. a hernyóból a kifejlett lepkéig egy “biztos pont” a rovar életében. Ha ez nincs jelen a kertünkben, akkor nem érdemes abban reménykedni, hogy az adott rovarfaj (ez nem csak lepke lehet) megjelenik stabilan a kertünkben. Ilyen például a fecskefarkú pillangónak a nyári orgona, de a barna medvelepke számára is kell a gyermekláncfű, cickafark vagy aggófű.
Tehát egy igazán rovarbarát (vagy jelen esetben beporzóbarát) kert esetében nem az a lényeg, hogy sokféle növényt ültessünk random, kedvünk szerint, hanem fordítottan kell gondolkodni: milyen rovarokat csalogatnánk be, és azoknak melyek a fontos tápnövényei?
Miért becsapósak a divatnövények?
A legnagyobb baj a divatnövényekkel az, hogy a fent említett kérdésben a legtöbb nem jelent fontos életteret a rovaroknak. Nyilván virágzási időben lehet, hogy járják a méhek, de a beporzóbarát kertben nemcsak méhek vannak, hanem akár 500 másik faj is.
Nagyon nagy divatja van most a hortenziáknak is, de aligha látunk rajtuk döngicsélő rovarokat nektárt gyűjteni, ami nem véletlen. Ugyanakkor egy cickafarkon, mentán, évelő őszirózsán vagy a zsályán nagyságrendekkel több rovart találunk virágzási időben, és azon túl is.
Modern divatnövények és a természetben előfordulók kérdése
A legtöbb divatnövény nem a mi hazánk alapnövénye, ami ezzel együtt azt is jelenti (és direkt nem használom az endemikus és egyéb fogalmakat), hogy nem a helyi, térségi vagy kárpát-medencei egyéb élővilágot alkotó rovarok, más állatok élettereként tekintünk rá.
Többektől hallottam már, hogy ilyenkor felhördülnek, hogy de hát mi a baj az egzótákkal? Az egzótákat elsősorban a trópusi eredetű faanyagoknál halljuk, mint teak és társai, melyekből rendkívül szép burkolatot lehet gyártatni, netán bútorokat.
Valójában a magyar megfelelője az idegenhonos faj, vagyis “nem a mi tájegységünkre, térségünkre, netán tágabb élőhelyünkre” jellemző fajként egyszerűsíthető. Ezzel nem az a baj, hogy az egyre jobban melegedő nyarakba nem férne be, hanem pont a fentebb említett kérdésnél izgalmas, hogy vajon a természet többi élőlénye számára mennyire jó választás. Kiszorítjuk a cickafarkat, a katángkórót, a gyermekláncfüvet, és angolpázsitot dédelgetünk a vadvirágokkal és tájegységünkre jellemző egyéb növényekkel szemben, amik hozzáadnának a kerthez.
Egyensúly az egzóta és a valóban biodiverz között
Mielőtt azt gondolnánk, hogy akkor uzsgyi, dobjunk ki mindent, ami idegenhonos, nem! Nem ez a lényege. Ilyenkor úgyis igaz az, hogy a legalaposabb fenntartható kertben gondolkodó is elcsábul egy kertészetben. Az arány sokkal fontosabb, hogy a káposzta is megmaradjon, de a kecske is jól lakjon.
Ültessünk, amit szeretnénk, de vegyük figyelembe, hogy a beporzóknak – és nem mellesleg a többi élőlénynek is – szüksége van a valódi biodiverz kertben az élettérre, tápnövényekre! Így döntő többségében inkább a valóban hasznos, azaz ökológiai értelemben is hasznos növényekkel dolgozzunk, mint a divatból ültetettekkel!
Kiemelt kép: Pixabay
