A pompás medinilla (Medinilla magnifica) egy különleges szobanövény, mely az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni a kereskedelemben is. Tartása viszonylag nehezebb, gyakorlottabb hobbikertészeknek ajánlott.
A medinilla a díszlevélfafélék családjába tartozó, egyik legszebb fajként élénk rózsaszín, bókoló virágaival hamar belopja magát a szívünkbe, amikor szobanövényt, netán ajándékba szánt szobanövényt keresünk.
Eredetileg a Fülöp-szigetek őserdeiben őshonos, onnan terjedt el szerte a világon cserepes növényként.
Eredeti élőhelyén akár a 2 méteres magasságot is eléri, cserepes változatai inkább a maximum fél méter körüli méretet mutatják. Virágai a nyíllevelek közül bújnak elő, míg a többi levele az akár 30 cm-es átmérőt is elérő, ovális levelek.
A medinilla érzékeny növény
Több érzékeny szobanövényt ismerünk már, kezdve a huzatot rosszul viselő szobai fikusztól, a felülről öntözést nem kedvelő afrikai ibolyákig. A medinilla ennél is kényesebb, mert onnantól, hogy a bimbók megjelennek rajta, már a forgatást sem bírja. Így a virágbimbók feltünésétől a növényt áthelyezni és átforgatni sem szabad, mert az virághulláshoz vezethet.
A virágbimbók egy közel két hónapos nyugalmi időszak után jelennek meg.
Igencsak fény- és melegigényes, de a tűző napot nem bírja. A nyugalmi időszaka télen van, ilyenkor 15 Celsius-fokon teleltetést igényel, de továbbra is igényli a sok fényt.
A legideálisabb tartási körülmény egy télikert lesz számára.
Milyen igényei vannak a medinillának?
A meleg- és a napfényigényét már említettem, de a vízigény szempontjából is fontos ismeretek vannak: a kemény vizet nem kedveli, így érdemes mindig pár napig szobahőmérsékleten tárolni az öntözővizét és csak utána megöntözni vele. A lágy vízhez az is megoldás, hogy a csapvizet felforraljuk, visszahűtjük és csak ezután öntözzük meg vele. Így a klór és egyéb illékony összetevők is elpárolognak a vízből és nem károsítják a növényt.
Sok virágboltban ezért lehet azt tapasztalni, hogy a kirakatban tartott növény rövid idő alatt tönkremegy, mert ott sem idő, sem mód nincs ilyen szintű kényeztetésre, és a többi cserepes növénnyel együtt kerül megöntözésre.
Emellett rendkívül páraigényes és a huzatra is érzékeny.
De miért hullik a medinilla levele?
Mint említettem a medinilla kényes növény és sok összetevős a megfelelő ápolása is. Sok esetben a levélhullást az alacsony páramennyiség okozza, de a kevés öntözés is ugyanúgy közrejátszhat, mint a huzatban (pl. huzatos ablakpárkány) való tartás.
A nagyon száraz levegőben növekedési zavarok is jelentkezhetnek, a levelek barnulnak és le is hullanak. Emellett a túl száraz levegőtől a takácsatkák is megtelepednek rajtuk.
A talajigény szempontjából akkor járunk el a legjobban, ha B-típusú virágföldet 20% homokkal elkeverünk, és abba ültetjük át a medinillát. Ha a medinilla nem szép növényformát mutat, akkor az többnyire a rossz talajadottságokat jelzi. Ilyenkor az átültetés mellett az elfásodott szárrészekig visszavághatjuk a növényt, és jó talajban újra fog indulni a növekedése is.
A medinilla szaporítása otthoni körülmények között nehéz, nemcsak a víz és a pára mértékére érzékeny, de a talaj mellett a folyamatos talpmelegre is szüksége lesz. Dugványozással szaporítják üzemi szinten.
