Amikor valaki kertet építtet, teljesen természetes, hogy először azt szeretné tudni: mennyibe fog kerülni? Csakhogy egy kert esetében nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy mennyibe kerül a kialakítása, hanem az, hogy mennyibe kerül majd fenntartani tíz, húsz, vagy akár harminc éven keresztül.
Egy olcsón megépített kert ugyanis könnyen lehet drága kert, ha folyamatos öntözést, rendszeres fűnyírást, tápanyag-utánpótlást, növényvédelmet, metszést, gyomlálást és állandó pótlást igényel.
Ezzel szemben egy fenntarthatóbb kert kialakítása bizonyos esetekben magasabb kezdeti beruházást jelenthet, de olyan rendszert hoz létre, amely később kevesebb vizet, energiát, anyagot és emberi munkát igényel. A fenntartható kert tehát nem feltétlenül az olcsó kert. Hanem az, amelyik hosszú távon is észszerűen működik.
A kertépítés valódi költsége nem az ültetésnél kezdődik
Egy kert árát nagyon könnyű csak a növények és a kertépítési munkák alapján megítélni. A tervezés, a tereprendezés, a talaj előkészítése, a vízelvezetés, az öntözőrendszer, a burkolatok, a támfalak, a növények, a gyep, a világítás és a különböző kertépítési szerkezetek mind bekerülési költséget jelentenek. A fenntarthatóság szempontjából azonban az is fontos, hogy ezek közül melyik mire szolgál. Más költség egy olyan öntözőrendszer, amelyet azért építünk ki, hogy egy nagy gyepfelületet folyamatosan életben tartsunk, és más egy olyan rendszer, amely célzottan a növények gyökérzónájába juttatja a vizet.
Más költség egy hatalmas, gondozásigényes gyep kialakítása, és más egy változatos növényállományé, amelynek egy része csapadékból is képes fenntartani magát.
A legdrágább kert az, amit folyamatosan újra kell építeni
Egy kert életében az egyik legnagyobb rejtett költség a javítás és a pótlás. Ha egy növényt nem a termőhelyének megfelelően választunk ki, előfordulhat, hogy néhány év után kipusztul. Ha a gyep nem bírja a nyári szárazságot, újra kell vetni vagy felül kell vetni. Ha egy ágyás túlzsúfolt, a növényeket át kell ültetni. Ha egy rosszul megtervezett öntözőrendszer miatt bizonyos területek kiszáradnak, mások pedig túlöntözöttek lesznek, előbb-utóbb hozzá kell nyúlni. Egy fenntartható kert tervezésének egyik fontos célja éppen ezért az, hogy minél kevesebb folyamatos korrekcióra legyen szükség.
Nem az a jó kert, amelyik mindig tökéletesen néz ki, hanem amelyik hosszú távon is képes stabilan működni.
A víz az egyik legfontosabb hosszú távú költség
A magyar kertekben a víz egyre fontosabb kérdéssé válik. A nyári hőhullámok, a hosszabb csapadékmentes időszakok és a kiszámíthatatlanabb csapadékeloszlás miatt sok kertben egyre több öntözésre van szükség. Egy nagy gyepfelület fenntartása ezért nemcsak vízgazdálkodási, hanem pénzügyi kérdés is.
A fenntartható kertben érdemes már a tervezéskor végiggondolni, hogy mely növényeknek van valóban szükségük rendszeres öntözésre, hogyan lehet a vizet a talajban tartani, és hol lehet csökkenteni az öntözési igényt. A megfelelő talajtakarás, a szerves anyagban gazdag talaj, a jó növényválasztás, a csapadékvíz helyben tartása és a jól megtervezett öntözés együtt jelentősen csökkentheti a vízigényt. Ez a beruházás elején többletköltséget jelenthet, később azonban a vízfelhasználásban is megjelenhet a hatása.
A gyep nem mindig olcsó megoldás
A gyep első pillantásra egyszerű és gazdaságos választásnak tűnik. Elvetjük vagy lerakjuk, rendszeresen nyírjuk, öntözzük, időnként trágyázzuk, esetleg gyomirtjuk és felülvetjük. Ezzel azonban létrehoztunk egy olyan növényállományt, amelynek folyamatos fenntartási igénye van.
A fűnyíró üzemeltetése, karbantartása, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, a javítások és a gyep időszakos felújítása mind költség. Ez nem azt jelenti, hogy a gyepnek nincs helye egy fenntartható kertben. A kérdés inkább az, hogy valóban akkora gyepre van-e szükség, amekkorát eredetileg elképzeltünk. Egy kisebb, jól használható gyepfelület sok esetben többet ér, mint egy hatalmas, kizárólag azért fenntartott zöld szőnyeg, amelynek a család valójában csak egy kis részét használja.
A fenntartható kertben a növényválasztás pénzt takaríthat meg
A növények áránál sokkal fontosabb lehet, hogy egy növény mennyire érzi jól magát az adott helyen. Egy napos, száraz, homokos területre olyan növényt telepíteni, amely természetes körülmények között hűvös, nedves talajon él, folyamatos küzdelmet jelent. Öntözni kell, árnyékolni kell, tápanyaggal kell ellátni, védeni kell, majd néhány év múlva lehet, hogy mégis lecseréljük. Ha viszont a növényt a termőhelyhez választjuk, sokkal kisebb energiabefektetéssel képes fejlődni. Ezért a fenntartható kertben nem feltétlenül a „legszebb” növényt keressük. Azt keressük, amelyik jól érzi magát ott, ahová ültetjük. Ez az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy kevesebb pénzt költsünk később növénypótlásra és ápolásra.
A talaj állapota hosszú távon pénzügyi kérdés is
A kertépítés során a talaj gyakran háttérbe szorul. A növények teljesítményének egyik legfontosabb alapja éppen az, hogy milyen közegbe kerülnek – ismerjük-e eléggé a talajunk aktuális állapotát vagy sem.
A tömörödött, szerves anyagban szegény talajban a növények nehezebben jutnak vízhez és tápanyaghoz, miközben a csapadék sem feltétlenül tud megfelelően beszivárogni. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy még több műtrágyára, még több öntözésre vagy még több növényvédő szerre van szükség.
Sok esetben először magát a talajt kellene rendbe tenni. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a komposzt használata, a talaj takarása és a talaj felesleges bolygatásának kerülése nem mindig látványos beruházás. Hosszú távon azonban komoly értéket teremthet. Egy jó állapotú talaj ugyanis jobban gazdálkodik a vízzel és jobb élőhelyet biztosít a növények számára.
Nem minden fenntartható megoldás kerül többe
A fenntarthatóságról gyakran úgy beszélünk, mintha kizárólag drága technológiákat jelentene. Sok fenntartható kertészeti megoldás éppen azért működik jól, mert egyszerű. Nem feltétlenül kell minden növényi maradványt elszállítani. Nem szükséges minden ősszel teljesen „kitakarítani” az ágyásokat. Nem kell minden szabad talajfelületet gyomirtóval kezelni. Nem kell mindenhol tökéletes gyepet fenntartani. A helyben komposztálás, a lomb visszahagyása, a növényi maradványok aprítása vagy a saját kertből származó mulcs használata akár költséget is csökkenthet.
A fenntartható kert egyik fontos alapelve éppen az, hogy ne vásároljunk meg valamit, amit a kert már saját maga is elő tud állítani.
A kevesebb kertészeti munka szintén megtakarítás
A fenntarthatóság pénzügyi oldaláról gyakran megfeledkezünk a munkáról. Ha egy kertet hetente több órán keresztül kell nyírni, gyomlálni, metszeni, öntözni és rendbe tenni, annak akkor is van költsége, ha mindezt saját magunk végezzük. Az idő is erőforrásnak számít, amit kevesen ismernek fel.
Egy természetesebb kert kialakításakor ezért érdemes nemcsak azt megkérdezni, hogy mennyibe kerül az építés, hanem azt is hogy hány órát fogok ezzel a kerttel tölteni minden héten? Egy jól megtervezett növényállomány, a megfelelő talajtakarás, a kevesebb gyep és az ökológiai szempontból átgondolt növényhasználat jelentősen csökkentheti a rendszeres kertfenntartási munkát. A fenntarthatóság egyik legnagyobb luxusa ugyanis lehet az, hogy a kert nem kér állandóan valamit tőlünk.
A fenntartható kertnél nem a beruházási ár az egyetlen szám
Két kert közül az egyik lehet olcsóbb a kivitelezéskor, miközben tíz év alatt sokkal többe kerül. A másik lehet drágább a tervezés és a kialakítás során, de kevesebb vizet, kevesebb energiát, kevesebb növényvédelmet és kevesebb munkát igényel.
Ezért egy fenntartható kert költségét nem érdemes kizárólag a kertépítő által adott végösszegből megítélni. Érdemes mellé tenni a következő éveket is:
- Mennyibe kerül az öntözés?
- Mennyibe kerül a fűnyírás?
- Mennyibe kerül a növények pótlása?
- Mennyibe kerül a gyep felújítása?
- Mennyi időt vesz igénybe a kert fenntartása?
- És mi történik akkor, ha egyre hosszabbak lesznek a száraz, forró nyarak?
A legolcsóbb kert nem feltétlenül az, amelyik a legkevesebbe kerül
A kertet nem egyetlen évre építjük. Egy jól megtervezett kert évtizedekig velünk maradhat, ezért a költségeit is érdemes hosszabb időtávon vizsgálni.
Lehet, hogy egy fenntarthatóbb kert kialakításakor többet költünk tervezésre, talajjavításra, megfelelő öntözésre vagy jó minőségű növényanyagra. Cserébe később kevesebb vízre, kevesebb pótlásra, kevesebb vegyszerre és kevesebb munkára lehet szükség. És van még valami, amit nehéz forintosítani. Egy olyan kert, amely együttműködik a természettel, általában nem igényel állandó harcot. Nem kell minden lehullott levelet ellenségként kezelni. Nem kell minden növényt ugyanúgy öntözni. Nem kell minden gyep között megjelenő növényt problémának tekinteni. A fenntartható kert valódi értéke ezért nem egyszerűen az, hogy kevesebbe kerül-e, inkább az, hogy kevesebbet kell vele harcolnunk ahhoz, hogy működjön.
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
