Az utóbbi időben megszaporodtak a kerttervezésre várakozók telefonszámai az asztalomon, ami valahol nagyszerű dolog. De sokszor, mikor az első egyeztetések vannak, akkor döbbennek rá a tulajdonosok, hogy valójában nem tudják, hogy mit is akarnak a kertbe. Nézzük sorra, hogy mire kell figyelni a kerttervezésnél így tavasszal!
Tavasszal rengeteg néznivaló van egy friss tervezés előtt álló kertben. Amikor sorra kérdezgetem az adatokat, akkor ez nem azért van, mert valami fura gyűjteményt készítek listáról listára, hanem mert kardinálisan fontos dologról van szó. Mivel szeretem, ha a munkám hosszú távon is működik, nemcsak a tervezés és kivitelezés utáni 1-2 évben lesz szép, hanem majd 20-30 év múlva is.
Mit nézzünk tavasszal a kertben?
Egy tervezés előtt álló kertben az egyik legfontosabb néznivaló az, hogy milyen a tájolás, hol vannak a napsütés szempontjából a legmelegebb vagy épp a legárnyékosabb részek.
De ami tavasszal, vagy tél végén érdekes, az mindig az, hogy hol olvad a kert ki a leghamarabb, hol áll meg a téli csapadék a legtovább, és hol lesz netán a legsárosabb a kert, hol van a legmélyebb pont?
Ezek mind környezeti tényezők, amin aligha lehet változtatni.
Aztán sorra vesszük az egyéb tényezőket is, mint a gyomok!
A gyomok is sokat elárulnak a területről!
A tavasszal megjelenő gyomflóra rengeteget elárul a leendő kertről. Mutatják a nitrogénben gazdag foltokat, a gyengébb talajú foltokat, kiváló jelzőnövényei adott talajtípusoknak.
A tulajdonosok mindig szabadkoznak: “Ne is nézzen körül, hiszen még olyan gyomos az egész!” Pedig pont ez a lényeg, hogy lássuk valódi, természetes állapotában is a területet, hiszen egy szakavatott szemnek ezek mind információk, mégpedig nagyon fontos információk!
Miért fontos, hogy hol olvad ki a kert először?
A kert egy élő felület és az lesz a kertépítés után is. Vannak olyan tényezők, melyeken viszont nem változtathatunk, bármennyire is szeretnénk. Gondoljunk csak bele: házunknak minden évszakban és napszakban van egy árnyéka, ami meghatározó lesz a növények számára. Van egy kisugárzása is, hiszen bármennyire is hőszigeteltünk, a házfalak mindig adnak annyi plusz hőt, hogy az a növényeknek segítség lehet egy fagyos éjszakán. Ugyanígy az, hogy hol olvad ki először a kert a téli hideg után jól mutatja, hol lehet mediterrán sarkot kialakítani például, mert várhatóan az lesz a legmelegebb hely a kerten belül.
A kései fagyokat is jól meg lehet figyelni, ha hagyjuk a gyomokat megnőni. A gyomok ugyanúgy foltokban el fognak fagyni egy éjszakai fagynál, amiből jól fog látszani, hogy mely részekre kell hidegtűrőbb növényeket tervezni. Lehet, hogy ez nagyon tudományosnak, vagy sokak szemében áltudományosnak tűnhet, de a valóságban ezektől lesz egy kert fenntartható, és nem a sokadik kerti törpétől.
Mivel a kert egy élő rendszer, minden rezdülését megismerve érdemes magát az új kertet is kialakítani, hogy aztán a nagy egész részeként hosszú távon is működőképes legyen. Így alakul ki a későbbi helye egy fügebokornak, egy magnóliafának, vagy akár a pozsgások megfelelő helyének és egy sziklakertnek is.
