A mezőgazdaság hétköznapi csodái az Agroverzumban

Egy, a múlt évezred végén elkészített felmérés eredménye szerint az Egyesült Államok fiatalságának jelentős része abban a tudatban élt, hogy a tej – a kólához hasonlóan – kizárólag receptúrák alapján elkészített élelmiszeripari folyamatok eredménye. A felnövekvő mai magyar ifjúság az óvodákban és általános iskolákban élő tej-programnak is köszönhetően remélhetőleg tisztában van azzal, hogy a frissítő, tápláló ital, s a boltok hűtőpultjain elérhető sajtok, joghurtok, túrós desszertek garmadája elképzelhetetlen haszonállatok nélkül, amik viszont nem nélkülözhetik az etetésükhöz szükséges takarmányok előállítását, vagyis a sikeres szántóföldi növénytermesztést.

Az agráriummal napi kapcsolatban állók, az abból élők számának folyamatos csökkenése, az urbanizáció térnyerése szükségessé teszi, hogy a kevésbé avatott fogyasztói tömegek is megismerkedhessenek az egészséges élelmiszer, a mindennapi betevő születésének rejtelmeivel, a földtől az asztalig tartó, gyakran évtizedes út egyes állomásaival. Ez a gondolat teljesedett ki a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia szellemi és anyagi támogatásával Martonvásáron, ahol május 27-én Áder János köztársasági elnök jelenlétében hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az Agroverzum, vagyis az Agrártudományi Kutatóközpont négy intézetének kiemelkedő kutatásait, mindennapi életünkben fellelhető eredményeit közérthetően, ugyanakkor látványosan bemutató tudományos élményközpont.

A klímaváltozás lehetséges hatásait vizsgáló kísérletek és speciális szabadföldi kutatási eszközrendszerek megtekintése

A hivatalos átadást megelőzően Áder János elnök úr Lovász László, az MTA elnöke, Barnabás Beáta az MTA főtitkár-helyettese, Németh Tamás, az MTA Agrártudományok Osztály elnöke, valamint Balázs Ervin, az MTA ATK főigazgatója társaságában tekintette meg az Agroverzum vezetője, Bajzáth Judit kalauzolásával az alapvetően az ifjúsághoz szóló, őket interaktív módon megszólítani kívánó kiállítás termeit. Az erre szánt, előre tervezett protokolláris időkeretet szétfeszítette az az érdeklődő, spontán párbeszéd, amely a köztársasági elnök és az egyes főbb kutatási területeket vezető igazgatók – Veisz Ottó (Mezőgazdasági Intézet), Szabó József (Talajtani- és Agrokémiai Intézet), Kontschán Jenő (Növényvédelmi Intézet), Magyar Tibor (Állatorvos-tudományi intézet) – között kialakult a bejárás során.

Az ünnepélyes átadást megelőző beszédében Lovász László elnök úr felidézte, hogy az MTA az Agrártudományi Kutatóközponttal, és a város vezetésével együttműködve olyan egyedülálló fejlesztési tervet dolgozott ki, amelyet a kormányzat pénzügyi támogatásával megvalósítva Európában is kiemelkedő, egyedi agrárinnovációs környezetet hoznak létre Martonvásáron. Ennek első elemeként adták át 2018 októberében a megújult Brunszvik-kertet, s melynek következő láncszeme az MTA első tudománykommunikációs intézménye, az Agroverzum lett. A közeljövőben tovább bővülő központ K+F+I tevékenysége révén számottevő hatással lesz a magyar mezőgazdaságra, egyben nemzetközi turisztikai célponttá is válhat a jövőben. Ezt igazolandó, részleteiben is kitért azokra az alapokra, a kutatóintézetek főbb gyakorlati eredményeire, amelyek megelőlegezik e tervek megvalósulását. A klímaváltozás apropóján külön is kiemelte az extrém környezeti feltételekhez alkalmazkodó kukoricahibridek és búzafajták sikeres nemesítői munkáját, a martonvásári búzák hazai piacvezető szerepét, megemlítve, hogy 2018-ban az Agrárinnovációs díjat a Mezőgazdasági Intézet érdemelte ki új típusú, bőtermő búzafajtáival. Szólt a precíziós tápanyag-gazdálkodást is támogató Pro Planta szoftverről, a szennyvíziszap kezelésére szolgáló új komposztáló technológiáról, példaként hozta az Európában egyedülálló talajbiológiai monitoring rendszer, és a kártevők elleni védekezésben világszínvonalat képviselő Csalomon feromon csapdák fejlesztését.

Az Agroverzum átadását követően Áder János a Mezőgazdasági Intézet vezető kutatóinak kalauzolásával meglátogatta azokat az osztályokat, megtekintette azokat a speciális, nemzetközileg is egyedi eszközrendszereket, amelyek a klímaváltozás várható hatásainak előrejelzését, ezáltal a jövőbeni kedvezőtlen hatások kivédését, tompítását segítő kutatásokat szolgálják. Sor került a Fitotron szabályozható klímájú növénynevelő kamráinak bemutatására, a légköri szén-dioxid-koncentráció várható növekedésének hatásait vizsgáló különleges szántóföldi CO₂-kísérlet, továbbá az új, 12 részes, csúcstechnológiát reprezentáló liziméter-telep, valamint a szárazságtűrő növények nemesítését segítő speciális esősátor bemutatására is.

A látogatás végén a köztársasági elnök úr rövid sajtótájékoztatóban foglalta össze aznapi tapasztalatait. Elmondta, hogy egy 70. évét ünneplő kutatóintézet, egy közel 500 embert foglalkoztató kutatóközpont munkájába kapott betekintést. Külön is kiemelte, hogy meglátása szerint az itt folyó munkák nem a kutatók ambíciójáról szólnak, hanem mindannyiunkról, a holnapi betevőről, arról a jó minőségű vetőmagról, amellyel a magyar gazdák mindennapi kenyerünkről, az állatainknak szükséges jó minőségű takarmányról gondoskodnak. Bizonyosságot szerzett ezen a napon arról, hogy az itt dolgozó növénynemesítőknek, klímakutatóknak munkájuk során több évtizeddel előre kell gondolkodniuk. Olyan kérdésekre keresnek – komoly tudást, tapasztalatokat felhalmozó munkájuk segítségével – már ma válaszokat, melyek talán csak évtizedek múlva merülhetnek majd fel itt, a Kárpát-medencében, a világnak azon részén, melynek környezeti kitettsége, sérülékenysége nagyobb, mint a Föld más régióinak.

Az Agroverzum ünnepélyes átadása (Balról: Balázs Ervin főigazgató, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Áder János köztársasági elnök, Lovász László MTA elnök, Szabó Tibor polgármester)