A talajba jutott elhalt növényi részeket a talajbaktériumok és gombák enzimekkel is bontják, és egyszerű vegyületek (pl.: cukor, ammónia) keletkeznek.
Ezek részben a talajmikrobák táplálékai lesznek életfolyamataik során, részben a humuszanyagok alapját képezik. A bomlástermékekből a biotikus, illetve abiotikus folyamatok eredményeként a talajra nézve jellegzetes, nagy molekulájú vegyületek, a humuszvegyületek jönnek létre.
A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő.
Meleg és nedves klímaviszonyok között a szerves maradványok gyorsan és teljes mértékben lebomlanak. Hideg, tápanyagban szegény, savanyú kémhatású, vízzel borított és levegőtlen talajokban a lebontás hiányos, és nyers humusz képződik. Ezekben a talajokban az ásványosodásban jelentős szerepet betöltő baktériumok és egyéb élő szervezetek száma is erősen csökken. Ha az élő szervezetek egyedszáma alacsony, a talaj levegőzöttsége is csökken.
A talaj a Föld legkülső szilárd rétegének mállása következtében, az élő szervezetek közreműködésével jön létre klimatikus viszonyoktól függően. Sajátos élővilága az edafon, melyet baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotnak.
A talajok kémiai-fizikai tulajdonságai sokféleképpen befolyásolják a talajlakó élőlények és a növények életfeltételeit. Ebből a szempontból a talaj rétegződése, szerkezete és alkotórészei kiemelkedő fontosságúak.
A szerves anyagok nem cellulóz részei ellenálló, lassan elbomló vegyületek összessége. A felhalmozódásuk nagyobb mennyiségben csak ritkán játszódik le. A lebomlásuk lassú folyamat, végtermékei egyszerű vegyületek és a humusz.
Ez a lassú bomlás teszi lehetővé, hogy a szervesanyagok ezen része hosszú időn át tudjon tápanyagokat, főleg nitrogént biztosítani a növényeknek. Mennyisége pedig elsődlegesen meghatározza a talaj legfontosabb tulajdonságát: a termőképességét!
A megfelelően művelt és mikroorganizmusokban, valamint egyéb hasznos élő szervezetekben gazdag talajokon termesztett növényeinkben rejlő genetikai potenciál is sokkal hatékonyabban képes megmutatkozni.