A szója gyomirtásának kardinális kérdései

Szerepet játszik benne több tényező is, amiket mindenképpen figyelembe kell venni. Többek között:

• előveteményt, az előveteménynél használt gyomirtó szert;
• alapkezelésnél megfelelő talajállapotot, a gyomirtó szer hatásának érvényesülése miatt;
• a tábla kiválasztásánál a gyomösszetételt, mert ha a terület nehezen irtható magról kelő és évelő gyomokkal fertőzött, vagy az előző évek előveteményei között napraforgó volt – ami a szójából nehezen vagy egyáltalán nem irtható –, ezt mindenképpen szem előtt kell tartani, és kerülni kell a területet kiválasztásánál. Ezzel megelőzhetjük azon problémákat, ami gyomirtó szerrel nehezen vagy egyáltalán nem megoldható;
• amennyiben felülkezelésre kerül sor – a szója fenológiai állapotát, mert vannak olyan fenológiai fázisok (pl. virágzás), amikor már a posztemergens kezeléseket tilos alkalmazni. A posztemergens kezeléseknél mindenképpen számításba kell venni a csapadékviszonyokat, mert ha a szója csapadékot kapott, posztemergens kezelést a csapadék után 3-4 nappal szabad csak elvégezni. Amennyiben a posztemergens kezelésnél perzselést vagy stresszt tapasztalunk a növénynél, a kezelés után 2-3 nappal növénykondicionálókat kell alkalmazni.

Tudomásul kell venni, hogy mindenféle herbicid-kezelés kisebb-nagyobb, de mindenképpen negatív hatással van a szójára. Legrosszabb esetben jelentős mértékű terméskiesést okozhat;

• az előzőkre figyelemmel szükséges a vegyszeres kezelések előtt a szója szemlézése, a talajállapot, az időjárási viszonyok és a szója fenológiai stádiumának vizsgálata, mérlegelése;
• az esetlegesen fellépő fajtaérzékenységről előzőleg a fajtatulajdonostól tájékozódni kell;
• előtérbe kell helyezni az agrotechnikai megoldásokat, amelyek már a vetésnél a sortáv megválasztásánál is fontosak, mivel megfelelő tőszám mellett a szóját a hagyományos gabona-, illetve duplagabona-sortáv szélesség helyett 45-75 cm-es sortávra is lehet vetni, így elősegítve a későbbi sorközművelés Ehhez természetesen megfelelő technikai tudású eszközökre (vetőgépre és kultivátorra) van szükség. A kultivátorozásokkal a gyomirtást meg tudjuk könnyíteni és a gyomirtási periódust ki tudjuk tolni. Ezen kívül talajállapotot is javítunk, levegőhöz és többlet tápanyaghoz tudjuk juttatni a növényt az egyes fenológiai stádiumokban;
• fontos a szójaállomány egész éves figyelemmel kísérése, és amennyiben szükséges, akkor a megfelelő beavatkozások elvégzése, amelyek a gyomirtáson kívül még sok mindenre vonatkozhatnak. Például levélen keresztüli mikroelem-ellátásra, csapadékos időjárás esetén a tábla kontrollálása, Sclerotinia-fertőzés folyamatos figyelése, száraz idő esetén a tábla széléről betelepülő atkák és lombrágó hernyók kártételének ellenőrzése, és az ezzel kapcsolatban az erre engedélyezett szerek időbeni alkalmazása. Ezekkel – a megfelelő gyomirtás mellett – jelentős terméstöbbletet érhetünk el.

A megfelelően kezelt és gyomirtott szója érés előtti állapotban így kell, hogy kinézzen.
A fotón a gazda és a növényorvos vizsgálja az éves termesztés eredményét

Szójában engedélyezett alapkezelő hatóanyagok, főleg magról kelő egyszikűek ellen: S-metolaklór, dimetenamid, pendimetalin és ezek kombinációi.

Magról kelő kétszikűek ellen használható alap gyomirtó hatóanyagok: klomazon, flumioxazin.

Felülkezelésre használható hatóanyagok: imazamox (ha napraforgó 4 éven belüli elővetemény, akkor Clearfield Plusz napraforgó vetése, mivel nem örökíti árvakelésként a hatóanyag-toleranciát), bentazon, tifenszulfuron.

Ezeken a hatóanyagokon felül posztemergensen alkalmazhatóak az engedélyezett speciális egyszikű irtó készítmények, amennyiben évelő vagy magról kelő egyszikű gyomprobléma jelentkezne az állományban.

Fontos a szójamagok oltása, mert ezzel a rhizobium-képző baktériumok felkerülnek a magra és biztos terméstöbbletet adnak.

Új lehetőség a baktériummal kapcsolatban a talajoltás, melyhez megfelelő készítmények állnak már rendelkezésre. És olyan területen, ahol még egyáltalán nem volt szója, ott indokolt mind a két fajta kezelés elvégzése.

A termesztésnél alapinformáció – amennyiben kukorica után kerülne a szója, ami egyébként nagyon gyakran előfordul –, hogy a kukoricatermesztésre alkalmas területek gyakorlatilag alkalmasak a szójatermelésre is. Tekintettel kell lenni azonban az elővetemény kukoricában alkalmazott herbicidekre, azok esetleges hatóanyag-maradékaira, mivel az egyik legnagyobb területen használt mezotrion hatóanyag a szója termesztését teljes mértékben kizárja.

Gyomosodás, vagy nem megfelelően választott (hosszú tenyészidejű) fajta esetén lehetőség van a szója deszikkálásra. Sajnos ebben már lehetőségeink korlátozottak, mivel a diquat hatóanyagot kivonták a forgalomból. Így, amíg az Európai Unió másképp nem rendelkezik, deszikkálásra csak a glifozát áll rendelkezésünkre. Viszont ez a hatóanyag a vetőmagnak betakarított szójában nem alkalmazható.

A zöldítés céljára vetett szójánál tudomásul kell venni, hogy a termesztés során növényvédő szerek nem alkalmazhatók, ezért ezeknél a területeknél a gyomosodás problémái fokozottan jelentkezhetnek. Így csak a 45-70 cm-re vetett szója többszöri kultivátorozásával érhetünk el elfogadható eredményt.