A szőlővirág titkai

Pedig a természetben meghúzódó sokszor láthatatlan dolgok is nagy jelentőséggel bírhatnak. Ilyen szerény természeti jelenség a szőlő virága is. Csak akkor figyelünk rá, amikor finom illata kiárad a szőlőültetvények légterébe. S ennek az illatnak megfoghatatlanságát élvezzük. Boldog az ember, aki ismeri ezt a jelenséget, aki a szőlővirágzás idején, sétálhat a szőlősorok között, és magába szívhatja a szőlővirág különösen finom illatát. Ez az illat mélyen bevésődik emlékezetünkbe, megjegyezzük, s újra akkor jön elő, amikor a termés borát kóstoljuk, s a bor illatában visszaköszön a virág illata. Szakmánknak nagy kincse ez. A különféle virágok illatát már felhasználta a kozmetikai ipar, de a szőlő virágának illatát még igazán nem, bár próbálkoznak vele. Ugyanakkor a szőlővirágzat, s benne a virágok a tőkék generatív részei és igen fontos szerepet töltenek be a megtermékenyülés, a termésképzés és az utódlás folyamatában. Ha botanikailag szemléljük, akkor láthatjuk, milyen bonyolult képződmény a szőlő virágfürtje, s rajta a sok, apró virág. Ha ezeknek mélyére hatolunk, egy mikrovilág tárul elénk. A virágzatok a tőke hajtásain képződnek, bár különleges évjáratokban a törzsön is megjelenhetnek. Ez akkor fordul elő, amikor az előző évben, a szőlővirágzás időszakában bőséges napfény segíti a kéreg alatt meghúzódó rejtett rügyek termékenységét.

A szőlő virágzatának kialakulása

A természet csodáját szemlélhetjük a szőlővirág kialakulásánál. A szőlővirágban sok titok rejtőzködik (illatot áraszt, utódokat képez, értékes termést ad). A virágkezdemények mindig az előző év virágzási időszakában képződnek a rügyekben, majd rá következő évben teljesednek ki. Ezért is mondjuk, a rügyek a szőlő termőrészei, bennük a jövő évi termés bújik meg, vigyázni kell rájuk. A rügyek különösen nagy fagyoknál (–15 °C alatti lehűléseknél) vannak veszélyben, amikor fajtájuk érzékenységének függvényében fagykárt szenvednek. Ekkor a rügyelfagyással együtt benne a termés is még virágkezdemény formájában elfagy. Másik eset, ha homoki ültetvényekben tavasszal a rügylukasztó ormányos bogár, a kendermagbogár (Peritelus familiaris) odvasítja ki azokat. Van, amikor a rügyekben áttelelő atkák szívogatásukkal tönkre teszik a virág- és levélkezdeményeket. Arra is láttunk már példát, amikor kemény teleken az őzek – éhségüket csitítva – a szőlővesszőkről lerágták a számukra finom ízű rügyeket. Ilyen külső és kedvezőtlen hatásokra a rügy és bennük szunnyadó terméskezdemények elpusztulnak.

1. kép Virágfürt-kezdemény tavasszal a téli rügyben

Már a nyár folyamán, a hajtásokon ülő levelek hónaljában fejlődő rügyek, a virágfürt- és a kacskezdemény képződésének helyei. A még kezdetleges kacs szártagja gyorsan fejlődik, míg a fürtkezdemények szártagjai (internódiumai) rövidek maradnak. Ha a kezdemény gyorsan megnyúlik, abból már nem lesz fürt, csak kacs, ami a szőlővirággal homológ fejlődésű. Ezt bizonyítják a kacson képződő virágok, sőt azok megtermékenyüléséből kifejlődő bogyók. Számos évjáratban felfigyelhettünk erre a jelenségre.

A termőév előtti évben, júniusban a virágzás idejétől kezdődően egész nyáron lassú tempóban a rügyben fejlődik és lassan differenciálódik a virágkezdemény, és a vegetáció végére eléri első fejlettségi stádiumát. Ezek a virágfürt kezdemények már teljesen kialakultak (rajtuk a virágok még nem) alakjuk, elágazásuk és nagyságuk szerint a fajták genotípusának megfelelően. Ezek elrejtőznek a télire már felkészült rügyekben. A rügyek úgy gondoskodnak védelmükről, hogy köréjük rozsdabarna rügygyapotot alakítanak ki, s vele beburkolva védik őket a külső hatásoktól.

2. kép Gyöngyszőrök a virágkezdemény tövében rügyfakadáskor

Tavasszal, 10 nappal a nedvkeringés megindulását követően, ezek a fürtkezdemények tovább fejlődnek és differenciálódnak a rügyben. Ez a fürtkezdemény még csak parányi, 1,2 mm-es, de főbb elágazásai már láthatóak. A virágzat tengelyein pikkelylevelek, s azok hónaljában oldalágdudorok képződnek. A virágtengely és az oldaldudorok merisztematikusak, azaz még nem differenciálódtak. Ez a szöveti felépítés és szerveződés mikroszkóp alatt jól követhető. Tehát az előző évben a már differenciálódott virágtengelyen kialakult dudorok tavasszal elágazódnak és a kettős bogas elágazáson lévő dudorokból megkezdődik a virágkezdemények differenciálódása. Egy-egy dudoron 3-7 virágkezdemény fejlődik. Amíg a rügyekben a virágfürt kezdemény kocsánya már ősszel kialakult, addig rajta a virágkezdemények (virágok száma) csak tavasszal, a virágzást megelőzően, fejlődnek ki. A dudorokból szerveződnek a virágtájak (csészelevelek, szirmok, porzók, termőlevelek).

A virágzatok fejlődése nincs szoros összefüggésben a rügyfakadással. Ha a rügy gyorsan kifakad, akkor a virágkezdemények még fejletlenek, mert nincs elég idő kialakulásukhoz. A lassan fakadó rügyekben már fejlettebbek, differenciáltabbak. A hajtásnövekedéssel együtt a virágok is május végére, június elejére kifejlődnek, ivaréretté válnak. Megtermékenyülésük után szép fürtű gyümölcsök, rajtuk a gömbölyűtől az ovális formákon át, fényes vagy hamvas, színekben változatos bogyók fejlődnek és díszlenek. Majd minden év ismétli önmagát, ismétli a virágképződést és a terméshozást.

3. kép A rügyből kibújó virágfürtök 4 cm-es hajtáson

A népi megfigyelést mindig óriási dolognak, bölcs meglátásnak tartjuk, mert az igazságról szólnak. Ez a virágok szerepében is kifejeződik. Kodály Zoltán Nyitra-vidéken talált rá A virágok vetélkedése című balladára, amiben a virágok egymással vitáznak. A vitában szerepe van a ’szőlővirágnak’ is, a ’búzavirág’ és a ’szekfűvirág’ között. A ’búzavirág’ és a ’szőlővirág’ az Eucharisztiára utal, míg a ’szekfűvirág’ a szeretetre. Ebben a szellemben íródott ez a bűbájos népballada:

4. kép Fejlődő virágfürtök májusban

A virágok vetélkedése

A búzamezőben
Háromféle virág,
A legelső virág
A szép búzavirág.

A második virág
A szép szőlővirág,
A harmadik virág
A szép szekfűvirág.

Felele nékiek
A szép búzavirág,
-Szebb vagyok, jobb vagyok
Annyival náladnál,

Mert ingemet visznek
Az oltári helyre,
Ott ingem neveznek
Jézus szent testinek.

Felele nékiek
A szép szőllővirág:
– Szebb vagyok, jobb vagyok
Annyival náladnál,

Mert ingemet visznek
Az oltár szegibe,
Ott ingem neveznek
Jézus szent vérinek.

Felel nékiek
A szép szekfűvirág:
– Szebb vagyok, s jobb vagyok
Annyival náladnál,

Mert ingem leszednek,
Koszorúba kötnek,
Legények, leányok
Kalapjukba tesznek.

A virágok

A szőlő hajtásainak nóduszain kifejlődött, összetett virágzatok száma hajtásonként 2-5. Rajtuk nagyon sok virág (500-3000 virág/fürt) fejlődik, sokkal több, mint ami megtermékenyül. Nemcsak a virágzatok nagysága és elágazódása, hanem azokon kifejlődő virágok száma, típusa is döntően a fajta és a környezeti tényezők függvénye. A virágzat főtengelye és az oldalágak mindig virágban végződnek. A fürtkocsány utolsó rendű elágazódásain a virágok hármas csomókban állnak. Bennük először a csészelevelek fejlődnek ki, majd sorra egymás után a párta, a porzók és a termőlevelek.

5. kép A szőlő összetett virágzata (Nero)

A szőlő megporzásában a rovarok nem játszanak szerepet. A szőlő virágai kevésbé feltűnőek, zöld színűek. Csak az 5 mézfejtő (nektárium) sárga. A nektáriumok nektárt nem termelnek, de virágzáskor kellemes illatot árasztanak. Alakjuk, sárgás színű és fajtaspecifikus.

A virág sziromlevelei csúcsukon összetapadva pártát (pártasapkát) képeznek. Alapi részükön virágzáskor elválasztó sejtréteg alakul ki. Ezért az alatta folyamatosan megnyúló porzószálak feszítő nyomásának hatására a párta sapkaszerűen leválik. A porzószálak színtelenek, vékonyak, számuk 5, ritkán 6-7 is lehet. Rajtuk ülnek a portokok, amikből igen apró és sárga virágporszemek (pollenek) hullanak ki a termő bibefejére. A hímnős virág bibefeje széles, korong alakú és színtelen bibeszőrök fedik, s ezekre ragadnak a pollenszemek. A bibeszál rövid, a magház megnyúlt és különböző alakú (körte, henger, kúpos, gömbölyded stb.), s ebből fejlődik ki a bogyó.

6. kép A virágfürtök teljes virágzásban

A virágtípusoknál ismeretes a funkcionálisan hímnős (a termő fajták többsége), a női (Kéknyelű, Rosa menna di vacca) és a hím jellegű virág (alanyok) és ezek átmeneti formái. A hímnős virágokban fejlett a termőtáj és a porzótáj, s ezért jól termékenyülnek. Kedvező évjáratban viszont sok a fürt, s rajtuk rengeteg a jól termékenyülő virág. Ilyenkor érdemes a virágfürtöket és azokon a virágokat ritkítani a túlterhelés és a szép fürtök kialakulása érdekében, különösen a csemegeszőlőknél. Ideális környezeti feltételek között a virág termő részéből (felső állású magházból) képződik a valódi bogyótermés, s abban a szőlő ivaros szaporító képletei, a magok. Maga a növény a fajfenntartása miatt neveli a magokat, amivel természetes körülmények között szaporodik. Mi szőlészek és borászok a szőlőt elsősorban a húsos és lédús, cukrokkal, zamatanyagokkal teli bogyóterméséért termesztjük.

A virágfürtök nagyon érzékeny növényi részek, ezért könnyen megbetegednek a gombabetegségekre (Botrytis cinerea Pers., Plasmopara viticola, Erisyphe vitis). De a virágfürtökön nemcsak a gombabetegségek élősködnek, hanem rajtuk a rovarok (atkák, szőlőilonca, szőlőmolyok) is táplálkoznak és általuk károsodnak. Éppen ezért a virágzás a növényvédelem szempontjából egy rendkívül fontos fenológiai fázis. A virágok a hűvös időjárásra is érzékenyen reagálnak, károsodnak tőle, mert rendellenesen termékenyülnek, aminek hatására a szőlőfürtök madárkásak vagy rugósak lesznek. A hibásan termékenyült fürtök miatt csökken a termés mennyisége, de olykor a minősége is.

7. kép Sárga nektáriumok a porzószálak tövén (Göcseji zamatos)

A virágzás idejét és lefolyását a szakembereknek a növényvédelmi munkákon kívül azért is rendkívül fontos ismerni, mert előre jelzi a tárgyévben várható szüreti eredményeket. A virágzó szőlő neve héberül ’semadar’, ami ma is népszerű női név Izraelben.

Illat és aroma

A virágok általában megporzásra kész állapotban bocsátanak ki illatot azért, hogy odavonzzák a rovarokat. Viszont a szőlő egylaki, kétivarú virágai öntermékenyülők (cleistogamia), azaz még a zárt pártasapka alatt megtermékenyülnek, tehát nem szél- és rovarporozta növény, mégis virágának illata odacsalogatja a rovarokat. A szőlő teljes virágzásakor rengeteg rovar járja be a virágzó fürtöket. Virágról virágra mászkálnak, szorgoskodnak. A nyíló virágok a méheket is vonzzák, amik fáradhatatlanul lábukon begyűjtik a szőlő virágporát. A virágok termőjének tövében a porzószálak között kifejlődött nektáriumok árasztják magukból az illatokat. Színük zöld, zöldessárga vagy okkersárga. A virágok megtermékenyülését követően, illatuk intenzitása csökken. Amennyiben a virágok még nem termékenyültek meg, a virágok illatukat megváltoztatják azért, hogy más rovarokat is odavonzanak. Így szelektálják az oda érkező rovarokat. A hasznosakat csalogatják, a nem kívánatosakat távol tartják.

8. kép Nektárium a porzószálak között (Pölöskei muskotály)

De miből áll a virágillat?

A tudósok évek óta tanulmányozták a virágok illatának kémiai összetevőit, és szintetizálták a virág illatkomponenseit. Eredményeik alapján fény derült az illatanyag összetevőire. Ezek különböző, kisméretű (100-250 Dalton), illékony molekulák keveréke, amelyben monoterpének, szeszkviterpének, fenilpropanolok és benzénszármazékok találhatók, no meg sok-sok más kémiai összetevő. A szőlővirág illatának sajátos komponense a metil-antranilát.

Az aroma egy kémiai kölcsönhatás következtében vált ki érzékszervi ingerület által behatárolható illatot és/vagy ízt, ami bizonyos kémiai anyagok jelenlétére utal élelmiszerekben, illatszerekben. Az aromát létrehozó kémiai kötések a következő vegyületcsoportokba tartoznak: aromás vegyületek, észterek, terpének, alkil-pirazinok, aldehidek, ketonok. Ezeket a vegyületeket irritáció alapján érezzük az orrban, a szájban és a garatban. Az aromát felépítő kémiai kötésekből származik az illat. Az illat és az aroma érzékelését több külső tényező (hőmérséklet stb.) befolyásolhatja.

9. kép Leváló pártasapka és fejlett nektárium a porzószálak tövénél (Reflex)

A szőlővirág illata

A szőlő sok ezer éve ismert növény. Már az ókorban felfigyeltek virágának illatára, ami belengte a szőlős hegyek lankáit és völgyeit. Kr.e. kb. a 3. században az emberi kapcsolatokat, a férfi és a nő szerelmét megéneklő ’Énekek éneke’ költemények gyűjteményében rátalálunk a szőlővirág illatát zengő sorokra:

„A füge már kihajtja első gyümölcsét, s a virágzó szőlő illatot áraszt.” (Én 2,13) vagy

„Reggel menjünk a szőlőkbe, lássuk, kihajtott-e már a szőlő, kinyílt-e virágja, ..” (Én 7,13).

Nyilván, az ókorban is élvezték az emberek a szőlővirág illatát. Akiknek szőlőskertjük van, s benne dolgoznak a szőlőtőkék virágzásakor, azok tudják csak igazán, mit jelent számukra az ott uralkodó illatár. Vagy akik házuk mellett szőlőlugast nevelnek, ott a szoba nyitott ablakán beszökik viráguk illata, vele telítve május és június levegőjét. Az ember ezt az illatot nem győzi tüdejébe szívni, s nem tud vele betelni, mert olyan kellemes és olyan finom. „Ebben az illatban a mámor ígérete, ölelések íze rejlik, jóízű gyereknevetés, alkonyi bújócskák sikoltozásai. Benne lakik a gondolat: élni jó, s ilyenkor ajándék a földön minden óra, perc és minden pillanat”, olvashatjuk e nemes ízű sorokat Schäffer Erzsébet (2017): A szőlővirág illata (novellák) könyvének oldalain. A sorok olvasását tovább folytatva a szőlővirág illatának dicsérete így hangzik: „Amilyen igénytelen a szőlő virága olyan csodálatos az illata. Mézédes és bódító, ha az ember úgy belehajlik a tőkékbe, mint én akkor… A szőlővirág illata elbódított. … A szőlővirág illata számomra legkedvesebb a világon még ma is. Nem kihívó, nem átható illat, nem is olyan híres, mint a levenduláé vagy a jácinté, nem is sokak ismerik, csak akik szőlőskertekben munkálkodnak tavasszal. Nem is virágjának illatáért termelik a szőlőt, de azért bárkinek ajánlhatom, hogy egyszer-kétszer legalább életében sétáljon májusi estéken a szőlőrendek között,…” vagy „Június végén még ott úszott a tőkék között a szőlővirág semmivel össze nem hasonlítható, fáradtan édes, titkokat hordozó illata. Ha még nem volt benne részed, egyszer feküdj a tőkék közé a szőlő virágzásának idején, és akkor megérted, milyen titkokról mesélek. Közel kell vinni arcodat a majdani tömött fürtökhöz, hogy érezd ezt a minden bizonnyal a déli féltekén született illatot. Ebben az istenek keverte illatban már ott van a mámor ígérete…”

10. kép Halvány sárgás zöld nektárium a porzószálak tövénél (Refren)

A borászok, a borbírálók sem szűkölködnek szebbnél szebb kifejezéseikkel, amikor a borok illatában felfedezik a szőlővirágra hasonlító illatokat, főként a fehérborok, s azok között is a fűszeres vagy muskotályos borok kóstolásánál, amikor ekként fogalmaznak: ennél a bornál a szőlővirág illata keveredik a citrusfélék gyümölcseinek illatával, nem harsogó, árnyaltan jelenik meg, de egyedi és jellegzetes. Sőt, van olyan bor is, amelynek nemcsak illatában, de ízében is felfedezik a szőlővirág jellegét. A Cserszegi fűszeres, a Generosa, a Királyleányka vagy az Irsai Olivér borának illatában felfedezett virágillat rabul ejti az embert. A borok megjelenése után első az illat, ami belép értékítéleteinkbe. Nagyon fontos, hogy az illat behízelgő legyen, különösen akkor, ha az a szőlővirágzás idejét idézi fel bennünk. Egyébként boroknál a szőlővirág illatának megjelenése még az elsődleges aromák meglétére utal.

Az utóbbi időben sok helyen főzik a gyümölcs- és szőlőpálinkákat. A nagyszerű és kiváló minőségű szőlőpálinkának nagy értéke a szőlővirágra emlékeztető illata, ami igazán egy illatár, töményen jelenik meg, jellemzően egy-egy szőlőfajtára és nagyon élvezetes, élményt nyújtó. Ezek az illatok azonnal a pohár fölé csalogatják orrunkat és növelik az ital élvezeti értékét. Régóta ismerik már a szőlővirág illatát, értékelik, s ezért teákhoz, szépítő szerekhez is használják.

A szőlővirág tea

A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvéből tudhatjuk meg, hogy az 1845. április 5-én tartott bírálaton orvosok, gyógyszerészek körében szőlővirágból készült teákat bíráltak a kínai teák mellett. Dr. Török József A kínai tea s szőlővirág forrázatainak összehasonlítása című cikkében a következőket írja: „a szőlővirág forrázata gyengéd és szállékony illatú és tiszta. Tejjel keverve is igen finom. Bár némi gyöngén fanyar íz is megjelent benne.” Sőt a bírálók közül egyeseknek jobban ízlett, mint a kínai tea.

A szőlővirág a szépségápolásban

Ma már a különleges szépségkezelésekhez természetes hatóanyagokat használnak fel. A kozmetikai ipar is minden olyan növényt, illatot felhasznál termékei készítéséhez, aminek használata kellemes benyomást kelt az emberek körében. Különböző szépségápolási módszerek között szerepel az ún. ’Kaviczky-kezelés’ is. Ez a ’Szőlővirágos Energizáló Kezelés’ egy olyan revitalizáló, méregtelenítő eljárás, amely a szőlővirág és egyedülálló eljárással kinyert virágkivonatok kombinációjával hidratálja és táplálja a bőrt. A kezelés tartalmaz arc- nyak- és dekoltázsmasszázst, valamint ápolást.

Korábban nem, de ma már próbálják a parfümökbe is belevinni a szőlővirág illatát. Például a ’Caudalie Fleur de Vigne Testpermet’ parfüm termékleírásában is olvashatjuk a szőlővirág finom illatát, amely így szól: Eredeti, első összetételű ’Caudelie’ testpermet, mely frissességgel és energiával árasztja el viselőjét. A szőlővirág ihlette üde és könnyed illat, mely a fehér rózsa, görögdinnye és a cédrus jegyeit hordozza, megfűszerezve csipetnyi grapefruittal és mandarinnal. Használható önálló parfümként, vagy a szokásos ’eau de tolilettünket’ is megbolondíthatjuk vele. Teljesen természetes, növényi eredetű összetétel, melynek köszönhetően extrém érzékeny bőrűek is használhatják.

*

A fentiekből látható, hogy milyen értékek rejlenek egy szőlőültetvényben, s annak virágaiban. Különlegessége virágainak illata, ami nemcsak a virágzás idején érezhető, hanem megőrződnek a finom borokban is, de a teákban vagy éppen a parfümökben. Kívánom, hogy ebből minden olvasónak sok élmény jusson.