Agrármúltunk nagyjai. – Kőszegi Károly (1858-1919)

Tapasztalatból tudom, hogy az agrárgépészek – bár bizonyára van kivétel – csendes emberek. Diplomával, vagy anélkül mérnöki pontossággal végzik munkájukat. Ez annyira természetes, hogy alig észrevehető.

A XIX. században még nem ismerték a technológiai korszerűsítés, a versenyképesség, vagy éppen a költséghatékonyság fogalmát. A világ mégis haladt előre. Új találmányok segítették a termelést minden területen. A mezőgazdaságban mérföldkő volt a Kőszegi-féle talajművelő gép. Csendben jött létre, és ugyanígy lett majdnem az enyészeté is.

Kőszegi Károly iparoscsalád gyermekeként 1858. szeptember 24-én született Baján. Életéről keveset lehet tudni. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Géplakatos végzettséget szerzett, és a helyi Szűcs Ödön és Társa-féle gépjavító és gépgyárban helyezkedett el. Már üzemvezetőként dolgozott, amikor felfigyelt a magyarországi szántógép kísérletekre. Ezeken a Mechwart András (Agrofórum, 2017/6) -féle gőzgépes és robbanómotoros eszközei szerepeltek.

Mechwart András a talajmaró ősét találta fel. Több változatának közös hibája a nagy önsúly és az üzembiztonság hiánya volt, ezért sorozatgyártásra nem volt alkalmas.

Kőszegi Mechwart alapötletéből indult ki, és annak hátrányait próbálta kiküszöbölni, amikor 1907-ben – közel tízévi kísérletezés után – létrehozta a benzinmotoros, rotációs kapaszerkezettel egyesített talajművelő gép mintapéldányát.

Az első bemutatót 1907. szeptember 7-én, a Baja melletti Koppány-pusztán tartották. Annak sikerére felfigyelt a szűk szakma, működését megtekintették az OMGE tagjai, és angol szakemberek is, köztük az akkor világhírű Clayton és Shuttlewort cég egyik vezető képviselője.

A gépre a szabadalmat a kereskedelemügyi minisztérium még abban az évben megadta, és azt Kőszegi még 32 országban bejegyeztette.

Baján 1908 februárjában megkapta a gyártáshoz szükséges állami engedélyt, és ezt követően megalakult a „Kőszegi-féle Szabadalmaztatott Motoros Talajművelő Gépgyár Részvénytársaság”. A 250 ezer korona alaptőkét részvény formájában megyei gazdák adták össze. Kezdetben a Szűcs-féle gépjavító adott helyet a gyártásnak, majd egy elhagyott szeszgyár melléképületét átalakítva folytatta működését a cég.

A budapesti Műegyetem és a Magyaróvári Gépkísérleti Állomás 1909-ben szántóversenyt rendezett Mezőhegyesen. Ez volt a világon az első szántógép verseny, és ezen már részt vett a Kőszegi-féle gép is. A fejlődés reménytelinek látszott, ezért a gyár bővítésére és munkáslakások építésére földterületet igényeltek.

Kőszegi a gépet továbbfejlesztette a 60 LE-s német Kamper-féle négyütemű benzinmotorok beépítésével. A gyár működésében azonban hamarosan problémák jelentkeztek. Az első mérleg veszteséget mutatott, osztalékot nem fizettek, a vállalkozást felszámolták. Addig mintegy ötven gép készült el.

A gyártási jogot 1912-ben a németországi Mannheimben működő Lanz-gyár vette meg és 1921-ig Kőszegi–Lanz-féle talajmaró gép néven gyártották, forgalmazták. Sok helyen alkalmazták a hagyományos ekés művelés helyett.

Kőszegi Károly gépe rotációs rendszerű talajmaró volt. Az első bemutatón 1 óra alatt 1250 négyszögöl területet készített vetés alá. A Kamper-motorokkal a teljesítmény már 1 kh volt. A gép az alapműveleten kívül alkalmas volt cséplőgéphajtásra, darálásra és vontatásra, valamint egy 15 soros vetőgép üzemeltetésére.

A kor legjelesebb gépész szakemberei a gépről igen kedvezően nyilatkoztak. „Teljes megnyugvással állíthatom, hogy a Kőszegi-féle talajművelő mai alakjában gyakorlatérett, használható jó gép.” (ifj. Sporzon Pál). „A Kőszegi-gép … első helyen áll, számottevő versenytársa ez idő szerint sem hazánkban, sem külföldön egyáltalán nincs…” (id. Rázsó Imre, Agrofórum, 2013. július).

Kőszegi Károly száz éve, 1919-ben – valószínűleg elszegényedve – Baján hunyt el. Pontos anyakönyvi adatok helyben sincsenek. Nevét szülővárosában egy utca őrzi. Gépeiből egy sem maradt fenn, a dokumentációk alapján elkészített méretarányos modellt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár állította ki.

A Kőszegi-gép alapötletének felhasználásával – a teljes feledéstől megmentve – a múlt század 60-as éveitől kezdte gyártani a traktoros talajmarókat a mezőgazdasági gépipar.