Az innováció minden olyan újszerű eljárás, amely társadalmilag és/ vagy gazdaságilag hasznos és kevesebb verejtékkel lehet elvégezni. Más megfogalmazásban: Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely során a régi helyébe egy újat, társadalmilag és gazdaságilag egy hasznosabbat léptetünk. Az innovatív fejlődés alapvetően két irányból indulhat el: A piaci indíttatásegy, a fogyasztók részéről felmerült igény kielégítésére technológiák, megoldási módszerek keresését jelenti. A technológiai indíttatás ezzel szemben egy új technológiából indul ki és annak felhasználásához keres üzleti körülményeket. Az innováció kapcsán felvetődik a kérdés: Képesek leszünk-e a jövőben, a világ növekvő népességét élelmiszerrel ellátni? Erre akkor leszünk, lehetünk képesek, ha a mezőgazdasági termelést olyan színvonalra tudjuk emelni, amely lehetővé teszi a megnövekedett igények kielégítését. Ez pedig innováció nélkül nem lehetséges. Létérdekünk tehát, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Innovációról akkor beszélhetünk, ha egy vállalkozás: új technológiákat használ, új szervezetet épít ki, új terméket állít elő, új értékesítési csatornákat alkalmaz. Ezek után, szűkítve a kört, az agrárinnovációról kell szót váltanunk. Nézzük, hogy ennek kapcsán milyen problémákkal szembesülünk! A világ és ezen belül az Európai Unió élelmiszer-kereskedelme a demográfiai tényezők és a globalizáció együttes hatására folyamatosan változik, átalakul. Ezen túl figyelembe kell vennünk a globális felmelegedést, a környezeti tényezők egyre nagyobb ingadozását. Mi a feladatunk? Magyarország agrárgazdaságának ebben a változó világban meg kell találnia a kitörési pontokat. Ez csak az innováció eszközeinek segítségével kifejlesztett speciális, magas hozzáadott értékű, kiváló minőségű termékekkel lehetséges, amelyek betörhetnek a piaci résekbe, és amelyekkel jelentősen bővíthető Magyarország exportja. Kiváló Az innováció számos formájával találkozunk az élet különböző területein, így a mezőgazdaságban is. Ha olvasóink fellapozzák az Agrofórum 2013. évi szeptemberi számát – mert ugye ez az a szaklap, amelyet senki sem dob ki – ugyanitt „A hónap témája”-ként találkozhatnak Husti István professzor cikkével. Címe: Innovációs feltételek és lehetőségek a mai magyar mezőgazdaságban. Az általa megfogalmazott innovációra vonatkozó definíciót nem idézzük, csak annak lényegét, amely szinte megegyezik jelen cikkünk szerzőjének fogalomhasználatával: Az innováció egy jó ötletből és/vagy kutatási eredményből a piacon is eladható eredmény (termék, eljárás). A téma fontosságát igazolja, hogy az Európai Unió kezdeményezésére 2014-2020 időszakban indul az európai innovációs partnerség a mezőgazdaságban (EIP-AGRI), amelyben a termelő (végfelhasználó) igényeinek megfelelő innovatív projekteket lehet kivitelezni. (Erről az írása végén jelen cikkünk szerzője is beszámol.) Az itt közzétett írás előadás formájában elhangzott Martonvásáron a június 10-dikei fajtabemutatón, és június 13-dikán, a Gödöllői Gazdanapokon. Az agrárinnováció főbb irányai Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős országos alelnök Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1956-ban született Budapesten. Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnök diplomát, majd Gödöllőn külgazdasági szakmérnöki oklevelet. Első munkahelye az Annamajori Célgazdaság, ahol főállattenyésztő, majd főagronómus, végül a kft.-vé átalakult cég ügyvezető igazgatója. 1993-tól a Mezőfalvai Zrt. igazgatóságának tagja, majd elnöke, 1999-től a részvéanytársaság vezérigazgatója. 2001 és 2003 között a Hereford, Angus és Galloway-tenyésztők Egyesületének elnöke. 2005-től a Húsmarhatartók és Marhahús-termelők Országos Szövetségének (HUMOSZ) elnökségi tagja. 2006 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, a Dékáni Tanácsadó Testületének tagja. Jelenleg a NAK Mezőgazdaságért felepéldák erre a „Hungarikum” termékek. Export termékváltásra van tehát szükség, és ehhez kapcsolódóan hatékony marketingmunkára, erőteljes logisztikai fejlesztésre, végeredményben innovációra. Állandó problémánk – és ez nemcsak a mezőgazdaságra igaz –, hogy mi csak „összeszerelő üzem” vagyunk, vagyis alapanyag-termelők, és hozzáadott érték nélkül exportáljuk a termékeinket. Ez legalább olyan luxus és pazarlás, mint az, hogy több vizet engedünk ki, az egyébként is kihasználatlan vízi útjainkon, mint amennyi bejön az országba. Elemi érdekünk, hogy innovatív megoldásokat alkalmazva újjáépítsük, szervezzük az élelmiszeriparunkat. Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban Alapvető feltétel, vagy követelmény: a tudományos-technikai eredmények gyakorlati alkalmazása, vagyis olyan technikai és biológiai eljárások bevezetése, amelyek a régi helyébe valami újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket, vagy a munkafolyamatokat. Ez irányulhat munkaeszközökre, termékekre és termelési technológiákra. A műszaki fejlesztés céljait a következőkben foglalhatjuk össze: A munka termelékenységének fokozása, a munkafeltételek javítása, a terméshozamok növelése, a választék bővítése, a minőség javítása. A műszaki fejlesztés egyes elemeit megvizsgálva, azok két csoportra oszthatók, úgy mint a technikai tényezők köre és a társadalmi tényezők. Mindkét területen van tennivaló és lehetőség is. A technikai tényezők között elsőként a gépesítést kell említeni. Ezen a területen az agrárium nagyüzemi gazdálkodást folytató szereplői jelentős előnyre tettek szert az utóbbi évtizedben, köszönhetően a pályázati lehetőségeknek. A tőkeszegény kisgazdaságok ezzel szemben hátrányban vannak. Ez a megállapítás az agrárium valamennyi területére igaz, akár az energiagazdálkodást, akár az egyéb mezőgazdasági beruházásokat nézzük. Folytathatjuk a sort a kemizálással, és ezen belül is a tápanyag-gazdálkodást, a vegyszeres növényvédelmet, az állatgyógyászati termékeket, a takarmány-kiegészítőket és a különböző műanyagok felhasználását említhetjük. A társadalmi tényezőket vizsgálva az innováció szempontjából alapvető a munkaerő képzettsége, miután az új dolgokra való fogékonyság egyenes arányban van a szakképzettséggel. Meghatározó szerepe van – gazdasági társaságok esetében – a menedzsmentnek. Fejlődés csak ott tapasztalható, ahol progresszív szemléletű, az innovációra nyitott szakemberek vannak döntéshozói pozícióban. Innováció a gyakorlatban Az elméleti kérdések után lássuk a gyakorlatot. Vegyük sorra azokat a termékeket, technológiákat, amelyek alkalmazásával gazdaságilag és társadalmilag hasznos eredményeket érhetünk el. Vetőmag- és fajtahasználat A vetőmagvizsgálat kezdetei hazánkban az ezernyolcszázas évek végére nyúlnak vissza. 1872-ben a debreceni tanintézet tanára, Deininger Imre udvari tanácsos végzett először magvizsgálatokat. 1878-ban létesült Magyaróváron az első hivatalos vetőmagvizsgáló szervezet, majd 1895ben a Budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás, amelyik 1901-ben költözött a jelenleg is ezt a feladatot ellátó épületbe, a Kisrókus utcába. A hagyomány kötelez. A jó és biztonságos termés alapja a fémzárolt vetőmag használata. Ezen a téren van bőven tennivalónk. Elszomorító állapot, hogy a búza vetésterületünk fémzárolt vetőmaggal történő felújítása mindössze 20 % körül van, a kívánatos 40-50 % helyett. Zömében tehát a gazdák az általuk visszafogott vetőmagot használják. Ez megengedhetetlen állapot, és óriási kockázattal jár. Nem elég, hogy a szaporítási lépcső során a kiindulási anyagtól való távolodással csökken a termés, de annak következtében, hogy a saját (visszafogott) vetőmagot többségében csávázatlanul vetik el a gazdák, még a betegségek terjedéséhez, kártevők szaporodásához is hozzájárulnak. Az ilyen gazdától messze áll az innovatív gondolkodás. A vetőmaghoz kapcsolható a fajtahasználat kérdése. Magyarországon valamennyi termesztett növényünkből bőséges a fajtaválaszték. A hazai nemesítésű fajták mellett szinte az összes multinacionális cég termékeit megtaláljuk a hazai piacon. Az innovatív gondolkodást ez esetben a fontolva haladás jellemzi, vagyis a már bevált fajták használata mellet az újak folyamatos keresése. Erre számos lehetőség kínálkozik: rendezvények, fajtabemutatók, saját kísérletek, a VSZT-GOSZ posztregisztrációs tájkísérletei stb. A tudatos fajtahasználat érdekében a NÉBIH és a NAK a kölcsönös előnyök kihasználásával a gazdálkodók tájékoztatását szem előtt tartva rendezvénysorozatot indított, mely lehetővé teszi az objektív tájékoztatás alapján minden gazdálkodónak a fajták megismerését, a fajtaválasztást. Agrotechnika Ennek egyik lényeges eleme a talajművelés, amely az utóbbi években a szemléletváltásnak, és nem utolsósorban a korszerű gépi technológiának köszönhetően sokat változott, javult. Előtérbe került a víztakarékos talajművelés, bár itt is nehezen küzdhetők le a beidegződések és a rossz megszokások, hagyományok. Gondoljuk meg! Hazánk szántóterülete mintegy 4,6 millió hektár. Víztakarékos talajműveléssel megtartható vízmennyiség 20 mm/ha. Ez megfelel a 920 millió m 3 vízmenynyiségnek. Amennyiben az ország teljes szántóterületén víztakarékos talajművelést végeznénk, úgy több mint tízszeresét tudnánk megtartani a talajban annak a víznek, mint amennyit jelenleg öntözésre felhasználunk. További lehetőség a mulcsművelés minél szélesebb körben való elterjesztése. Az sem mellékes körülmény, hogy a talajművelés milyen hatással van a Az optimális talajszerkezet kialakításában meghatározó szerepe van a megfelelő talajművelésnek. Magyarországon a talaj szerkezetében még ma is gyakori probléma a tömör talajréteg kialakulása – az ún. „eketalpbetegség” – a nagy menetszám és az azonos művelési mélység következtében. A gépgyártók folyamatos fejlesztésének köszönhetően, egyre több munkaművelet végezhető el egy vonóeszköz használatával, így a taposási kár, illetve az üzemanyagköltség is lényegesen csökkenthető. Tápanyag-utánpótlás Sajnos még mindig lehet találkozni olyan okszerűtlen műtrágyázási gyakorlattal, ahol a talajok tápanyagszolgáltató képességét és az adott növénykultúra tápanyagigényét figyelmen kívül hagyják a gazdák, és a megszokott módon a hagyományos műtrágyákat kellő ismeretek hiányában szórják ki. Ezzel a módszerrel aligha lehet a növény igényeinek megfelelő menynyiségben és minőségben használni a műtrágyákat, ami vagy túladagolást jelent és ezzel indokolatlan talajszennyeződést okoznak, vagy keveset szórnak ki, ami viszont a termésre lesz negatív hatással. Nehezen terjednek a különböző mikroelemekkel dúsított műtrágyák és lombtrágyázás. Ezen a területen az innovatív szemlélet jellemzői: Hagyományos talajtrágyázás helyett, precíziós növénytermesztéssel specifikus műtrágyázás alkalmazása. A talajvizsgálat nélkülözhetetlen a pontos tápanyagutánpótláshoz. A talajjavítás innovatív eszközeként egyre elterjedtebbek az organikus baktérium- és algatrágyák. Sohase feledjük azonban a szervestrágyázás jótékony, semmi mással nem pótolható additív és multiplikativ hatását! Precíziós növénytermesztés Nehezen barátkoznak meg vele a gazdák, mint ahogy minden új dologgal, ennek ellenére ez a jövő útja. Előnyei: költségcsökkentés, hatékonyabb és jövedelmezőbb termelés, hozamnövekedés, a talaj biodiverzitásának megőrzése. A precíziós agrotechnikai rendszerrel (kormányzás, vetés, permetezés, betakarítás) jelentősen csökkenthetjük a fölöslegesen kijuttatott inputanyagok mennyiségét. Öntözés A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérést készített a gazdák körében az általuk öntözni kívánt területek nagyságrendjéről. A felmérés eredménye: mintegy 400 ezer ha-ra mutatkozott igény (Ld. az Agrofórum júliusi lapszámában A hónap témáját. – a szerk.). Ezzel szemben a jelenleg öntözött terület: 70.000-100.000 ha, a kiöntözött vízmennyiség hektáronként: 900 m 3 /ha. A Magyarországon kiöntözött vízmennyiség:0,06-0,09 km 3 (1 mm csapadék 10 m 3 /hektár öntözővíz mennyiségnek felel meg.) A terület nagysága megduplázható lenne, hiszen 200 ezer hektárra van öntözési engedélye a gazdálkodóknak. A fejlesztéshez jelentős beruházásokra van szükség, melyekre komoly uniós források állnak rendelkezésre. Felértékelődő innováció A 2014-2020-as időszakban elindul az Európai Innovációs Partnerség (EIP-Agri), melynek főbb jellemzői: • Az EIP-hálózat a tagállami innovációs projektek legjobbjait öszszegyűjtő EU-szintű tudásmegosztási intézmény, amelynek „az agrárgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát” célzó platformja az EIP-AGRI, ami a vidékfejlesztési program része. • Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában. • Kihívás-vezérelt, a társadalmi előnyökre és a kapcsolódó ágazatok és piacok modernizációjára fókuszál. • A teljes innovációs láncra hat, együttműködésre késztetve az érintett szereplőket uniós, nemzeti és regionális szinten. Az innováció fejlesztéséhez az Európai Unió forrásokat biztosít. Ahhoz, hogy a programban érdemlegesen részt tudjunk venni, szükség van a magyar agrárgazdaság és a tudományos élet szereplőinek együttműködésére. Az EIP-AGRI program céljai: Az élvonalbeli kutatás, a technológiafejlesztés közelebb vitele a felhasználókhoz, termelőkhöz. A kutatási eredmények tényleges innovációra váltása. Gyorsabb gyakorlati megvalósulás. A kutatási igényekre vonatkozó rendszeres visszajelzések a gyakorlati oldal felől. A fenntartható innovációs beruházásokra irányuló közös erőfeszítések szükségességének elismertetése, együttműködési tudatosság növelése. Több funkciós tudástranszfer, duális képzés. Szinergiára törekvés a kutatásban és a gyakorlatban. Összefoglalva az elmondottakat: Aki nem előre gondolkodva és nem célirányosan az új dolgok megvalósítása irányába megy, vagyis nem él az innováció nyújtotta lehetőségekkel, az visszafelé halad és csak elszenvedője, vesztese, nem pedig formálója és nyertese lesz a folyamatosan változó körülményeknek. ¦ ENERGIKUS ROBUSZTUS CORVINUSCORVINUS Kiváló termőképességű, korai, jó minőségű, szálkás búzafajta. Tel.: 30/6287591Két felszívódó hatóanyag kombinációját tartalmazó gombaölő csávázószer őszibúza, őszi- és tavaszi árpa vetőmag csávázására. Egyedülálló tiofanát-metil és tetrakonazol kombináció. Külső és belső csírakori betegségek ellen egyaránt hatékony.