Az őszi kalászosok „tavaszi” tápanyag-utánpótlása már február elsejétől feladatot jelent a gazdálkodóknak. Ugyanis a búzának már a vegetációs időszak kezdetén (ahogy a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik) szüksége van könnyen felvehető tápelemekre, különösen a nitrogénre.
A cél az, hogy a melegedő idő hatására fejlődésnek induló növény még rövid időre, átmenetileg se kerüljön N-hiányos állapotba. A december és a január enyhe volt, ilyenkor a búza fagypont feletti hőmérsékleten tovább bokrosodik, folyamatosan használva az ősszel kijuttatott és a talajban mineralizálódott nitrogénkészleteket – már ami a novemberi nagy mennyiségű csapadék hatására még nem mosódott ki a mélyebb rétegekbe. Ezért is fontos, hogy a tavaszra szánt nitrogén teljes mennyiségét, vagy annak 2/3-át – kétszeri kijuttatásos technológia esetén – a fagy elmúltával mielőbb kijuttassuk. A kora tavaszi nitrogén-fejtrágyázás a növekedés nitrogénigényén túl fokozza a kalászdifferenciálódást, növeli az állománysűrűséget, a búza asszimilációs felületét és kedvező hatást gyakorol a kalászonkénti szemszámra is.
A nitrogénpótlást szilárd technológiában gyakran a gyorsabb hatású, NH4+-ot, valamint NO3–-t egyaránt tartalmazó MAS (mészammon-salétrom), a lassabb feltáródású NS-(ammónium-szulfát) műtrágyákkal oldják meg, mely utóbbi használata hozzájárul a búza jelentős, 20-30 kg/ha kénigényénék kielégítéséhez. A kén jelentősen befolyásolja a növekedést, a hajtásképzést, fokozza a károsítókkal szembeni ellenálló képességét, „építőköve” a sikérfehérjéknek, enzimeknek, vitaminoknak. Savanyú kémhatású talajokon az ammónium-szulfátok helyett érdemes megfontolni más kéntartalmú műtrágyák használatát (pl.: kénes MAS) hogy elkerüljük az agresszív talajsavanyító hastást.
A nitrogén kijuttatása történhet még karbamid formában is, bár hazánkban ez nem gyakorlat. A felszínre szórt karbamid ugyanis gyorsan bomlik, egyes kísérletekben 30-50% N veszteséget mértek már az első héten, sőt a második hét után ez elérheti a 80%-ot is. Az átalakulás sebessége a felszínre szórva leginkább a hőmérséklet és a nedvességtartalom függvénye. A veszteséget jelentősen csökkentheti, ha a kiszórás után bemosó csapadék érkezik, legalább 14 l/m² azaz 14 mm mennyiségben. Megoldást jelenthet a talajfelszínre kijuttatott karbamid gyors ammóniává alakulásának gátlása. A retard karbamidokhoz adott, vagy külön menetben kijuttatott NBPT a mikroorganizmusok ureáz enzimét blokkolva akár két hétig is gátolhatja a karbamid hidrolízisét. A téli, koratavaszi idő gyakran száraz, az UAN (karbamid és ammónium-nitrát 1:1 arányú vizes oldata) tél végén, kora tavasszal a bokrosodás idején még hígítás nélkül kijuttatható, de itt is speciális „nitrosol” fúvóka, vagy az 5-ös ütközőlapos fúvóka választása és alacsony folyadéknyomás (1,5-2 bar) javasolt. Használatának előnye, hogy a folyékony technológiában is egyszerre jelentkezik a gyors, valamint az elnyújtott nitrogénhatás, mivel az UAN oldatban a nitrogén három alakban nitrát, ammónium és amid formában van jelen. Tilos nedvesítőszer alkalmazása, mert az UAN oldatok talajtrágyák, melyek a búza viaszos leveléről legördülve a talajon keresztül fejtik ki a hatásukat. A kijuttatandó hatóanyag-mennyiség általában fajtáknál átlagosan 40-70 kg/ha nitrogén, a hibridbúzában ez 50-80 kg/ha is lehet, betartva az 59/2008 (IV. 29) FVM rendelet korlátozásait.
A következő fejtrágya kijuttatásának ideje szárbaindulás kezdetén a búza 1-2 nóduszos állapotában van. Fontos a nitrát jelenléte és az ammóniumion dinamikus átalakulása könnyen felvehető nitráttá, hogy ki tudjuk elégíteni a növény nitrogénéhségét. A szárbaszökés során ugrásszerűen nő a tápelemfelvétel, ezért, ha kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt megkésünk a kijuttatással, a nitrogén-hatóanyag hasznosulása csökken. Száraz tavaszokon a szilárd készítmények (MAS, esetleg ammónium-nitrát) helyett választhatjuk az UAN oldatokat (1. kép).
1. kép „Nitrosol” kijuttatás ütközőlapos fúvókával
(Fotó: Hoffmann Richárd)
Szárba induláskor már hígítva használjuk 1:1 vagy 2:1 víz:UAN oldat arányban. Kijuttatásra a késő délutáni esti, esteleg borult, szélcsendes órák a legjobbak, mert hajnalban a párától a növényt borító viaszréteg fellazul és ilyenkor perzselés jelentkezhet (2. kép).
2. kép UAN oldat perzselési tünete őszi búzán
(Fotó: Hoffmann Richárd)
Még a szél és a traktor „hasa” is megsértheti a növény viaszrétegét, aminek következtében perzselésfoltok jelentkezhetnek. A hígított UAN oldatot rövid idő alatt szórjuk ki, mert akár a hígításhoz használt vízben jelen lévő mikroszervezetek elindítják a karbamid átalakulását, a pH emelkedését, aminek szintén perzselés a következménye. A kijuttatandó hatóanyag átlagos mennyisége fajták esetében 30-40 kg/ha, a hibridbúzában elérheti a hektáronkénti 50-60 kg-ot is.
A kijuttatott nitrogén jobb hasznosulására lombtrágyák, biostimulátorok, vagy ezek kombinációi állnak rendelkezésre. Ebben az időszakban a biomassza intenzíven növekszik, a tápelemek beépülésének korlátja gyakran a mikroelemek abszolút vagy – ami még veszélyesebb – látens hiánya. Utóbbi esetben a termésveszteség mértéke elérheti akár a 10%-ot is úgy, hogy hiánytünettel nem találkozunk. Célszerű a fejtrágyázást követően akár nitrogént is tartalmazó réz-, cink-, esetleg mangántartalmú készítményeket választani, mely mikroelemekre a búza jól reagál. Amennyiben nem történt szilárd formában kénpótlás, akkor azt ebben az időszakban kénes nitrogén-levéltrágyával tegyük meg. Ha a növényvédelmi munkákkal egy menetben kerül kijuttatásra a levéltrágya, akkor feltétlen végezzünk a permetezés előtt keverési próbát. Ma már számos levéltrágya készítmény tartalmaz különböző biostimulátorokat. Az aminosavas készítmények kész „építőköveket” biztosítanak a sejtekben történő fehérjeszintézisekhez, a növény kevesebb vizet és energiát használ a fehérjék felépítéséhez – következésképpen javul a szárazságtűrése. Az algakészítmények, növényi kivonatok hormonokat is tartalmaznak, melyek a hideg időjárás vagy más abiotikus és biotikus stresszfaktor hatásának mérséklésében játszanak szerepet.
A tavaszi nitrogénadag akár három részletben is kijuttatható. Az utolsó fejtrágyázásra a kalászolást megelőzően érdemes sort keríteni. Erre az időszakra 15-30 kg/ha hatóanyag-mennyiséget érdemes meghagyni, ami még a műtrágyaszórókkal még egyenletesen kijuttatható. Minőségjavító (nyersfehérje-tartalom, nedves sikér %) hatása mellett a nagy termőképességű fajták és a hibridek esetében termésnövekedést is eredményez. A kalászhányásban vagy a virágzást követően adott levéltrágyák elsősorban a termésképzést segítik, hozzájárulva a gabonaszem tartalékfehérje-szintéziséhez.
Ha nitrátérzékeny területen gazdálkodunk, a hektáronként felhasználható nitrogén hatóanyagot a rendelet korlátozza, kis mennyiségben is jól hasznosuló nitrogéntartalmú levéltrágyák használata indokolt. A mikroelemek közül a rézkijuttatással a hozam és a nedvessikér-tartalom jelentősen emelkedik, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az őszi búza cink- és különösen mangánigénye többszöröse a rézigénynek (1. táblázat).
A fajták használatakor minimum két, de a hibridbúzához hasonlóan akár három alkalommal levéltrágyázhatunk, mivel a nagy gabonatermésekkel számos termőhelyről elfogyasztottuk a mikroelemeket.
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Dr. Hoffmann Richárd
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet
Karika András, Dr. Varga Csaba
Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
