Eltemethetjük-e a hazai burgonyatermesztést?

Előző lapszámunkban két cikk is foglalkozott a hazai burgonyatermesztés lehangoló helyzetével. Az ott közzétett információk alapján jogosan vetődhet fel olvasóinkban a kérdés, hogy van-e egyáltalán jövője a hazai burgonyatermesztésnek.

A nemesítés oldaláról – az első számú hazai nemesítőhelyről, Keszthelyről – annak jövőjéről derülátó információkat kaptunk ugyan, de az a körülmény, hogy prof. Polgár Zsolt az ottani nemesítés „lelke” nem éppen fényes körülmények között távozni kényszerült, felveti a kérdést, hogy indokolt-e ez a derűlátás…

Arra gondoltunk, hogy „több szem többet lát” alapon megkérdezzük a nemzetközileg is ismert – így kellő kitekintéssel bíró – burgonyanemesítőt prof. Kruppa Józsefet, hogy miként látja a hazai burgonyatermesztés helyzetét és jövőjét.

prof. Kruppa József

A tegező viszonyban folytatott beszélgetést a több évtizedes szakmai és emberi kapcsolat indokolja.

• Kedves Jóska! Mellőzzük, hogy Professzor úr. Eltemethetjük a hazai burgonyatermesztést?

Azért azt nem mondanám, hogy temetjük, mert a burgonya egy fontos népélelmezési cikk…

• Keszthelyen az hangzott el, hogy a fogyasztása évről évre csökken.

Ebben van igazság, mert a burgonya mellett egyre nagyobb szerepet kap az édesburgonya, vagyis a batáta.

• Mivel magyarázható, hogy a batáta hazánkban terjedőben van?

Az első, hogy van rá igény. A most felnövekvő generáció, a gyerekek kifejezetten kedvelik, ráadásul kiváló étrendihatása is van és újabban „szuperélelmiszerként” emlegetik. Az édesburgonyának más a szénhidrát-összetétele és más arányban találhatóak meg benne a többi tápanyagok. Mindkét növénynek helye van a korszerű, egészséges táplálkozásban.

• Akkor most a burgonya ellen beszélsz?

Dehogy, de ami tény az tény. Táplálkozásélettani szempontból kétségtelen, hogy vannak előnyei az édesburgonyának, a korszerű táplálkozásba jól beilleszthető. A másik szempont, hogy hazánk ökológiai adottságai – a klímaváltozás (hőmérsékletemelkedés) következtében – kedvezőbbek lettek a termesztése számára. A lazább homoktalajok növénye.

Ennek ellenére – hogy a kérdésedre válaszoljak – nem kell eltemetni a hazai burgonyatermesztést, de ahogy mondani szokták: mindig van lejjebb; és a hazai burgonyatermesztés lejtmenetben van.

A jelenlegi 8000 (nyolcezer!) ha tovább fog csökkeni és az őszi felszedésű, téli tárolású burgonya – a kiskertek kivételével – meg fog szűnni Magyarországon. Ezt már húsz évvel ezelőtt is mondtam és a cikkeimben le is írtam, hogy csak a korai termesztésnek van jövője Magyarországon.

Pannónia fajta a házikertben

• Ennek mi az oka, vagy a magyarázata?

Észak-Európában sokkal alacsonyabb költséggel állítják elő a burgonyát. Kedvezőbb a klíma, csapadékosabb az időjárás, és nem kell számolniuk azzal, ami nálunk a legnagyobb problémát okozza, a vírusvektorokkal, vagyis a levéltetűvel. Ezáltal nemcsak az áru-, de a vetőburgonya is gazdaságosabban termeszthető.

A nyugat-európai országok még a vírusfogékony fajtákat is bátran termesztik, sőt – legyünk őszinték – nekik az az érdekük, hogy ilyen fajták szaporítóanyagát szállítsák hozzánk, hogy azok leromolva ne legyenek továbbszaporíthatók, így a vetőgumót újra és újra meg kell vásárolni.

Azt pedig tudjuk, hogy az árutermelés költségeinek közel a felét a vetőgumó teszi ki.

Így már érthető, hogy nem vagyunk versenyképesek az alacsonyabb költséggel előállított étkezési burgonya esetében, ha csak nem növeljük a termésátlagokat, ami persze újabb költségeket jelent: tápanyag-utánpótlás, öntözés stb.

• Akkor mi a megoldás? Mert az elmondottak alapján mégiscsak leáldozóban van a hazai termesztés.

Vannak azért lehetőségeink, de hangsúlyozom, hogy még a szállítási költségekkel együtt is lényegesen olcsóbb az import étkezési burgonya, mint az itthon megtermelt.

A megoldás? A korai burgonya termesztésével lehet a problémát kezelni.

Nekünk azt a szegmenst kell megcélozni – és ezt már régóta mondom –, ami kisebb költséget jelent, vagyis a nyári, augusztusban betakarítható korai burgonyát. Ez azért is megoldás, mert ekkor Nyugat-Európában még nincs szállítható burgonya.

Ilyen korai fajtáink vannak, az általam előállított Pannónia is ilyen.

Pannónia virágok – mintha élnének

• Ez a reklám helye?

Ha már szóba kerültek a korai fajták, akkor a „cigány is a maga lovát dicséri”.

• Ráadásul az íze is kiváló, tanúsíthatom.

Ezek a korai magyar fajták a vírusos leromlásnak is ellenállnak, nálunk a könnyen felmelegedő homok jellegű talajokon érzik jól magukat, sőt a szabadföldi fátyolfóliás takarással már igen korán piacos, prímőr termék állítható elő, ezek az ún. foszlós héjú étkezési burgonyák. Ez egy magyar specialitás. Az ún. nyári szabadföldi burgonyát már hagyjuk beparásodni és úgy kerül a piacra, még mindig megelőzve a nyugati importot.

• Ez a termőterület hány százalékát fedi le?

Úgy becsülöm, hogy ez kb. 7000 ha lehet, beleértve a házikerti termesztést is, ami a statisztikákban nem, vagy csak hozzávetőleges biztonsággal szerepel.

Ez a terület lehet, hogy még némileg, talán 1000 ha-ral csökkeni is fog.

• Azt azért nem gondolnám, hogy a fogyasztás is csökken, hiszen szeretjük a burgonyát.

Megváltoztak és folyamatosan változnak az étkezési szokásaink, hogy mást ne mondjak, a már említett batáta folyamatos növekedésével.

• Én speciel nem szeretem – de ez az én bajom – szintem olyan, mint a sütőtök.

Ennek ellenére egyre kedveltebb, főleg az ifjúság, meg a gyerekek körében.

Pannónia burgonyafajta szép piacos étkezési gumói

• A burgonyára visszatérve. Válasszuk szét a termesztést és a fogyasztást. A fogyasztással most ne foglalkozzunk, az annyi, amennyi. A termesztés viszont csökkenőben van.

Ahogy említettem, talán 1000 ha-ral még csökkeni is fog, mert a középérésű fajták nagymértékű visszaszorulására lehet számítani. Ezeknek a fajtáknak a termesztése, a növényvédelmi munkák, öntözés és a hosszantartó tárolás miatt drága és bizonyos termésszint alatt nem is jövedelmező.

• Mekkora jelenleg a hazai fajták aránya?

A keszthelyi fajták, és a Pannónia képezik a hazai fajták választékát, amelyek a vetésterület mintegy 20%-át fedik le.

• Ismerve a körülményeket meg a lehetőségeket ez elég jelentős.

Mi is úgy látjuk, mivel koraiság, felhasználás, minőségi és ízvilág tekintetében és betegség-ellenállóság vonatkozásában is megállják a helyüket.

Ahhoz képest – és te emlékezhetsz rá – amikor a holland fajták elárasztották a piacot, a hazai fajták szinte eltűntek, szóval ehhez képest most nem állunk rosszul.

Ez a látványosnak is mondható növekedés csak relatíve igaz, mert ugyanakkor a termőterület, ahogy erről folyamatosan beszélünk, jelentősen csökkent.

• A fogyasztás oldaláról nézve, akkor az a helyzet, hogy az őszi időszakban, illetve a tél folyamán az áruházláncokat elönti az import burgonya?

Lényegében igen. Van azonban két, a piacon meghatározó termelő, a Dunántúlon a Solum Rt., Komárom térségében, ezen kívül Dunaegyháza, ahol az áruházláncok részére kis kiszerelésben is szállítanak burgonyát. A legnagyobb vetőburgonya-termesztő cég pedig a Solanum Kft. Berzencén (Somogy megye).

Az viszont tény, hogy az eredményesség feltétele mindenütt az öntözés.

• Summázhatjuk úgy az elmondottakat, hogy a hazai burgonyatermesztést nem kell ugyan eltemetni, de egyértelműen a korai tenyészidejű fajták öntözéses termesztésével maradhat az ágazat talpon?

Valójában össze is foglaltad a beszélgetésünk lényegét.

• Kicsit eltávolodva a burgonyától: Téged, mint kiváló magánnemesítőt tart számon a szakma, aki munkássága jutalmául megkapta a növénynemesítők legrangosabb elismerését, a Fleischmann-díjat.
  Valójában miért kaptad? A burgonya, a lucerna, a tritikále, vagy a rozs nemesítésében elért eredményeidért?

A laudációban az szerepelt, hogy a takarmánynövények nemesítésében elért eredményeimért.

• Hogy tud ma megélni egy magánnemesítő a piacon, ahol versenyeznie kell nemcsak a külföldi, de a hazai nemesítőházakkal is?

Teljes egészében, támogatás nélkül kell versenyeznem a rendkívül erős külföldi és hazai mezőnyben. Szerencsére eddig sikerült talpon maradnom, sőt a rozs és tritikále fajtáimmal benne vagyok az első ötben, akik meghatározók a piacon, és egyik-másik fajtám ún. vezérfajtának számít. A lucernában is sikerült előretörnünk és az export lehetőségeink is alakulnak.

Azt azért látni kell, hogy nem elég a jó fajta, azt jól is kell menedzselni. Nálunk ez szerencsés módon egy kézben van, mivel a Kruppa-Mag Kutató Kft. családi vállalkozás.

• Akkor Te afféle mindenes vagy?

Így van, a nemesítéstől, a termeltetésen át az értékesítésig valamennyi területet egy kézben lehet és kell tartani.

• Lassan a beszélgetésünk végére értünk és elszakadva a burgonyától és az egyéb növényeidtől még egy kérés: Hogy jut időd még a katedrára is? Most is egy előadásról jöttél.

Igen. Szarvason a vetőmag szakmérnököknek tartottam egy ötórás előadást. Hogy, hogy bírom? Bírni kell, a szabolcsi ember az a fajta, aki nem hátrál meg a nehézségek láttán.

• Debrecenben vagy hivatalosan egyetemi tanár és rendszeresen publikálsz is.

Igyekszem mindenütt megállni a helyemet. A publikációim zömmel könyvek, könyvrészletek, cikkek, amelyek többsége a burgonyáról és a többi általam kutatott növényről szól; megtalálhatók a honlapunkon (www.kruppamag.hu).

Burgonyával kezdtük, azzal is fejezzük be.

Kedves Jóska, jó egészséget és további eredményes nemesítői munkát kívánunk!