Fenyőtermesztés és jövője

Hosszú idő óta az ünnep előtt kivágott élő, többnyire friss és a természet vagy a gyanta illatával átitatott lucfenyő, „vetélytárs” nélkül töltötte be ezt a szerepet. Később már a tehetősebb családokban megjelent az ezüstfenyő, majd a nordmann fenyő az ismertebb fajok közül, sőt még ezt is bővíteni kellett egyéb fajokkal, mint pl. a szerbluc vagy a fraseri, az igényeknek megfelelően. Ezzel a termelői, ill. kereskedelmi gesztussal persze még nem ért véget az igények kiszolgálása, hiszen megjelentek a műfenyők is a piacon. Ez utóbbiak tökéletesítése és minél hitelesebbé tétele még ma is folyik, de már sikerült a vevőkör kisebb részét meggyőzni gazdasági előnyeiről. A vita ekkor robbant ki környezetvédelmi alapokra hivatkozva, mondván, hogy az élő fenyő kivágása kárt okoz, és a természet károsításával jár. – Ezzel a „felütéssel” indítottam el a beszélgetésünket Csurgón, ahol a Fenyő Farm Kft. ügyvezetője Fodor János (51) rezzenéstelen arccal és nyugalommal fogadta a „provokációt”. Mint első mondatából kiderült, egyáltalán nem aggódik a fenyő és termesztése jövőjéért. Meggyőződése, hogy az élő fenyőre szükség lesz, mert az ünnep meghittségét csak az adhatja meg, a szépségével, az illatával, a minőségével és fazonra igazított formájával. Természetkárosításról pedig szó sincsen, mert nem erdőket vágnak ki, hanem mezőgazdasági művelés alatt álló földterületeken termesztik – nem mellékesen oxigént előállítva a növény élettanából eredően – célirányosan éppen úgy, mint bármelyik más haszonnövényt. Ellenoldalon azonban vannak meglehetősen ellentmondásos tények, hiszen a műfenyő, színezett műanyagokból jelentős energiafelhasználással előállított termék, amelynek majd a megsemmisítése is jelentős környezetkárosítással jár. Az ünnepen pedig az évenkénti ismételt „szolgálatba” állítása közel sem olyan meghitt, mint azt sokan gondolják, vagy éppen mindegynek találják ezt a szempontot. A piaci megítélés szempontjából a két tábor egymáshoz viszonyított arányát nehéz ugyan megítélni, viszont az látszik, hogy amennyivel csökken az élő fenyőt vásárlók száma, nagyjából annyival csökken a termelők természetes erodálódása is. Ez azt jelenti, hogy üzleti szempontból az esélyek nem változnak jelentősen, és a statisztikai adatok azt jelzik, hogy a műfenyő vásárlás iránti kedv is mérséklődik. Vegyük sorra, a Fenyő Farm Kft. fenyőtermesztéssel kapcsolatos tevékenységét, és a növény iránti szakmai elkötelezettségét.

Családi vállalkozásban

Fodor János gyerekkorában, már édesapja nyomában járva leste és tanulta el egyebek mellett a fenyőtermesztés fortélyát. A család akkoriban közel 10 ha-on gazdálkodott, amibe más facsemete nevelése mellett a fenyő is napirenden volt, s amiből karácsonyfát neveltek. A ’70-es években a lucfenyő volt a meghatározó, arra volt igény elsősorban. Akkoriban a család Kaposváron élt és János már bontogatta szárnyait nemcsak a termesztésben, de az értékesítésben is. Így aztán lassan belejött a „fenyőzésbe” és olyannyira megtetszett neki, hogy később őstermelőként hivatásául választotta a fenyőtermesztést. Ehhez természetesen földet kellett vásárolni, módszeresen csemetét telepíteni és nevelni, ami meglehetően nagy türelmet és befektetést igényelt, hiszen a fenyő növekedése a leggondosabb munka mellett is 4-5 évet vesz igénybe, amíg érett és értékesítésre alkalmas egyedeket nevel – mondja Fodor János. Ma, rokonok alkotta két család viszi a vállalkozást, amely időközben az őstermelői státuszból kft.-vé avanzsált, és közel 80 ha-t tesz ki a fenyővel telepített terület. Somogy és Zala megyék egyébként a fenyőtermesztés fellegvárát képezik, hiszen a földrajzi és talajadottságok, valamint a klimatikus viszonyok kedveznek a növénynek, és ezzel élni kell ezen a vidéken. A vállalkozás szlogenje is egyben az a szakmai elképzelés, hogy minden évben, minden fenyőfajból, minden méretben tudjanak a vevőkör számára kínálatot nyújtani. Ehhez előre kell gondolkodni öt vagy akár tíz évre, figyelembe véve a fenyőfajták biológiáját, növekedési és fejlődési erélyét, és nem mellékesen a piaci trendeket is. A saját termelés és értékesítés mellett lehetőség kínálkozik kereskedésre is, hiszen alkalmanként a környék kistermelőinek felkínált minőségi fenyőtételekkel is foglalkoznak, segítve ezzel a kisebb vállalkozásokat.

Kedvelt a nordmann fenyő

Amíg hosszú évtizedeken keresztül a lucfenyő volt „a karácsonyfa”, addig a mai divathullám letaszította a vezető helyről a népszerűségi listán, és egy ideje már a dán eredetű nordmann fenyő lépett a helyére. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ebből fogyna a legtöbb, hiszen a lucfenyő jellemzően ma is a magyarok klasszikusa. A vevők indoka, hogy nem hullik, esztétikai szempontból kiváló, és az sem baj, ha drágább. Sajnos illata az nincs, ami pedig valamikor szempont volt, igaz akkor szinte csak az erdei fenyő volt a versenytársa a lucfenyőnek. A nordmann termesztését legmagasabb színvonalon Dániában végzik, ahol a klimatikus körülmények is a legjobbak, amit idehaza nem lehet biztosítani. Éppen ezért a Fenyő Farm Kft. csak Dániából vásárolt csemetével dolgozik, kerülendő a magyar, gyakran genetikailag instabil szaporítóanyagokat, amelyek hibái csemetekorban még egyáltalán nem látszanak. A dán minőséget még így is nehéz előállítani, csak megközelíteni lehet, amit persze még az igényes vevők sem vesznek észre feltétlenül értékesítéskor. Egyébként csemeteneveléssel nem foglalkoznak, inkább megvásárolják a már említett dán importból, ill. a többi fajt hazai előállítóktól. Mindemellett rendkívül munkaigényes a fa nevelése, hiszen az utóbbi évtizedben a kórokozók és kártevők egyre inkább veszélyeztetik az állományokat. A növényvédelmi munkáktól ma már nem lehet eltekinteni – mint korábban – és ez jelentősen megnöveli az előállítás költségeit. A cél ennek ellenére is, hogy minden méret rendelkezésre álljon a vevők számára, de a túl korai – 80 cm méretű – kivágásokkal óvatosan kell bánni, hiszen ez a közeli jövő lehetőségeit veszélyezteti, ezért okos mértéktartásra van szükség – magyarázza Fodor János.

Magas élőmunka ráfordítással

A fent említett növényvédelmi, továbbá tápanyag-ellátási feladatok állandó munkát adnak, hiszen a növényt is „etetni” kell, ha teljesítményt vár az ember tőle. Különösen az utóbbi években tapasztalható a gombás megbetegedések megjelenése, amely állandó felügyeletet és kezelést igényel, jóllehet esetenként már egyes gombafajok ellenállóak a használt szerekre. Mindezek a költségek beépülnek a végtermék árába, de nemcsak ezek, hiszen a fenyő többéves fejlődését, alakjának formálását majd pedig minőségi osztályba sorolását is el kell időben végezni, ami szintén komoly feladatot jelent. Az állományt ismerni kell, ezért gyakran át kell járni és az egyes egyedeket idejekorán minősíteni kell különböző színű szalagok felhelyezésével. Egyidejűleg a ritkításokat – az irányított vágást – el kell végezni a kiemelkedő formájú értékes egyedek növekvő tenyészterületének biztosítása érdekében. Vannak egyedek, amelyeknél formaigazítást kell végrehajtani a kinövő ágak metszésével, amely, ha időben történik, akkor jelentősen növeli a fa értékét. A zöldítés szintén gyakorlatias munka, ami nitrogénműtrágya kiszórásával történik, és kellemes friss zöld színt hoz elő a tűlevelekben. A már augusztusban induló földlabdás kitermelés szintén az egyik értékesítési forma – amely elsősorban olasz exportra megy – kézi munkaerővel valósítható meg, amihez alkalmi munkásokat kell igénybe venni. A vágás viszont november második felétől indul, aminek a gépesítése szerencsére megoldott, a fenyő hálózása, palettázása és a vevők gyors kiszolgálása zökkenőmentesen folyik.

Bejáratott értékesítés

A jelentős mennyiségű vágásérett fenyőfa értékesítése sokéves tapasztalat alapján, nagyon megfontoltan történik. A vevőkör kialakult és letisztult az évek során, vagyis megbízható és konkrét igényekkel érkező vevők kiszolgálása folyik minden évben. Lényeges gyakorlati szempont, hogy időben leadott igényeket rendszerezve lehet csak a munkacsúcsban hatékonyan dolgozni – mondja Fodor János – és a kiskereskedők elégedettsége is így érhető el. Mellettük a vállalkozás a fővárosban két kiskereskedelmi egységet tart fenn a Karácsony előtti időszakban, ahol a család képviseli a termékeket, és árulja is egyben. Ez jelenti a közvetlen kapcsolatot a felhasználókkal, hiszen ott elmondják, hogy mit gondolnak az ünnepről, a fenyő jelenéről és jövőjéről, és persze az árakról. Személyes beszélgetések alkalmával lehet a vevő–termelő kapcsolatban őszintén beszélni arról, hogy milyen munkával jár a fenyőtermelés, és elfogadóbbá válik a termelésről tájékozatlan városi ember is. Tény, hogy a fajtaválaszték a méretgazdagság és a minőség hármas egysége láttán az emberek sokkal komolyabban értékelik a kínálatot és nem kizárólag az alkura hegyezik ki a beszélgetést a vásártérben. Tömegét, mennyiségét tekintve a lucfenyő vezet a kínálatban és érdekes módon árában is erősen közelít a nordmannhoz, igaz csak az igényesen megformázott egyedek, amelyeken érződik és látszik is a termelő gondoskodása. Az ezüstfenyő a harmadik helyen továbbra is népszerű és kiemelkedő esztétikai értéket képviselő egyedei, tartják az árukat. A ritkább fajták, mint a szerbluc, a concolor fenyő (kolorádói jegenyefenyő), a douglas fenyő vagy az erdei fenyő – amire nagyon kevés az igény – szintén jelen vannak a kínálatban, az egyedi igények kielégítésére, de persze nem olyan nagy tömegben, mint a vezető fajták. A fenyő – mint ismeretes – szezonális termék, ami egyben a termelés nehézségét is jelenti, hiszen egy kívülálló jobbára csak a Karácsony előtti időszakban látható munkákat konstatálja, és becsülgeti a termelő/kereskedő árbevételét. Az éves munka az csendben és az emberektől távol zajlik, ugyanakkor felelősségteljes, és nagyon sok fázisból tevődik össze annak érdekében, hogy szép és egészséges fenyőfa kerüljön az ünnepkor minden családhoz.

A fenyő jövője és jövőképe

Fodor János és társa – aki egyben a sógora –, valamint a két család ma már részben felnőtt gyerekei egyértelműen elkötelezettjei a fenyőtermelésnek és a vállalkozásuk jövőjét is ebben a tevékenységben látják. Az egész évi gondozási és ápolási munka után a kivágott és a kiskereskedők által el nem vitt maradék, de hibátlan készletek saját kezű értékesítése a „hab a tortán”. Budapesten a nagybani piacon és IX. kerületben lévő kiskereskedelmi telephelyükön „szondázzák meg” igazán a piacot, itt gyűjtenek tapasztalatokat miközben értékesítik a fenyőket. A jövőképük is itt körvonalazódik, ami egyértelműen a fenyőtermesztés mellett szól, annál is inkább, mert sikerült a családban a következő felnövő generációt megnyerni ennek az igazán szép tevékenységnek és a folytatásához is minden támogatást megkapnak. Mindeközben Fodor János maga is átszellemül, hiszen örömmel tölti el, hogy szeretett növényéről a fenyőről beszélhet úgy, hogy biztos a vállalkozás hosszú távú folytatásában. Természetesen nem maradhat el utolsó kérdésként az sem, hogy a Karácsony náluk a családban hogyan telik. – Válaszában a mérhetetlen nagy fáradtságot említi először, hiszen ő maga is tevőlegesen vesz részt az értékesítésben a fővárosban, és valóban Szenteste érkezik haza. A család addigra már az ünnepi vacsoraasztalnál várja, természetesen a feldíszített karácsonyfa társaságában. De, vajon milyen fa áll a fenyőtermelő nappalijában? – Nos, a válasza nem okoz csalódást, hiszen ahogy mondja, általában különleges fenyőt állítanak, ami éppen megtetszik, és minden évben mást – mondja Fodor János. Két éve szerbluc volt, a múlt évben fraseri, de nem túl magasak, viszont gyönyörűek és arányosak, utóbbi pedig citrus illatú is, ami méltóképpen szimbolizálja a család vállalkozásának tevékenységét. Nem mulasztja el azt sem, hogy néhány keresetlen szóval méltassa édesapja szerepét sikeres vállalkozásának létrehozásában, és megemlítse azt az önzetlenséget, amellyel a tudást, a fenyőnevelés szeretetét átadta neki, amely nagyszerű dolgokat szült. Keresztény emberként pedig nem titkoltan arról beszél, hogy alapos hasonlóságot érez a fenyőfa és Jézus élete között, hiszen mindegyikük rövid csodálatos életet élt/él aztán „kivágatott” az élők közül. Ez valóban elgondolkodtató az adventi várakozásban…