Gépi metszés és ritkítás sohasem önmagában!

A gépi metszés és gyümölcsritkítás régóta a szakmai viták kereszttüzében áll. Dél-Tirolban alma- és kajszi ültetvényekben azt tanulmányozhatjuk, hogy miként lehet ezt jól és hatékonyan csinálni. Klaus Jageregger ültetvénye Montan, Josef Obris ültetvénye pedig Tramin településen található. Mindketten szoros szakmai kapcsolatban állnak a Laimburgi Kutató Állomás munkatársaival. Az egyik legfontosabb intelemként azt fogalmazzák meg, hogy nem szabad azt gondolnunk, hogy a gépi metszés és a gépi gyümölcsritkítás teljes egészében ki fogja váltani a kézi munkát!

Hatékonyan be tudjuk illeszteni azokat a technológiába, de kézi munkával mindig ki kell egészíteni. Ezért azt javasolják, hogy hívjuk inkább „gépi előmetszés”-nek és „gépi előritkítás”-nak ezeket a műveleteket. Ha rendszeresen csak géppel metszünk, azzal a korona gyors elsűrűsödését érjük el. A cél pedig pontosan az ellenkezője, ritka, szellős koronaszerkezet kialakítása, amelybe jól bejut a fény, és a növényvédelmi munkák is hatékonyan elvégezhetők. A ritkító gépek munkája sem megfelelő önmagában az optimális gyümölcsterhelés beállításához. Kézi munkával kell azt korrigálni.

Klaus Jageregger és Josef Obris ültetvényei kedvező ökológiai körülmények között találhatók. Ez is kell a sikerhez. A 450 méteres tengerszint feletti magasságban található területek kiegyenlített klímájúak. Fagykár ritkán fordul elő. A kajszi és az alma érési időszakában többnyire a meleg nappalok és a hűvös éjszakák a jellemzők, ami kedvező a gyümölcsök jó beltartalmi értékeinek és fedőszínének kialakulásához. Integrált termesztéstechnológiát folytatnak, mindent megtesznek a fenntartható gazdálkodás megvalósítása érdekében.

Az European Fruit Magazinban megjelent interjúban elmondták, hogy ültetvényeikben ma már nélkülözhetetlennek tartják a metsző és ritkító gépeket. 2009 óta használják ezeket. A szüret előtt két héttel az alma- és a kajsziültetvényben is metszenek alternáló késes síkfalmetsző géppel. Így több fény jut a fák belsejébe. Szüret után még egy gépi metszést kapnak a fák. A téli nyugalmi időszakban aztán gondos kézi metszéssel fejezik be a műveletet, de ez sokkal hatékonyabb és gyorsabb, mint gépi előmetszés nélkül. Az almával kezdik, már novemberben, majd a kajszival fejezik be, február közepe után, a nyugalmi időszak végén.

A metszőgép csak két oldalt és fölül metsz, kézzel, főként nagy ágvágó ollóval a sorirányban álló gallyakat kell ritkítani, hogy az egymás mellett lévő fák koronája ne nőjön egymásba. A másik fontos célja a kézi metszésnek a korona elsűrűsödésének megakadályozása. Fő cél tehát a kézi munka során a gallyak, termőrészek kiritkítása. A gépi metszés hektáronként 5 munkaórát vesz igénybe. A kézi metszés előmetszés nélkül 40-50 munkaórával oldható meg, fajtától és művelési rendszertől függően. Gépi előmetszéssel ez fele idő alatt elvégezhető. Tapasztalataik szerint ezzel a technológiával kiválóan egyensúlyban lehet tartani a fákat, a vegetatív és generatív teljesítményük kiegyensúlyozott, rendszeresen és bőven teremnek.

Az almaültetvény 280 x 60 cm-es sor- és tőtávolságú. A fent leírt metszésmóddal egy nem túl széles, produktív lombfalat sikerül kialakítani a fákból, amelyen egységes a gyümölcsminőség, jó a gyümölcsök színeződése. A gépi előmetszés mellé elengedhetetlennek tartják a gépi előritkítás alkalmazását is, amit kézi ritkítással, az almánál esetenként vegyszeres ritkítással egészítenek ki. A ritkító gépük Darwin típusú.

Ezt a 2000-es évek elején Németországban fejlesztették ki, és sokfelé használják manapság Európában és Amerikában is. Működésének lényege, hogy egy traktorra szerelt függőleges tengely pörög, amin fémszálak találhatók, és a fák mellett elhaladva a virágok egy részét leveri. Fajtától, művelési rendszertől és virágberakódottságtól függően nagyon gondosan kell a traktor haladási sebességét és a tengely forgási sebességét megválasztani, hogy ne verjen le túl sok virágot a fákról. A tengelyen a fémszálak sűrűsége is változtatható. A ’Golden Delicious’ fajta nagyon hajlamos a túlkötődésre. Ennek a fajtának a fái a gépi előritkítás után megfelelő fenológiai stádiumban Amid-Thin szert kapnak, majd hektáronként még 70 óra kézi munkát igényel az optimális gyümölcsterhelés beállítása a fákon.

Vannak olyan évjáratok, amikor az Amid-Thin készítményt csak a fák napos oldalára kell kiszórni, itt ugyanis nagyobb arányban kötődnek a virágok, mint az árnyékos oldalon. A ’Gala’, a ’Granny Smith’ és az ültetvényben termesztett többi almafajta megfelelő gyümölcsberakódottságát is gépi előritkítással, kézi ritkítással, és esetenként vegyszeres kezeléssel érik el. A piacképes gyümölcs előállításához ugyanis nagyon fontos, hogy optimális mennyiségű gyümölcs legyen a fákon (1. kép).

1. kép Almafa megfelelő ritkítás után

A kajsziültetvény sor- és tőtávolsága 280 x 140 cm, és kisméretű orsófákat alakítottak ki ebben az ültetvényben is, huzalos támrendszer mellett. Myrobalan 29 C alanyon ’Tsunami’, ’Lunafall’, ’Rubistar’, ’Orange Rubis’ és ’Faralia’ fajtákat ültettek. Ezek olyan érési sort alkotnak, amellyel június közepétől augusztus elejéig folyamatosan tudnak szállítani a friss piacra. Az almafákhoz hasonlóan itt is végeznek egy gépi metszést szüret előtt, majd egyet a szüret után, ekkor egy kicsit közelebb a törzshöz.

Szeptemberben ágvágó ollókkal igazítást végeznek, és következő tavasszal a virágzás előtt véglegesítik a metszést, szintén főként nagy ágvágó ollókkal eltávolítva a sűrítő és elöregedett gallyakat. A módszer eredményeként az erős alany és a sűrű térállás ellenére egyensúlyban tudják tartani a fákat, nem növik ki a rendelkezésükre álló teret, és rendszeresen teremnek. Saját márkanevet használnak, a kajszit „Marillu” névvel, helyi specialitásként árusítják. A szezont ’Tsunami’ fajta kezdi (2. kép) és a ’Faralia’ zárja (3. kép). A minőségbiztosítás, a saját márkanév, a gyümölcsök reklámozása a közösségi médiákban mind olyan eszközök, amelyekkel meg tudják különböztetni a termékeiket a tömegáruktól, és ez versenyelőnyt biztosít számukra.

2. kép A ’Tsunami’ fajta nyitja a kajsziszezont

3. kép A ’Faralia’ késői érésű kajszifajta gyümölcse

Ezekben az észak-olaszországi ültetvényekben jó példát látunk az új fejlesztési és innovációs eredmények helyi viszonyokhoz történő alkalmazására.