A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium szervezésében 2019. június 7-én GMO-konferenciát tartottak a SZIE Budai Campusán.
Gál János a Deák Tibor Szakkollégium nevében köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Friedrich László a SZIE Élelmiszertudományi Kar dékánja nyitotta meg a konferenciát, aki elmondta, hogy e sokakat érdeklő témát a neves előadók több szempont szerint fogják elemezni. A rendezvény célja az élelmiszeripar, a kutatás, a gazdaság és az egészségügy, valamint a szabályozás területén működő csoportok közötti kapcsolatok megerősítése.
Dr. Németh Anikó (FAO) hangsúlyozta, hogy a FAO egyik legfontosabb feladatának az élelmezésbiztonság erősítését, a Föld növekvő népességének élelmiszerrel történő ellátását, az éhezés és alultápláltság visszaszorítását tartja. Mindezek megvalósításához a tudományos eredményeken alapuló neutrális információk közvetítését vállalják, nemzetközi szabványok és útmutatók kidolgozásában, valamint a kockázatok és az előnyök objektív megítélésére tudományosan megalapozott értékelési rendszerek fejlesztésében vesznek részt. GMO esetén a kockázatbecslés a következőkre terjed ki: a rekombináns DNS-t tartalmazó növény, valamint a befogadó növény és élelmiszer-célú felhasználásának jellemzése, a donorok, továbbá a genetikai módosítás(ok) leírása és biztonsági kockázatelemzés. Ez utóbbi a GMO által termelt új anyag(ok) összetételi elemzését, a metabolitok értékelését, továbbá az élelmiszer-feldolgozás hatását és a táplálkozási jellemzők változását érinti.
Dr. Mézes Miklós GM-növények takarmányozásban betöltött szerepéről beszélt (Fotó: Deák Tibor Szakkollégium)
Dr. Mézes Miklós (SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) áttekintő előadásában azt foglalta össze, hogy milyen fejlesztési irányok jellemzik a genetikai módosításokat. A növényvédelem területén említhető a herbicidrezisztencia, az egyes rovarkártevőkkel szembeni rezisztencia és bizonyos fertőzésekkel szembeni rezisztencia kialakítása. Ez utóbbira példa a fuzárium-ellenállóság, melynek közvetett hatása a mikotoxin-szennyezettség csökkenése. Említhető még a növények zsírsav-összetétel megváltoztatása, amelynek célja a kívánt arány kialakítása. A takarmánynövények termostabil endogén fitáz aktivitásának növelése és a saját fitáz enzim termeléssel nem rendelkező gazdasági állatfajok endogén fitáz aktivitásának kialakítása is e témakörbe tartozik. Említhető még a fitin foszfortartalom csökkentése, a takarmányok aminosav-tartalmának növelése (pl. kukoricában az esszenciális lizin tartalmának növelése vagy a kékvirágú csillagfürtben a metionin mennyiségének fokozása). Talán a leginkább ismert a béta-karotin-tartalom növelése. A fejlődő országokban az A-vitamin-hiány következtében évente 160-180 ezer gyermek hal meg, a gyermekkori vakság kialakulásának is fő oka e vitamin hiányára vezethető vissza. Az A-vitamin elővitaminja a béta-karotin, ezt termeli a genetikailag módosított aranyrizs.
Egy érdekes elemzésről számolt be Dr. Lakner Zoltán (SZIE Élelmiszertudományi Kar). A GM-technológia társadalmi fogadtatásának, törvényi szabályozásának tudományos igényű vizsgálatából leolvasható eredményeket mutatta be előadásában. Az analízist az intézményi közgazdaságtan rendszerében végezték, amely többek között a közösségi döntések elméletével, a kollektív cselekvés logikájával foglalkozik. A hipotézis az volt, hogy a különböző társadalmi-politikai erők együttes hatására olyan viszonyok alakultak ki, amelyek révén a politikai főhatalom számára kifizetődő lehetőséget jelentett a növényi GMO-tiltás hazánkban. A vizsgálatban a szereplők (aktorok: GMO melletti és elleni tudományos közösségek, GMO ellenes civil szervezetek, biotech cégek, fogyasztók, EU, GMO minőségbiztosítási business, politikai elit, profit-orientált agrártermelők, média, biotermelők, hagyományos növénynemesítők), a céljaik (pl.: fogyasztók jólétének növelése, profit-, szavazatszám-maximalizálás, kutatási források GMO-mentes termékekre/GMO-kutatásra, GM-vetőmagvak előállítása, vegyszerfelhasználás csökkentése, funkcionális termékek előállítása), valamint a közvetlen és közvetett befolyásuk szerepelt. Sok szereplő, sok cél határozta meg teret (arénát), ahol a társadalmi alkufolyamatok lezajlottak. Az eredmények között kiemelhető a média jelentős befolyásoló szerepe, valamit az erős függése a többi szereplőtől. A fogyasztó befolyása ezzel szemben alacsony, viszont a függősége nagy. A modellvizsgálat szerint a biotech cégek befolyása és függősége is alacsony. De magas abszolút befolyással bírnak a média mellett a GMO-ellenes civil szervezetek és a politika is.
A Deák Tibor Szakkollégium által szervezett GMO-konferencia színhelye a SZIE Budai Campus K épület Díszterme
A bolygónkat érintő és a jövőben fokozódó migrációs problémák a klímaváltozásra és ennek következtében az élelmezésbiztonság romlására vezethetők vissza, fogalmazta meg Quo vadis című előadásában Dr. Sági László (MTA ATK). A megoldást helyben, az ott jellemző társadalmi gazdasági viszonyok között kell kidolgozni, az általunk teljesen más környezetben kimunkált megoldás működésére semmi garancia nincs. A helyben történő problémakezelés szükségességét támasztja alá az az adat is, hogy az élelmezésbiztonság szempontjából legveszélyeztetettebb országokból (Dél-Szudán, Jemen, Szomália, Nigéria) menekülő lakosság legnagyobb része az országon belül mozog, ezt követi a szomszédos államok területén való letelepedés, és csak akkor indulnak az emberek nagyobb útra, ha az előző két helyen nem találtak megoldást. Újfajta, nyitott és kreatív gondolkodásra van szükség, „klímaokos” fajták és technológiák bevezetésére, amelyek része lehet a GM/GE-technológiák beépítése is.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
