Indulhat a kajsziszüret!

Indulhat a kajsziszüret!

Agrofórum Online

Igen ám, de mikor, hogyan és mivel? Ezek fontos szakmai kérdések, és egész évi, sőt több évi munkánk eredményessége múlik rajta. Most elsősorban arra keressük a választ, hogy az optimális szüreti időpontot hogyan tudjuk meghatározni a kajsziültetvényekben. A kajszit nyugodtan nevezhetjük pillanatgyümölcsnek, bár a nemesítők dolgoznak azon, hogy ez a pillanat egy kicsit hosszabb legyen. Rövid idő áll rendelkezésünkre ugyanis ahhoz, hogy a gyümölcsöket a felhasználási célnak megfelelő, optimális érettségi állapotban leszüreteljük, áruvá készítsük és értékesítsük. Ha túl korán szedjük, akkor nemcsak az a probléma, hogy túl kemények, ízetlenek és színtelenek a gyümölcsök, hanem az is, hogy tömegveszteséggel dolgozunk, hiszen a csonthéjas gyümölcsök a teljes érés előtti napokban jelentős mértékben növekszenek. Ha túl későn szüretelünk, a gyümölcsök már túl puhák és nem szállíthatók. Bonyolítja a helyzetet, hogy nem egyszerre érnek a gyümölcsök a fán, ezért több menetben kell szüretelnünk. Nagy szakmai tapasztalat és rutin kell ahhoz, hogy valaki jól tudja irányítani ezt a munkát, össze tudja hangolni a különböző igényeket, és minden gyümölcs a legmegfelelőbb állapotban kerüljön a fogyasztókhoz, vagy a feldolgozás helyszínére. Vannak azért ehhez a munkához segédeszközök is, amiket érdemes használni. Érésbiológiai tulajdonságok A kajszinak speciális érésbiológiai jellemzői vannak. Az almatermésűekre hasonlít annyiban, hogy a gyümölcsök képesek az utóérésre, klimaktérikus típusú légzésük is ezt mutatja. A csonthéjasokra jellemzően viszont érése és utóérése nagyon gyors, nem tudjuk hosszú ideig tárolni. Az utóérő képesség azt jelenti, hogy a gyümölcsök a teljes érettség előtt leválasztva a fáról tovább élnek, aktívan lélegeznek, és a bennük lejátszódó élettani, biokémiai folyamatok hatására érésük folytatódik, színük, ízük, beltartalmi értékeik javulnak. Utóérésre csak a már zsendült, legalább 70-75 %-os érettségű gyümölcsök képesek, korábban leszedve nem érnek meg, ízetlenek, használhatatlanok lesznek. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy az utóérlelt gyümölcsök sohasem lesznek olyan jó ízűek, mint amelyek a fán értek meg. A kajszi ezen tulajdonságait jól ki tudjuk használni a szüret időzítése során, távoli export piacra például nem várhatjuk meg, hogy a gyümölcsök teljesen megérjenek a fán, mert akkor már nagyon puhák és nem szállíthatók. Távoli exportra 70-75 %-os, közeli friss piacra 80-85 %-os érettségben szüretelünk, a 90-100 %-os érettségű G Y Ü M Ö L C S T E R M E S Z T É S G YÜMÖL CSTERMESZTÉS ROVA TVEZETŐ: Dr. Szalay László egyetemi docens Indulhat a kajsziszüret! Dr. Szalay László, Hajnal Veronika, Dr. Ficzek Gitta BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék, Budapest 1. kép Kajszi alapszínskála Mohácsy-Tomcsányi-Peregi: „A gyümölcs útja a gyümölcsök ivólének, lekvárnak és pálinkának valók. Mikor kezdődhet a szüret? Az optimális szedési időpont meghatározása elsősorban a gyümölcsök alapszíne és húskeménysége alapján történik, emellett fontos minőségi paraméterek még a cukortartalom és a savtartalom is. A fajták között nagy különbségek vannak abban, hogy minőségi paramétereik hogyan változnak az érés során, ezért fajtánként másmás értékeket kell figyelembe vennünk. Az alapszín meghatározása színskálákkal, a húskeménységé penetrométerrel, a cukortartalomé refraktométerrel történik, a savtartalmat titrálással mérjük. Ezek közül csak az alapszín meghatározása roncsolásmentes, a többi vizsgálat során tönkremegy a gyümölcs, csak szúrópróba szerűen, mintát véve tudjuk tehát ezeket elvégezni. Megnézzük, hogy az érési folyamatok hol tartanak, aztán a szedés már alapvetően a szín, főleg az alapszín, a gyümölcsök mérete és leválaszthatósága alapján történik. Fontos, hogy a szedőknek pontosan el tudjuk mondani, hogy mik a követelmények, és folyamatosan ellenőrizzük a munkájukat. A kajszifajták többségének felületén kétféle színt találunk, az alapszínt és a fedőszínt. Az érettség meghatározására csak az alapszín alkalmas, a fedőszín nem. Ehhez különböző alapszínskálákat dolgoztak ki. Sokféle fajta van, sokféle színnel, különböző érésmenettel. Ezért a különböző fajtakörökhöz, fajtacsoportokhoz más-más skála való, és egy csoporton belül is különböző lesz az optimális színérték fajtánként. A Magyarországon legelterjedtebb fajtákhoz már régóta használunk egy színskálát, amely egy 1963ban megjelent szakkönyvben található (1. kép). Három nagy tekintélyű szakember, Mohácsy Mátyás, Tomcsányi Pál és Peregi Sándor a könyv szerzői, a címe pedig: „A gyümölcs útja a fától a fogyasztóig”. Ezen a skálán 4 szín található, és a közbenső értékek becslésével tudjuk 9 fokozatúként használni. A Magyar kajszi fajtacsoport és a késői rózsa típusú fajták vizsgálatára dolgozták ki, de az azóta nemesített legtöbb magyar fajtához is jól használható. A több mint 50 éves szakkönyvben a használat közben ezek a színskálák egy kicsit kifakultak, nem pontosak, és az átmeneti színek becsléssel történő meghatározása is bizonytalanságot rejt magában. Ezért szükségessé vált egy új alapszínskála kidolgozása. Egy tavaly lezárult 3 éves innovációs pályázat keretében el is készült az új, 10 2. kép A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén a klasszikus magyar kajszifajták érésvizsgálatához kidolgozott alapszínskála 3. kép Franciaországban kidolgozott kajszi alapszínskála, a fokozatú alapszínskála, amit a 2. képen mutatunk be. Ezt a Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszékének szakemberei dolgozták ki. A színskála a tanszék Konica-Minolta CR-400 típusú színmérő műszerével végzett színmérések eredményei alapján készült, és a hazánkban termesztett legfontosabb fajtákhoz használható. Az új, divatos amerikai és francia kajszifajták színvilága más, mint a klaszszikus magyar fajtáké. Azok érettségi állapotának meghatározásához a Franciaországban speciálisan ezekhez kifejlesztett alapszínskála használható (3. kép). A szüret során az alapszín mellett mintavételezéssel folyamatosan érdemes vizsgálni a gyümölcsök húskeménységét és cukortartalmát is, hogy lássuk az érési folyamat változásait. Az ehhez használatos eszközök a 4. képen láthatók. Az 5. kép a penetrométer használatát mutatja. Kutatási eredményeink alapján az 1. táblázatban közlünk néhány adatot, átlagos értéket arról, hogy milyen összefüggés van az alapszín és más minőségi paraméterek között a különböző érettségi állapotokban a legfontosabb hazánkban termesztett fajták gyümölcseiben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a gyümölcsvizsgálati adatok mindig nagy szórást mutatnak, hiszen nincs két teljesen egyforma gyümölcs a fán. Az összehasonlító skálákkal végzett színvizsgálat mindig egy kicsit szubjektív. Az új alapszínskála használata során is számolni kell ezzel. Mégis azt reméljük, hogy egy olyan új eszközt tudunk a kajszival foglalkozó szakemberek kezébe adni, ami segít abban, hogy minden gyümölcs a legkedvezőbb állapotban kerüljön a fogyasztókhoz, illetve a felhasználókhoz. ¦ 1. táblázat Kajszifajták optimális szüreti paraméterei különböző felhasználási célokra Optimális szüreti paraméterek átlagos értékei távoli friss piacra, exportra Fajta AlapszínHúskeménységCukortartalom (1-10)(kp/cm 2 )(Brix%) Gönci magyar kajszi5 5-6 11-12 Magyar kajszi C.2355 5-6 11-12 Ceglédi óriás5 5-6 11-12 Ceglédi arany6 5-6 10-11 Mandulakajszi6 6-7 11-12 Bergeron6 5-6 11-12 Harcot6 9-10 10-11 Optimális szüreti paraméterek átlagos értékei közeli friss piacra, rövid tárolásra Fajta AlapszínHúskeménységCukortartalom (1-10)(kp/cm 2 )(Brix%) Gönci magyar kajszi6 2-3 16-17 Magyar kajszi C.2356 2-3 16-17 Ceglédi óriás6 2-3 15-16 Ceglédi arany7 2-3 14-15 Mandulakajszi7 3-4 16-17 Bergeron7 2-3 15-16 Harcot7 4-5 14-15 4. kép A cukortartalom mérésére szolgáló refraktométer és a húskeménység meghatározásához való penetrométer

Olvasás PDF formátumban

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen