Az előző két Jegyzet tartalmának ismerete alapján a kedves Olvasónak esetleg olyan képzete támad(hat), hogy némi védőszemüvegen keresztül valami magyar sajátosságot igyekszem bemutatni. Szó sincs erről. A családi keretek között folytatott gazdálkodás uralkodó volt egész Európában és az elmúlt évtizedekben is meghatározó maradt a kontinens nyugati felén. Európai kitekintés Nyugat-Európában a mezőgazdaság egyik meghatározó jellemzője a családi gazdaságok szinte kizárólagos szerepe a termelésben (a másik a példaértékű összefogás, azaz a szövetkezés). Nem szabad elmenni – velünk való összehasonlításban – egy nagy különbség mellett. Amíg ott szerves fejlődés zajlott, zajlik mondhatni évszázadok óta, addig a mi sokfordulatú, hányatott történelmünk hasonló folyamatosságot, kiegyensúlyozottságot nem adott meg. Míg ott a hosszú ideje tartó törésmentesség jelentős tőkefelhalmozást, technológiai modernizációt eredményezett, nálunk még csak az átalakulásról, a helykeresésről szóltak az elmúlt évek, évtizedek. Természetesen nem lehet egységesen kezelni a nyugati családi gazdaságokat. Szinte minden országban más a mezőgazdaság, ezzel együtt a családi gazdaságok jelentősége. Az iparosodottabb (ha határt akarok húzni, a nem mediterrán) országokban az ágazati jelentőség kisebb, a gazdaságméret nagyobb (tehát koncentráltabb), mint a délebbiekben. Viszont az utóbbiakra jellemző a kertészeti termelés, ami egyúttal nagyobb foglalkoztatottságot is jelent. De mindenütt családi keretekben zajlik a termelés és megkérdőjelezhetetlen a létjogosultságuk. Nincs más választás számunkra sem, ha az utolérésnek legkisebb esélyét is magunk elő tűzzük. A termelés gerincét (kormányzati célkitűzés szerint 80 %-át) a belátható jövőben hazánkban is a családi gazdaságok fogják adni. Nem nélkülözhető a kiemelt segítség, a központi támogatás. Ez még nem jelenti a nyugat-európai modell egyszerű másolását. Egy tavalyi emlék Az elmúlt évi Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon történt. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége konferenciáján az egyik felszólaló nehezményezte, hogy gazdaságuk a földalapú támogatás összegének megfelelő bérleti díjat kénytelen fizetni a tulajdonos(ok) nak. Így a támogatás nem érheti el célját, mert az nem a ténylegesen gazdálkodónak jut. A válaszadó európai kitekintéssel rendelkező pódium-résztvevő volt. Röviden elmondta, hogy a KAP támogatási rendszerét a nyugat-európai, tehát családi szerkezetre dolgozták ki annak idején. Ebben a körben pedig döntően a saját földjén termel a gazdálkodó, így értelemszerűen ő a földalapú támogatás jogosultja. Az EU-ban csak egyféle rendszer működhet, tehát nekünk kell a már működőhöz alkalmazkodni. Emlékezetes maradt számomra a szavait kísérő csend. Bizonyára sokan ekkor értették meg, hogy miért nincs a magyar mezőgazdaságnak más választása, mint a családi gazdaságok versenyképessé tétele. Áttételesen a családi gazdaságok erősítését jelenti az is, hogy az uniós előírásoknak megfelelően az előttünk álló költségvetési ciklusban a földalapú támogatások esetén a 150 ezer eurós értékhatár fölött degresszivitást kell alkalmazni. Röghöz kötött valóság A szocialista politika az agrár vonatkozásokban is téves úton járt (nem vitatva a mennyiségi eredményeket). A nagyüzemi gazdálkodás évtizedei valós tulajdonosok nélkül zajlottak, a méretekből adódó előnyök egy idő után elfogytak, és a rendszer utolsó évei már a hanyatlás évei jegyében teltek el (bár a tények ellenére ezt még ma sem ismeri el mindenki). Nem véletlen, hogy a rendszerváltoztatás után minden kormány szerepeltette az agrárpolitikájában a családi gazdaságok segítését, de ez eddig felemásra sikerült. Jelenleg a magángazdaságok ténylegesen a termőföld alig több mint felét hasznosítják maguk, és talán egy milliót is meghaladja a birtokukat közös szervezeteknek haszonbérbe adó természetes személyek száma. Könnyen valószínűsíthető, hogy mezőgazdaságunk üzemi szerkezete az EU-n belül a legtarkábbak, a legváltozatosabbak közé tartozik, ami az áttekinthetőséget, a kezelhetőséget nehezíti. Vonatkozik ez a támogatások odaítélésére ugyanúgy, mint más szempontokra. A családi gazdasági modell a tisztánlátást is segíti. Emellett még valamit: a változatos termelési szerkezetű családi gazdaságok a vidék, a vidéki élet sokszínűségének a kifejezői. Rajtuk keresztül a vidék vonzereje nő, és hozzásegítik a társadalmat a rosszul értelmezett urbanizációs életszemlélet („csak a városban jó”) átalakításához, ezzel is lökést adva a vidékfejlesztésnek. Világfórum Az ENSZ 2014-et a Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének nyilvánította. Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) világfórumot szánt a témának. Magyarország magára vállalta a rendezési feladatokat és Budapesten a Kongresszusi Központ adott március 4-6-án a rendezvénynek helyszínt. Az elhangzottak idejüket nem múlóak. A FAO főigazgatója, José Graziano da Silva sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a világ élelmiszer-termelésének 90 %-át családi gazdaságok Jegyzet gazdálkodóknakadják (nálunk a 80 % is csak majdani cél…). A fórumon arról is beszélt, hogy ez a gazdálkodói kör a közvetlen élelmiszer-előállítás mellett egyéb tevékenységet is végez, pl. erdészeti és halászati áruval is gazdagítják a piacot. A 104 ország mintegy félezer képviselője előtt Fazekas Sándor VM miniszter a mangalicatenyésztők példáján mutatta be az újjáéledő évszázados termelési hagyományokat. Hasonló programokra mindenhol szükség van – a résztvevők véleménye szerint. Ismét megerősödött az a felismerés, hogy a vidék eltartó képessége nagymértékben függ a családi gazdaságok erejétől. Magyarország számára nagy megtiszteltetés volt a világfórum megrendezésének lehetősége (sajnos az esemény a hazai médiában érthetetlenül szerény teret kapott). Nyílt levél A világfórum alkalmából José Graziano da Silva „A családi gazdálkodás forradalma” című nyílt levélben ismertette álláspontját. Néhány gondolatát érdemes ide is idézni. „…semmi nem áll közelebb a fenntartható élelmiszer-termelés paradigmájához, mint a családi gazdálkodás. (…) A fenntartható gazdálkodási rendszerekkel kapcsolatban a világon meglévő tapasztalatok nagy részét a családi vezetésű gazdaságok szerezték. (…) A családi gazdaságok kulcsszerepet játszanak a helyi termelési, értékesítési és fogyasztási láncokban. (…) A családi gazdálkodók idei kiemelésével azt ismerjük el, hogy nekik kell főszerepet játszaniuk a világ előtt álló kettős kihívás megoldásában, vagyis az élelmiszerbiztonság erősítésében, és a létfontosságú természeti erőforrások megóvásában.” Parasztpolgár Somogyi Imre „Kertmagyarország felé” című könyve reprint kiadását tiszteletpéldányként, dedikálva kaptam. „Új Magyarország felé” című fejezetében olvasható: „…szokássá lett nálunk, hogy ha valakit nagyon meg akartak bántani, de azért mégis csak úgy, hogy annak törvényes következményei ne legyenek, azt mondták rá, hogy paraszt. (…) A paraszt elnevezést pedig nekünk vállalnunk kell. Ez a jelző csak addig sértő, amíg szégyelljük. Ha az öntudatosabb parasztság vállalja, hamarosan megbecsülést jelent.” A polgári értékrend helyreállítása a jelen, de főleg a jövő társadalmának érdeke. Ebbe a gondolatkörbe illeszthető, ha a családi gazdálkodót parasztpolgárnak hívjuk és tekintjük. Hasonlatra alkalmas adoma Enrico Fermitől, a híres atomfizikustól megkérdezték, hisz-e a földönkívüliekben? Meghökkentő válasza: „Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!”. Ő bizonyára Nobeldíjas magyar munkatársaira, Teller Edére, Szilárd Leóra és Wigner Jenőre célzott – elismerően. Nem ismerhette viszont, hogy a családi gazdálkodónak milyen földöntúli teljesítményre van szüksége, hogy a termelés környezeti hatásai mellett a társadalmi háttér (jog, pénzügy, piac, szemlélet stb.) kedvezőtlen feltételei között is helyt tudjon állni. Becsüljük ezért meg őt! ?Kurucz Miklós Büszkék vagyunk a növekvő termésre Használja az L.A.T kiváló minőségű műtrágyáit és Know-how-ját a magasabb terméshozam és a nagyobb siker érdekében. Kollégáink felelősségteljes szaktanácsadása és termékeink megbízható hatása gondoskodik arról, hogy növényei és terméshozama velünk együtt, örömmel növekedjen. Tudjon meg többet az L.A.T minőségi műtrágyáiról a honlapunkon: www.borealis-lat.com growing with joy. • FERTILIZER