Jegyzet gazdálkodóknak. A családi gazdaságokról (2.)

Jegyzet gazdálkodóknak. A családi gazdaságokról (2.)

Agrofórum Online

A családi gazdaságokról szóló előző Jegyzet a társadalomban és a nemzetgazdaságban betöltött szerepüket igyekezett méltatni. Jelentőségük miatt megkülönböztetett, az EU által is elfogadott, csak rájuk vonatkozó támogatásban is részesülnek. Ezek nem közvetlenül gazdaságfejlesztő jellegűek, ezért nem sértenek közösségi érdekeket. Támogatási formák A családi gazdálkodó hazánkban az adó és az illeték megfizetése területén élvezhet kedvezményeket. Adómentességet a termőföld átruházásakor két gazda közötti adás-vételre mond ki a törvény. A vevő félnek is regisztrációs számmal kell rendelkezni és legalább ötéves hasznosítást vállalni. Sajátos lehetőségként, társas vállalkozás alkalmazottja is számba jöhet vevőként (és az eladó adómentes marad az ebből származó jövedelemre), de a vevőt alkalmazó gazdasági társaságra tíz éves művelési kötelezettség áll fenn a szóban forgó terület vonatkozásában. A vevőnek a hasznosításra vonatkozó időbeli kötelezettségét közjegyzői írásos nyilatkozatnak kell tartalmaznia, mert ez lesz az igazolás az eladó adómentességére. Illetékmentességet élvez a gazdaságátadási támogatás keretében közeli hozzátartozótól ajándékozással megszerzett termőföld, tanya, gép, állat stb. A tényt a Ptk.-ban előírt szerződésben kell rögzíteni. Szerepvállalás a vidékfejlesztésben A közösségi gondolkodásmód szerint a vidéket a termelő folyamatokból a mezőgazdasági tevékenység meghatározó részaránya, az alacsony népsűrűség és az jellemzi, hogy a lakosság döntő hányadának valamilyen agrártermelésből származik a jövedelme. Összetett fogalom, amelyben főszerep az agráriumnak jut. Így a vidék fejlesztése a mezőgazdaság erősítése nélkül elképzelhetetlen. Ezen keresztül érhető el a lakosság életfeltételeinek, életminőségének javítása, a mezőgazdasági és ezzel a vidéki környezet védelme. Ezeken túlmenően a családi gazdaságok jelentős foglalkoztatási hátteret is jelentenek, és a fenntartható fejlődést a nagy szervezeteknél jobban biztosítják. Csak kevéssé kell tovább gondolni a témát és kiérződik belőle a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének a növelése, valamint a vidék felzárkóztatásának az esélye. Talán mindennél fontosabb a foglalkoztatáson keresztül a népességmegtartó képesség, hiszen az elnéptelenedő falunak pusztuló táj a következménye (amire az elmúlt évtizedek szolgáltattak szomorú, máig ható példát). A gondolatkörhöz tartozik a családi gazdaságok több lábon állása, amely a helyi piacra termelésen, az otthoni élelmiszer-feldolgozáson, a falusi turizmuson keresztül a különböző kézműves iparokig terjed. Így lesz élhető, élhetőbb a vidék. A családi gazdaságok jövője Világjelenség a termelés koncentrációja, az üzemszám csökkenés. Nincs ez másképpen a mezőgazdaságban sem (a KSH szerint az elmúlt három év alatt 15 %-kal nőtt a családi gazdaságok átlagos területnagysága, ami nyilván más kisüzemek megszűnésével függhet össze). Ennek ellenére nem beszél senki a családi gazdálkodási formának a megszűnéséről, de még csak a válságáról sem. A fennmaradást többféle egymással szoros kapcsolatban nem lévő tényező segíti. Meggyőződésem szerinti legfontosabbként a gazdaság és a háztartás (pontosabban a családi költségvetés) nem válik el élesen egymástól. A gazdaságvezető felelős döntésén múlik, hogy mennyi jut a családnak és mennyit forgasson vissza a gazdaságba. A család gazdagodni, a vállalkozás erősödni akar, hiszen a megélhetésen túl legalább az egyszerű újratermelést biztosító jövedelemre is szükség van. A kettő összhangja olyan erős (ön) ellenőrzést idéz elő, amely más szervezeti formában nem tapasztalható. Ez csak akkor működik jól, ha a gazdaságméret lehetővé teszi az áttekinthetőséget. Ez nem zárja ki a többféle tevékenységet, de mindegyiknek a lényegét és főbb összefüggéseit csak bizonyos mérethatáron belül lehet pontosan felismerni. A jó gazda gondossága a családi méretekben jelenhet meg leginkább. A gazda maga műveli a földjét a saját eszközeivel, az állatokat is maga gondozza. Ez az igazi személyes érdekeltség. Én ezzel magyarázom magamnak a családi gazdaságok nagyságára vonatkozó, két évtizede fennálló 300 ha-os felső határt. A családi gazdaság jogászok és közgazdászok számára talán csak üzemgazdasági kategória. Pedig több annál. Életvitel, életforma is, amellyel nem állítható sem szembe, sem párhuzamba bármilyen más tulajdonosi vagy munkaviszony. A családban élő, a gazdaságvezető irányítása mellett a munkában is részt vevő fiatal(ok) előtt egyfajta életpálya-modell is a szülők munkálkodása (bizonyára nem csak nekem van erre élő példám). Megkockáztatom, hogy ezekben a családokban a gyermekszám is nagyobb az átlagnál. A családon belüli generációs folyamatosság nemcsak a tapasztalatok halmozódását eredményezi, hanem a hosszú távú fennmaradás talán legfontosabb záloga. Tisztázandó fogalmak Az évszázados parasztgazdaság és a Jegyzet gazdálkodóknakmai családi gazdaság között a szocializmus évtizedei okán nincs folyamatosság. A rendszerváltoztatás az élet számos területén hozott egyértelmű, tiszta fogalmakat. A jelen témát kivételnek érzem. Farm, farmer, családi gazdaság, gazdaságvezető szavainkat a széles közvélemény mellett a szűkebben vett szakma is egymást helyettesítve használja, helytelenül. Két típust kell elkülöníteni egymástól. A különbségek a méretben, a településszerkezetben és a gazdaság alapvető célkitűzésében egyaránt lemérhetőek. A farm újvilági jövevényszó. Általában az USA mezőgazdasági üzemeit említik így. Jellemzője a több ezer ha-os méret, a monokultúrás és egytípusú termelés (csak gabona, csak szarvasmarha stb.), az alacsony munkaerőigény, a mi fogalmaink szerinti tanyáknál is ritkább településszerkezet és a kizárólagos profitorientált cél. A tulajdonos a farmer. Családi gazdaságot inkább Európában találunk. A farmnál lényegesen kisebb méretű, termelése többcélú, és leköti a család munkaerejét. Ezzel a vidék népességmegtartó erejét segíti, ami már – a farmokkal ellentétben – vidékfejlesztési szempont. A gazdaság célja a család létszükségleteinek a biztosítása, amelyért a gazdaságvezető felel. A gazdaság és a háztartás költségvetése szoros összefüggésben van. A termelőtevékenység települések vonzáskörzetében zajlik. A két típus közötti alapvető azonosság, azaz a mezőgazdasági termék-előállítás ellenére tegyünk különbséget a fogalmak között és használjuk helyükön őket! Tiszteljük meg a családi gazdát azzal is, hogy az ő említésekor a megfelelő kifejezést használjuk! ? Kurucz Miklós Sajtóközlemények Sajtóközlemények Cseresznyekonferencia 2014: A hibrideké a jövő! Sajtóközlemény Javában zajlik a cseresznye és meggy szüretelése a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének érdi telephelyén, ahol éves tanácskozásra gyűltek össze a szakemberek. Az idei konferencián nagy hangsúlyt kaptak a keresztezéses nemesítés célkitűzései, valamint bemutatták az ígéretes cseresznye- és meggyhibrideket is. A piaci igények folyamatosan alakítják a kutatásokat, derült ki a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének évi cseresznyetanácskozásán, ahol az egyik legérdekesebb előadás a cseresznyenemesítésben és a fajtaválasztásban hasznosított termékenyülési vizsgálatok eredményeiről szólt. „A keresztezéses nemesítésnek két módszere van: az egyik a mesterséges mód, kézi erővel, a másik pedig a poszméhes megporzás. Igencsak lassú folyamatról van szó. Jelenleg húszéves hibridekkel is dolgozunk. Nagyon nagy sikerként könyveljük el, hogy nemrég a NÉBiH elfogadott egy új, intézeti nemesítésű meggyfajtát, az ún. ’Érdi ipari’ névre keresztelt fajtát. De emellett a közeljövőben bejelentésre kerülhet további 4-5 meggy-, illetve 6-8 cseresznyefajta is.” – mondta Dr. Apostol János a kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki azt is elárulta, az új nemesítések bejelentése és elfogadása között gyakran 8-10 év is eltelik. A kísérleti munkálatokat nagyban befolyásolják a piaci igények, a kutatóintézet szakemberei folyamatos kapcsolatban vannak a termelőkkel. Az ő tapasztalataik alapján „házasítják” az egyes fajtákat. A keresztezési-nemesítési program számos kombinációi közül a Vera és a Bigarreau Burlat poszméhes beporzásából például 4676 magvetés történt. De ígéretes szülőpár a Carmen és a Paulus is. „A nemesítés során az a célunk, hogy kiváló termőképességű, öntermékeny, kompakt faméretű, sötét színű, kemény, ropogós húsú gyümölccsel rendelkező fajtákat hozzunk létre, amelyek amellett, hogy ízletesek, ellenállóak a betegségekkel szemben, valamint könnyen szedhetők és szállíthatók is. Az extra minőség a cél, ehhez azonban legalább 28+-osnak kell lenniük a gyümölcsöknek, azaz el kell érniük a legalább 28 mm-es átmérőt” – árulta el Szügyi Sándor a nemesítési munkáról, az éves meggy-és cseresznyekonferencia alkalmából. A tanácskozás fontos témája volt a talajlevegőztetés is, különös tekintettel annak talajtani vonatkozásaira. Mindezen túl a csonthéjasokat érintő sebparaziták és fertőzések megelőzéseiről és kezeléseiről is cseréltek információt a termelők és a szakemberek.

Olvasás PDF formátumban

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen