Kertészeti károsítók előrejelzése (7.) – Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi L.) előrejelzésének lehetőségei

A cseresznye- és a meggyültetvények egyik legmeghatározóbb jelentőségű gyümölcskártevőjének lárvája a terméshús fogyasztásával okozza a legnagyobb fejtörést a gazdáknak. Ez a lárva egy csontfehér, lábatlan nyű és nem a sokszor helytelenül használt kukac, aminek a kártételével főként a középkésői és késői fajtákon találkozhatunk rendszeresen. A cseresznyelégy által okozott fizikai sérülésen keresztül könnyen fertőzi a gyümölcsöt a monilíniás betegség kórokozója is, a Monilinia laxa. Néhány éve azonban megjelent Magyarországon az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) is. Alapvetően a két faj kártétele és életmódja nagyon hasonló egymáshoz, az elkülönítésük csak az imágók szárnymintázata alapján lehetséges. A rajzásuk bár javarészt átfedi egymással, az időbeli dinamikája kicsit eltér egymástól. Az amerikai keleti cseresznyelégy rajzása az európai társához képest valamivel később kezdődik, és ebből kifolyólag tovább is eltart. Száraz, aszályos nyáron még szeptember közepén is megfigyelték az imágóit. Éppen ezért ez az új faj a késői cseresznye és meggy fajtákra jelenthet nagyobb veszélyt.

Az európai cseresznyelégy biológiája

Az európai cseresznyelégy az északi területek kivételével egész Európában előfordul. Egy vegetációs idő alatt egy nemzedék fejlődik ki. Bár fő tápnövénye a cseresznye és a meggy, de lárvái előfordulhatnak különböző loncfajok (Lonicera spp.), a sajmeggy (Prunus mahaleb) és a csepleszmeggy (Prunus fruticosa) termésén is. A gyümölcshús fogyasztásával a terméshús mag körüli része barna színűvé válik és maga a termés is megpuhul. Védekezés hiányában a termésfertőzöttség mértéke meggy esetében 25-40%-os, míg cseresznyében ez akár elérheti a 100%-ot is. A telet báb alakban a talajban tölti 2-5 cm mélyen, ahonnan majd a kifejlődött legyek fognak kirajzani tavasszal. Azonban nem minden bábból fejlődik ki imágó a következő évben. A populáció egy része akár 2-3 évig is a talajban maradhat, ezzel biztosítva a faj fennmaradását a gyümölcsben szegény esztendőkben. A kirajzást követően a felnőtt egyedek rögtön képesek párosodni. A párosodás után a nőstények a tojásaikat a zöld vagy éppen színeződni készülő gyümölcsök héja alá helyezik, gyümölcsönként csak egyet (1. kép).

1. kép Nőstény európai cseresznyelégy tojásrakás közben

A tojásrakás után a petézés helyét a nőstény feromonnal megjelöli. Ezzel a jelöléssel a nőstény légy megakadályozza azt, hogy egy másik nőstény is tojást rakjon ugyanabba a gyümölcsbe, így nem kockáztatják egymás lárváinak a túlélési esélyeit. A héj alá juttatott petékből kikelő lárva rögtön védett módon táplálkozhat a gyümölcsben. A kifejlett lárva a földre vetve magát elhagyja a gyümölcsöt, hogy beássa magát a talajba. A talaj védelmében egy kokont készít, ami külön óvja a báb áttelelését.

Az európai cseresznyelégy rajzásának előrejelzése

A cseresznyelégy elleni védekezés a rajzó egyedek ellen irányul a tojásrakás megakadályozása érdekében. A sikeres kezelés megfelelő időzítése miatt kulcsfontosságú az imágók rajzásának pontos megfigyelése. A rajzás megfigyelésére többféle eszköz is a rendelkezésünkre áll. Az egyik lehetőség, amikor a fák alá sátorizolátorokat helyezünk ki, amik a talajból előjövő cseresznyelégy imágókat ejtik csapdába. A sátorizolátor egyik nagy előnye, hogy otthon, házilag is könnyen elkészíthető. Az imágók megfigyelésére alkalmas másik eszköz a sárga vagy zöldessárga színű ragacsos fogólap, ami a színével és a lappal együtt kihelyezett ammónium vegyülettel csalogatja a cseresznyelegyeket. Ezek a fogólapok kereskedelmi forgalomban kaphatók és nem nekünk kell elkészíteni őket. A csapdák rendszeres megfigyelése alapján megtudhatjuk a rajzás kezdetét, a rajzás csúcsát és a rajzás végét. Ezen adatok segítségével már könnyebben eldönthetjük az első kezelés idejét és a szükséges kezelések számát. A színcsapdák hátránya, hogy sokféle rovart, köztük számos légy fajt is fognak (2. kép).

2. kép Színcsapdába ragadt európai cseresznyelegyek és más rovarok

Éppen ezért fontos, hogy felismerjük az európai cseresznyelégy imágóját a szárny végén található V-alakú rajzolatról. A cseresznyelégy imágók általában a fák napos oldalán tartózkodnak többet, ezért ajánlott a csapdákat a lombkorona napos oldalának külső, és annak is inkább a felső részébe kihelyezni. Az első imágók már április közepétől megjelenhetnek és a rajzásuk egészen augusztusig is elhúzódhat. A meggyültetvényekben az európai cseresznyelégy rajzása általában május elejétől június végéig tart. Az amerikai keleti cseresznyelégy elhúzódó rajzása miatt azonban a rajzásmegfigyelést augusztus végéig érdemes végezni. Az 1. ábrán egy sóskúti meggyültetvényben végzett hároméves rajzásmegfigyelés adatai láthatók. A piros görbe a hároméves megfigyelési adatokra illesztett rajzásgörbe, ami jól mutatja a tipikus rajzási időszakot, és annak menetét. Az ábrából az is jól látszik, hogy a rajzás csúcsa a három év alapján június 10-e környékére esik, így ebben az ültetvényben célszerű a védekezési munkákat ezen ismeretek tükrében előkészíteni, megvalósítani. Ez azonban évenként és ültetvényenként eltérő képet mutathat. Fontos figyelembe venni, hogy a növényvédelmi előrejelzést mindig arra az ültetvényre szabad elkészíteni, ahonnan a mért megfigyelési adatok származnak.

1. ábra Az európai cseresznyelégy rajzásgörbéje egy sóskúti meggyültetvényből
(Sóskút, 2016-2018, Nagy Géza mérési adatai alapján)

Az imágók megjelenésének pontos előrejelzéséhez az izolátor és a színcsapda mellett a hőösszegszámítás módszerét is használhatjuk, amit korábbi írásainkban már bemutattunk a gyümölcsmolyok esetében (Agrofórum 2019/4.). A hőösszegszámítás során nem a lárvák kelésének idejét, hanem az első imágók megjelenését próbáljuk meg előre jelezni. A hőösszegszámítás módszer során a rovar fejlődésére hasznosan ható napi hőmérséklet értékeket kell folyamatosan összeadni. A napi hasznos hőmérsékletet az állat alsó fejlődési küszöbhőmérséklete és a napi átlaghőmérséklet különbségéből kapjuk meg. Ezekből a naponta összeadott értékekből kapjuk meg azt a teljes hőmennyiséget, ami az imágók báb alakból való kikeléséhez szükséges. A módszerről és a számítás hátteréről szintén részletesen írtunk már egy korábbi számban (Agrofórum 2019/5.).

Az európai cseresznyelégy imágóinak megjelenésére Európa több országában végeztek megfigyeléseket a hőösszegszámítás módszere alapján. A vizsgálatok többségében talajhőmérsékleti adatokat használtak, de volt, ahol léghőmérsékleti adatokat vettek alapul. A vizsgálatok eredményeit egy táblázatban foglaltuk össze (1. táblázat).

1. táblázat Az európai cseresznyelégy rajzás kezdetéhez megállapított hőösszegértékek

A táblázatból látszik, hogy az európai cseresznyelégy imágók rajzásának előrejelzésével kapcsolatban már számos adat és vizsgálati eredmény áll a rendelkezésünkre. Feltűnhet azonban, hogy ezek az eredmények elég változatosak ahhoz, hogy a hazai gyakorlatban alkalmazni is tudjuk őket. Ennek hátterében elsősorban az lehet, hogy a vizsgálatok során különböző szakmai megfontolásból eltérő módszertani beállításokat használtak. Például egyes kutatók a viszonylag könnyebben mérhető léghőmérséklet alapján próbálták meg a cseresznyelegyek fejlődésére ható hőösszeget meghatározni, míg mások a talajhőmérséklet alapján próbálták meg ugyanezt. A talajhőmérséklet mellett az szól, hogy a báb alak fejlődése a talajban történik, így sokkal pontosabb adathoz jutunk. Viszont országos szinten a meteorológiai hálózatok a léghőmérséklet mérésére és annak előrejelzésére rendezkedtek be, így ezekhez az adatokhoz sokkal könnyebben hozzájuthatunk. A módszertani különbségek közé sorolhatjuk a különböző értékű 5 és 7 °C-os alsó fejlődési küszöbhőmérséklet meghatározását is. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a vizsgálatok helyszínéül szolgáló országok különböző klimatikus viszonyait, valamint a vizsgált cseresznyelégy populációk között fennálló esetleges különbségeket is, amik mind okozhatják az eredményekben található változatosságot.

Az amerikai keleti cseresznyelégy imágóinak előrejelzésével kapcsolatban az mondható el, hogy a rajzásuk előrejelzésére az amerikai kollégák hőösszegszámításon alapuló előrejelző modellt dolgoztak ki, ami csak az észak-amerikai viszonyok között alkalmazható sikeresen. Mostanáig nincs tudomásunk arról, hogy a hőmérséklet és a két cseresznyelégy faj rajzása közötti összefüggéseket hazai körülmények között bárki vizsgálta volna. Ezeknek a jelentős kártevőknek az előrejelzése kifejezetten fontos döntéstámogató eszköz lenne a cseresznye- és a meggytermesztők számára.

*

A Szent István Egyetem kutatóiként egy pályázat kapcsán olyan előrejelző rendszer kifejlesztésén dolgozunk, amely képes lesz a 21. századi, modern növényvédelmi elvárásoknak megfelelni (további információ: https://farm.sensomedia.hu).

Fotó: Pénzes Béla

Ajánlott és felhasznált irodalom

• Kovanci, O. B., Kovanci, B. (2006): Reduced-risk management of Rhagoletis cerasi flies (host race Prunus) in combination with a preliminary phenological model. J. Insect Sci., 6: 34.
• Leski, R. (1963): Studies on the biology and ecology of the cherry fruit fly, Rhagoletis cerasi L. (Dipt., Trypetidae) (in Polish, English abstr.). Polskie Pismo Entomologiczne Seria B, 1963: 153–240.
• Nježić, B., Pećanin, D., Ðurić, G. (2017): Improvement of management of Rhagoletis cerasi in Bosnia and Herzegovina based on a phenological model. Proceedings of the Latvian Academy of Sciences. Section B, 71: 3 (708): 229–232.

Dr. Hári Katalin
SZIE Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék, Budapest
Dr. Markó Gábor
SZIE Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, Budapest
ELTE Természettudományi Kar, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest