A beszélgetésen falugondnokok, mezőgazdasági szakemberek, gazdálkodók, vidékfejlesztők és tanácsadók vettek részt az Egyesület meghívására.

A BioKräuterei Oberhavel 6 hektár területű kertészet Berlintől északra, Brandenburg tartományban. Egy tanár házaspár 2006-ban alapította, viszonylag kevés befektetéssel és sok ismerős önkéntes munkájával, segítségével. Céljuk egészséges zöldségekkel és fűszernövényekkel való önellátás, és néhány család szükségleteinek kielégítése volt.

A gyógynövények és zöldségek sikeres ökológiai termesztése révén a kertészet olyan termesztésre törekszik, hogy megfeleljen a regionális, minőségi termékekre irányuló növekvő igényeknek, továbbá bővítse a termelését és növelje a gazdaság területét. 2011-ben a BioKräuterei Oberhavelt a német UNESCO Bizottság a fenntartható gazdasági tevékenységek modelljeként ismerte el!

Az eredeti értékesítési koncepció (kis területen nagy értékű fűszernövények, ill. ehető virágok, vadon termő gyógynövények termelése és a berlini piacra vitele), szintén bővült és 2015 óta egy folyamatosan növekvő közösséget – jelenleg 120 családot – látnak el helyben termelt zöldségekkel az ún. közösség által támogatott mezőgazdaság keretén belül. Erre az igénylőkkel évente szerződést kötnek, erre alapozzák a vetésszerkezet kialakítását. Jelenleg várólistásaik vannak.

A vállalkozási forma is kiegészült, az egyéni vállalkozásként működő gazdaság mellett 2012-ben megalapították a BioAnbau Szövetkezetet, ami nagyobb befektetéseket vállal át a gazdaságtól (pl. üvegházak létesítése) és egyúttal lehetőséget biztosít a közös tulajdonra, közös döntésekre.

A szövetkezet céljai:

• A regionális termesztés előmozdítása.
• Hozzájárulás az élelmiszer-biztonsághoz.
• Minőségi élelmiszerek biztosítása.
• Képzés és foglalkoztatás megteremtése.
• A fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei.
• A fenntartható üzleti tevékenység modellezése.

A szövetkezet első projektje 2014-től kezdődően két üvegház építése (összesen 300 m²) volt. Itt zajlik a gyógynövények és zöldségek, illetve azok palántáinak előállítása a kertészet számára, valamint az Annagarten lakótelepi lakosok foglalkoztatása a második üvegházban az ökológiai termelést folytató kertészet szakmai irányítása alatt. További elképzelések: gyógynövény- és zöldségfeldolgozó üzemek létesítése; értékesítési lehetőségek kiépítése (farmüzlet, kávézó, szállítmányozás). Sikeres, kelendő termékük a pestó, amelyet többféle ízesítéssel készítenek.

A kezdetektől bio (ökológiai) termelést folytattak, nagy hangsúlyt fektetve a termőföld biológiai, kémiai egyensúlyára, a zöldtrágyázásra, vetésváltásra és a talajban lévő mikroorganizmusok megőrzésére, a diverzitás támogatására.

A konzultáció

A németországi tapasztalatok

Már az alapításkor fontos szerepet játszott az ismeretek terjesztése, tapasztalatok továbbadása. Ezért is nagy örömükre szolgál, hogy az országhatáron túl is beszámolhattak tevékenységükről, és érdeklődve várták a jelenlévők kérdéseit, tapasztalatait ezen témákban.

A BioKräuterei alapítói: Matthias Anders, Traudel Anders és a vállalkozás kertésze, Horváth Hanna sok kérdést kapott, mind a gazdaság működése, mind a fenntarthatósága tekintetében. Így a tájékoztató fokozatosan műhelymunkává alakult.

Egyértelműen az egészséges, helyi termékkel történő önellátást és a közösség által támogatott termelést helyezték döntéseik középpontjába. Stratégiájuk sikerességét a rossz gazdasági évek túlélése és a folyamatos fejlesztések igazolják.

Különlegességgel is szolgáltak, amikor bemutatták a 2016-os szélsőségesen csapadékos évet követő széleskörű segítséget (adományok, vetőmagok, önkéntes munka, szövetkezeti kölcsön stb.), amely lehetővé tette a fennmaradást. Ezen túl a sokáig vízborítás alatti földek termőre fordítása érdekében az ún. regeneratív talajművelés felé fordultak, sikerrel. Ma a gazdaságukban termelt növények felhasználásával a talajéletet támogató, fermentálással előállított „bioteát” folyamatosan használják kiváló eredménnyel. Ez a módszer gyorsabban hozott eredményt, mint a hagyományos komposzt alkalmazása. Tapasztalataikat ezen a téren is készséggel megosztják az érdeklődőkkel, valamint nyáron szívesen fogadnak tanulókat gyakorlatra.

A gazdaságról, az általuk működtetett rövid ellátási láncról (REL) több információ nyerhető:

https://www.youtube.com/watch?v=KDivqMSp69I

https://biokraeuterei.de/index.php/zielsetzung/genossenschaft/

A német vendégek az ökológiai termelés magyarországi tapasztalatairól, a közösségi mezőgazdaságról érdeklődtek. Kérdésekre válaszolva részletesebben kifejtették az általuk alkalmazott talajjavító tevékenység technológiai feltételeit, és a bevételekben is megmutatkozó hasznát.

A siker néhány tényezője:

1. Az ökológiai termelés az érintettek saját elhatározása, személyes igénye, az önellátásra való törekvés, az egészség megőrzésének jegyében indult, és ezen értékeket a mai napig megőrizték.
2. A tartósan vízzel borított és termesztésre alkalmatlan terület „megmentésére” innovatív megoldást alkalmaztak, amely illeszkedett a sajátosságokhoz, kis költségvetésű és nagyrészt saját erőforrásokkal megvalósítható volt.
3. A természetben lezajló folyamatokból indultak ki.
4. A probléma megoldására mozgósítani tudták a közösséget, az önkéntes munkát vállalókat, a szövetkezet partnereit, akik az egészséges zöldségek fogyasztásában, termelésében és értékesítésében érdekeltek voltak. Ez mind szükséges volt a termőképesség helyreállításához és az új gazdasági év beindításához!

Összességében szép példáját láttuk a fenntartható mezőgazdaságnak, mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezeti értelemben, melyet a bizalom légköre jellemez.

A hazai helyzet vázlatos áttekintése

Alapul vehetjük a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia 2. előrehaladási jelentését (2015-2016), amely a kitűzött célok tükrében vizsgálta a helyzetet. Kiemelten a témát érintő 2. és 15. célkitűzést.

2. Az éhínség megszüntetése, az élelmiszer-biztonság és az élelmezés javítása, fenntartható mezőgazdaság elősegítése
Az 1990 és 2016 közötti időszakban a legdrasztikusabb változást a mezőgazdasági művelés alól kivett területek növekedése jelentette – 11%-ról 20%-ra emelkedett –, mely szinte teljes mértékben a települések és infrastruktúrák terjeszkedésének következménye. 2013 és 2016 között a földhasználati módok eloszlásában sem figyelhető meg jelentős változás, domináns a legalacsonyabb ökológiai értékkel bíró szántók aránya (47%-a az összes területhasználatnak). Magyarországon is csökken a földek termékenysége az intenzív talajművelés miatt. A mezőgazdaságot nem fenntartható átlagos technológiai színvonal jellemzi: európai összevetésben a legalacsonyabb az ökológiai művelésű területek aránya (2,3%), a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állománya jelentősen csökken (83,2% 1999-hez képest).
15. A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának elősegítése, fenntartható erdőgazdálkodás, sivatagosodás megfékezése, a talaj állapotromlásának megállítása és visszafordítása, a biológiai sokféleség eltűnésének megfékezése
Magyarország nem volt képes élni azzal a helyzeti előnnyel, amit a természeti tőke, a biodiverzitás EU-átlaghoz képesti gazdagsága jelentett a Kárpát-medencében. 1990 óta olyan tendenciák alakultak ki, olyan nyugati mintákat másoltunk, amik az antropogén területhasználat egyre gyorsuló kiterjesztését, s az ezzel járó biodiverzitás-vesztést jelentették. Gazdag agrárhagyományainknak ellentmondóan csökken a talajok termőképessége, kirívóan alacsony a biogazdálkodás aránya, a mezőgazdasági művelési módok aránya éppen fordított viszonyban áll az ökológiailag is értékes gazdálkodási módok rangsorával. Ugyancsak jelentősen és gyorsuló mértékben növekedett a beépített területek (lakóövezetek, ipari parkok, kereskedelmi létesítmények, közúti infrastruktúrák) mérete.
Forrás: http://www.nfft.hu/documents/1238941/1261771/NFFS_2EHJ_2_melleklet_SDG_szerint.pdf/8b90cb27-6863-6ba2-9ded-26c23658b575

Ezeken a területen tehát rossz állapotot, illetve romló trendet jelez a dokumentum!

Magyarországon az Agrár-környezetgazdálkodási Program a legnagyobb ösztönzője a környezeti- és természetvédelmi szempontokat érvényesítő gazdálkodásnak. Elődje, a 2002-ben indult program legfontosabb törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek védelmén, a tájpotenciál fenntartásán, a jó minőségű és egészséges termékek előállításán alapul, olyan gazdálkodási rendszereket létrehozva, amelyek munkát és megélhetést biztosítanak az e területtel foglalkozó népességnek. Azóta nevében és tartalmában is jelentős változásokon átesett program a földet művelő vállalkozók szemléletében, környezettudatosságában korántsem hozott átütő sikereket. Ezt támasztja alá a 2014-2015-ös időszak tapasztalata, mely finanszírozás nélküli volt. (lásd: Mezőgazdálkodás AKG nélkül /Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése, Kalóczkai Ágnes és Kovács Krasznai Eszter Argeomentum Kft.)

A teljes területükön ökológiai termelést folytatók jelentős része a támogatás elmaradása esetén sem változtatott a termelési technológiáján, mert ez a tanúsítvány elvesztésével, piacvesztéssel járt volna. Ebben a körben gyakorta a személyes életfilozófiai szemlélet meghatározó az aktuális gazdasági folyamatok értékelésében, a döntéshozásban.

A közösségi mezőgazdaság helyzetéről megfelelő adatbázis hiányában, személyes tapasztalatok alapján lehet csak véleményt formálni. Ez a terület nagyon színes, egyéni megoldásokkal élő, fejlődésben lévő. Helye leginkább a REL, a rövid ellátási láncban fogalmazható meg, mely új támogatási eszköze a vidékfejlesztésnek. Legfontosabb üzenetét abban látom, hogy az együttműködésben, a bizalom megteremtésében és a megosztott felelősségvállalásban mutat fel lehetőségeket és eredményeket is. Gyakori ebben a körben, hogy természetközeli gazdálkodást folytatnak, néhányan minősített biogazdaságot tartanak fenn. A közvetlen kapcsolat, a gazdaság meglátogatásának lehetősége, a közös tervezés gyakorlata a vásárlói bizalom mellett az egyéb partnerekkel jobb minőségű együttműködést tesz lehetővé, például K+F+I  LEADER, REL pályázatokon való sikeres szereplést.

A sajátos, történelmileg kialakult bizalomvesztés, bizalomhiány nyomja rá bélyegét a szövetkezéssel kapcsolatos hozzáállásra a mezőgazdaságot érintően. Ez a vállalkozási forma olyan tevékenységek folytatására alkalmas, amelyben a közös döntés teszi lehetővé – és garantálja – az érdekközösség mentén sajátos célok megvalósulását. Hangsúlyos, hogy ez nem azonos a profitmaximalizálás kizárólagos szempontjával!

Egyfajta tanulság, hogy az együttműködésre nem kész, vagy azt csak a pillanatnyi anyagi érdekért, látszólag felvállalók sorsa, boldogulása bizonytalan, pozíciója gyenge az összefogást és a közösségben való egészséges kompromisszumkényszert megértő, s azt gyakorolni tudókkal szemben.