Amíg a TV-néző a híradásokból tájékozódik a klímaváltozásról, meg néha a jégesővel tarkított hőségnapokon a saját bőrén is tapasztalja, addig a gazdákat fokozatosan sújtják ezek az időjárási szélsőségek. Csak példaként: Az elmúlt évben olyan esőben volt része Martonvásárnak, hogy ki se lehetett menni a fajta- és technológiai bemutatók helyszínére. Az idén meg darvadoztunk a harminc fok feletti melegben, nem is beszélve a június végi özönvizekről, meg a 35-37 ^oC-os melegekről.

*

A Gyermelyi program, amelyen mintegy nyolcvan gazda vett részt – lényegében a Zrt. beszállítói – péntek délután az intézet munkatársainak beszámolójával kezdődött, majd Tóth Béla igazgató tájékoztatójával folytatódott.

Arra a valamennyi résztvevőt izgató kérdésre, hogy mennyi lesz a búza felvásárlási ára az igazgató – érthető módon – kitérő választ adott, megemlítette ugyanakkor, hogy változatlanul jó minőségű búzára van igényük, mintegy 140 ezer tonnára. Az átvételt zökkenőmentesé kívánják tenni, úgy, hogy egy új átvételi helyet alakítottak ki.

A Lászlópusztán tartott fajtabemutatót Vida Gyula tudományos osztályvezető tartotta.

*

Az országos bemutató szokás szerint – amikor nem szól közbe az időjárás – a szigeten a fák árnyékában, és a szigorú tekintetű zeneszerző szobrának szomszédságában kezdődött.

Veisz Ottó az ATK igazgatója áttekintést adott az intézet múltjáról, a jelenleg folyó kutatásokról és a jövőbeni fejlesztésekről, ami, többek között egy kutatási centrum létesítését jelenti. Külön kiemelte az elmúlt évben megvalósult parkrekonstrukciót és a nemrégiben átadott Agroverzum látogatóközpont jelentőségét. (Erről júliusi lapszámunkban számoltunk be.)

*

Petőházi Tamás a GOSZ elnöke azzal kezdte A búzatermesztés versenyképességének alakulása című a tájékoztatóját, hogy sajnos a mezőgazdaságban a hivatásszerűen ebből élő termelők száma évről évre csökken. 2018-ban 172 ezer termelőből 169 ezer maradt, közel háromezer termelő eltűnt.

Ezután kifejtette, hogy a globalizáció elérte a gabonapiacot is. Ma már nem a terméseredmények, hanem döntően a világpiaci helyzet befolyásolja az árakat, amelyekre viszont a világgazdasági folyamatok vannak döntő hatással, úgymint a népesség alakulása, a migráció, a gazdasági konfliktusok és az átmenő készletek változása.

Persze nem lebecsülendők – mondta – azok a klimatikus változások sem, amelyek döntően befolyásolhatják a terméseredményeket. Sajnos ilyen hatásokra a jövőben egyre nagyobb mértékben számíthatunk, ezért is van szükség olyan fajtákra, amelyek jól tűrik az időjárási szélsőségeket és olyan víztakarékos technológiákra, amelyek a legszárazabb időszakban is biztosítják a növények számára szükséges talajnedvességet.

Az árakról az elnök sem nyilatkozott, csak annyit mondott, hogy a becslések szerint a tavalyinál valamivel kevesebb, mintegy 4,8-5,0 millió tonna búzatermés várható, és a termelők bíznak a legalább 50 ezer Ft/tonna felvásárlási árban.

*

Sümegi Zsolt szaktanácsadó, A technológia alapkérdései a termelő szemével című előadását megkülönböztetett érdeklődés fogadta, amit az előadó szenvedélyes előadásmódjának is köszönhettünk.

Mottó is lehetett volna: Fegyelem a talajművelésben, ami egy átgondolt művelésmódot jelent, mert a talaj élő szervezet, úgy is kell bánni vele. Nem szabad se mérgezni, se agyontaposni.

Tudatos talajművelés a talaj állapotához igazodva, minél kevesebb vegyszerhasználat és a növény igényeihez igazított tápanyagellátás, ami vonatkozik a műtrágyák mennyiségére és időbeni kijuttatására. Felhívta a figyelmet a mikroelemekre, a cinkre a magnéziumra és a kénre, amelynek hiányában a növény nem tudja maradéktalanul felvenni a nitrogént.

A makroelemekről is szót ejtett, kiemelve a növény számára a kálium fontosságát.

*

Vida Gyula tudományos osztályvezető

A martonvásári kalászos gabonanemesítés legújabb eredményei címmel tartott előadást Vida Gyula tudományos osztályvezető.

Bevezetésként bemutatta a biztonságos termesztés feltételeit, úgy mint az alkalmazkodóképesség, a betegség-ellenállóság a korszerű termesztéstechnológia. Ezek együttes hatása eredményezi a megfelelő mennyiségű és minőségű piacképes termény létrejöttét.

Ismertette az év eleji időjárási szélsőségek, elsősorban a csapadékhiány kedvezőtlen hatását, amit mindezek ellenére a martonvásári búzafajták jól toleráltak.

A fajtákról csak rövid áttekintést adott: A martonvásári búzafajták szinte mindegyike szálkás kalásztípusú, növénymagasságuk a 60 cm-től a 100 cm-ig változhat.

Tenyészidejük szerint az extra korai (Mv Ikva), korai (Mv Nemere) és a középérésű (Mv Nádor, Mv Karéj, Mv Ménrót, Mv Krajcár, Mv Ment, Mv Kolo) csoport első felébe sorolhatók, melyben a legkésőbbi az Mv Kolompos.

A martonvásári búzafajták ismertsége és piaci részaránya szempontjából a mezőnyt vezető Mv Nádor mögött az Mv Ménrót és az Mv Nemere fajtáink zárkóznak fel. Az Mv Nemere országos első helyezést is ért már el a GOSZ-VSZT kísérleteiben, így a koraiság és a nagy termés kombinációját hordozza magában. A Mv Ménrót kedvező tulajdonságait egyre többen ismerik meg, kiváló alkalmazkodóképesség, gombabetegségekkel szembeni jó ellenálló képesség, jó termés és hozzá még a nagyon jó minőség is jellemzi, mindezek miatt egyáltalán nem véletlen a gyors felfutása.

*

Ennél többet a szántóföldi fajtabemutatón tudhatunk meg, illetve az ATK őszi termékkatalógusából.

*

A martonvásári kukoricanemesítés új eredményeiről tartott előadást Marton L. Csaba tudományos osztályvezető. Hol van még a kukorica? – mondhatják. Ez igaz, de időben kell elkezdeni a „talajelőkészítést”, vagyis felhívni a figyelmet a martonvásári hibridek előnyös agronómiai tulajdonságaira. Kiemelte a korszerű silóhibridek iránt mutatkozó igényt.

*

Árendás Tamás tudományos osztályvezető

A program a szántóföldi bemutatókkal folytatódott. Vida Gyula a fajtákat ismertette, Árendás Tamás tudományos osztályvezető a tartamkísérletekről beszélt, illetve az agrotechnikai kísérletek tapasztalatairól adott tájékoztatást. Oross Dénes az Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója a vetőmaghelyzetről számolt be.

A Marton Genetics által képviselt búzafajták legtöbbje alkalmas a jó malmi minőség teljesítésére, s egy csoportjuk pedig prémium minősítés határértékeit is meghaladja (Mv Kolo, Mv Mente). Az újgenerációs, jó malmi minőséget adó fajtáink termőképessége az adott termőhely, az alkalmazott technológia és az évjárati hatás kockázataival egyetemben is 8-10 t/ha, a prémium minőséget adó fajtáink 7-8 t/h termés elérésére képesek. Betegségekkel szembeni tolerancia szempontjából érdemes kiemelni a sárgarozsdának ellenálló szortimentet és a levélrozsdának ellenálló csoportot is.

Munkatársaink rendelkezésükre állnak az önöknek leginkább megfelelő búzafajta kiválasztásában. Mint látható, van miből választani, de ismerni kell a fajtát, s ehhez kívánunk minél több segítséget nyújtani – mondta az ügyvezető.

A tikkadt „vándorokat” a szokásos ebéd várta a szigeten az ősfák hűvösében.