Mennyi az annyi? – gombatermesztésről számokban

A világ gombatermesztése

A világ gombatermesztéséről nagyon eltérő hivatalos és becsült adatok állnak rendelkezésünkre. Egyes adatok szerint a világon 7 millió, mások szerint akár 30 millió tonna gomba terem világszinten. Az adatok bizonytalanságának oka, hogy a legnagyobb gombatermesztő régióban, Ázsiában nem pontosan ismert az ott előállított, ehető és termesztett gomba mennyisége. Ami bizonyos, hogy világszerte megfigyelhető jelenség a gombatermesztés keletre húzódása.

Jelenleg 25-30 gombafaj termesztéstechnológiája tekinthető többé-kevésbé megoldottnak, de valós piaci kereslete még ennél is kevesebb fajnak van. Évek óta tartja magát a szakmai vélekedés, hogy a világban csiperkegombákból termesztenek a legtöbbet, majd sorban a laskagombák, shiitake, júdásfüle gomba és a téli fülőke következnek. Míg a csiperkegomba Ázsiában nem tartozik a legjelentősebb fajok közé (alacsony hőmérséklet- és magas technológiai igénye miatt), addig Európában továbbra ez a piacvezető faj.

Az európai gombaipar

Az európai gombatermesztés döntő többségét a kétspórás csiperkegomba (Agaricus bisporus) adja. Ennek a fajnak a fehér színváltozatú hibrid fajtáit és barna színváltozatú fajtáit egyaránt termesztjük, utóbbit jóval kisebb arányban. Az Európai Gombatermesztők Szövetsége (GEPC) szerint 2015-ben az Európában előállított gomba mennyisége meghaladta az 1 111 700 tonnát. Az Európai Unióban előállított gomba közel kétharmadát frissen értékesítik a termesztők (1. ábra).

1. ábra: Az Európában megtermelt gomba értékesítési céljainak megoszlása, 2015
(Forrás: GEPC)

Ennek piaci oka, hogy elfogadható árat kizárólag a jó minőségű, friss csiperkével lehet elérni. A feldolgozott termékek közül a konzerv célú felhasználás csak speciális esetekben tud gazdaságos lenni, a gombakonzervek nyomott ára miatt. Az elmúlt években nőtt viszont a kereslet a frissen szeletelt és csomagolt formában értékesített csiperkegomba iránt. Ez a kényelmi termék hazánkban is folyamatosan elérhető és a visszajelzések alapján stabilizálódik, bővül a piaca.

Európában a gombatermesztés mennyiségét tekintve Hollandia néhány éve elvesztette piacvezetői pozícióját. Napjainkban Lengyelország adja az Unió termelésének legnagyobb hányadát, de Hollandia gombaipari szerepe továbbra is vitathatatlan. Technológiát, háttéripari anyagokat, szaktudást exportálnak a világ minden országába, emellett jó kereskedelmi kapcsolatokkal is rendelkeznek. Az innovációk nagy része innen származik, hiszen termelési költségeik nagyon magasak és a hatékonyság növelésében érdekeltek. A lengyel gombaipar fejlődése az ország európai uniós csatlakozása óta töretlen, napjainkra a EU összes gombájának közel 25,7%-át ők állítják elő (2. ábra).

2. ábra: Az európai gombatermesztés százalékos megoszlása, 2015
(Forrás: GEPC)

A két vezető mellett Spanyolország és Franciaország termelése lassan, de biztosan zsugorodik. Az ír gombaipar (6,2%) hagyományosan exportorientált az Egyesült Királyság irányába, ám a Brexit körüli nehézségek és a font hullámzó árfolyama a legkomolyabb ír termesztőket is csőd közeli helyzetbe kényszerítette. Emiatt az ír gombaipar jelenleg meglehetősen ingatag lábakon áll.

 Bővül a hazai gombatermelés

Hazánk részesedése az EU-s termesztésből (2,3%) nem tűnik soknak, ám a lakosságszámhoz viszonyítva jól állunk. Ráadásul hazánk a gomba megtermesztése mellett jelentős mennyiségű komposztot és szaporítóanyagot („gombacsírát”) is exportál, ami a statisztikákban nem látszik. A Magyarországon előállított friss gomba mennyisége a statisztikák szerint 2009 óta növekszik (3. ábra), tavaly már meghaladta a 30.000 tonnát az itthon megtermelt csiperke-, laska- és egyéb gombafajok mennyisége.

3. ábra: A Magyarországon megtermelt gomba mennyisége
(Forrás: FruitVeb)

Ezt a mennyiséget ugyanakkor egyre kevesebb termesztő cég állítja elő, így ugyanaz a termelői koncentráció figyelhető meg, amely már évekkel ezelőtt elkezdődött Nyugat-Európában is. A hazai csiperkegomba mennyisége 2016-ban 28.800 tonna volt, amely közel 7%-os bővülés az előző évhez képest. Laskatermesztésünk 3.000 tonna körüli, amely mennyiség az elmúlt évek fejlesztéseinek (új termesztőházak üzembe állítása, alapanyaggyártás bővülése) is köszönhető.

A magyarországi csiperkegombának 25-30% kerül exportra a GEPC adatai alapján, amely igen jelentős részarány (4. ábra). Az elmúlt években igen jelentős ingadozásokkal, de 5.000 és 8.500 tonna közötti friss csiperkét értékesítettek külföldön a hazai cégek, főleg nyugati irányban. Fontos leszögeznünk, hogy általában áruházláncoknak adják el ilyen formában a csiperkegombát, amelyek nagyon magas minőségi követelményeket támasztanak a gombával szemben.

4. ábra: A hazánkból exportált friss csiperkegomba mennyisége
(Forrás: GEPC)

A minőségi elvárások ugyanakkor nem mindig párosulnak kiemelkedő értékesítési árral (5. ábra). Mint az adatokból látható, az exportált friss csiperkegomba kiviteli ára 1,47 és 1,82 euró/kg között ingadozott, az adott év piaci helyzetének megfelelően.

5. ábra: A friss csiperkegomba értékesítési volumene és exportára Magyarországról
(Forrás: GEPC)

Ugyanakkor a hosszú távú tendenciából látszik, hogy az értékesítési átlagár érdemben nem emelkedett az elmúlt 10 évben. Ez a termelői oldalról további hatékonyságnövelést követel meg, mert a termesztési költségek (szedés, logisztika, alapanyag) folyamatosan emelkednek. Hiába növekszik a csiperkegomba-exportból származó bevétel és haladja meg a 15 millió eurót is, ha ennek csak kisebb hányadát tudják a termesztők fejlesztésekre fordítani. Fogyasztói szempontból természetesen érthető a nyomott ár, de a termelői oldal ezt egyre nehezebben tudja kigazdálkodni.

A gombatermesztés további bővülését ugyanakkor több tényező is segítheti. Nemrégiben engedélyezésre került a gomba kultúrában a közönséges konyhasó (NaCl) használata. Ezt a termesztők ugyan már évek óta használják egyes betegségek (pl. pókhálós penész) lokalizálására és további terjedésének megakadályozására, ám nem szerepelt az engedélyezett szerek listáján. Természetesen a sóval hintett felületről nem lehet gombát szedni (az nem is fejlődik ki), de a patogént kordában tartja. Mostantól a termesztők legálisan használhatják, igaz kissé nehezen értelmezhető koncentrációban (0,03 g/kg alapanyag). Szintén várható, hogy az Egyesült Királyságban már sikeresen használt metrafenon hatóanyag – amely egyes mólé betegségek ellen hatékony – hazánkban is megkapja az engedélyt a közeljövőben. Így a termesztést fenyegető gombabetegségek ellen bővül a használható növényvédő szerek száma. Mindez segítséget jelent az előkészítés alatt álló hazai termelésbővítő beruházásoknak. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a gombaipart sem kerüli el az egész gazdaságot nehezítő munkaerőhiány: ma már a megfelelő mennyiségű szedő személyzet biztosítása is komoly kihívás a termelő cégeknek, amely a fejlődés egyik gátló tényezője.

A cikk az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

Források:
Groupement Européen des Producteurs de Champignon (GEPC), http://www.infochampi.eu
FruitVeb (2017): A zöldség és gyümölcs ágazat helyzete Magyarországon. Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet kiadványa, Budapest