„Nálunk az öntözés nemcsak eseti vízpótlás, hanem a technológia elengedhetetlen része”

Azt a kérdést, hogy lehet-e burgonyát öntözés nélkül termeszteni, dőreség lett volna feltenni Bartha Sándornak, a Solum Zrt. fentiekben pozícionált okl. mg. gépészmérnökének, aki azonnal rávágta volna, hogy persze… Hollandiában. Olyan gazdaságot kerestünk, ahol nagyban „űzik” az öntözést, annak minden előnyével és nyűgével együtt. Komáromba vezetett az utunk, ahol a beszélgetésünkön – márcsak az érintettség okán is – részt vett Magi József, a KITE Zrt. öntözőgép fejlesztési menedzsere, az Öntözési Üzletág helyi képviselője.

•  „ Bartha úr! Aki először jár Önöknél, mit tudhat meg a gazdaságról?

B.S.: A Solum Zrt. 1991-ben alakult, a régi Klapka György MgTSz. utódjaként. A megyében Gyermely mellett ez volt a másik részvénytársaság, ami megalakult.

Az akkori vezetés 1993-ban elhatározta, hogy öntözni fognak. Meg is mosolyogták Őket, mert akkor éppen esős évjáratok voltak.

• „ Jó orruk volt, megsejtették a klímaváltozást.

B.S.: Hát, még ha tudták is volna! Az elhatározásban döntő része volt annak, hogy közel volt a Duna és még működött az ácsi cukorgyár. Ennek a vízkivételi rendszerére csatlakoztak rá, ami kölcsönösen előnyös volt, mert a gyár csak a kampány időszakában igényelte a vizet, így a szabad kapacitást kihasználva a gazdaság is öntözővízhez jutott. Ötven hektáron kezdték meg az öntözést – én akkor még nem dolgoztam itt – a gazdaságban. 1996-ban jöttem a céghez, azóta is a szakmában dolgozom és azt csinálhatom, amit tanultam.

•  „ Ez manapság elég ritka, mint az a bizonyos holló…

B.S.: Az öntözés a szívügyem, amit fokozatosan fejlesztettünk évről évre és mára elértük, hogy 1.300 ha-ra van vízjogi engedélyünk. Az összes területünk 1.500 ha, amiben van legelő is, lucerna is, és egyéb takarmánynövények a tehenészetünk számára.

•  „ Ebből ténylegesen mekkora területet öntöznek?

B.S.: Majdnem mindet, általában 7-800 ha-t. A táblákat úgy sikerült kialakítanunk, hogy ma már a legkorszerűbb lineár típusú berendezéseket tudjuk üzemeltetni. Gyakorlatilag bármit, bármikor meg tudunk öntözni, műszakilag felkészültek vagyunk. Hogy számokkal is illusztráljam, a legkevesebb 500 ezer m³ vízmennyiség volt, a legtöbb meg 1.500 m³, amit egy tenyészidőszakban kijuttattunk.

•  „ A burgonyán kívül még milyen növényeket öntöznek?

B.S.: A burgonya éves szinten 300 ha körül van, több nem is lehet a vetésváltás miatt. Ezenkívül – ahogy mondtam – bármilyen kultúrát meg tudunk öntözni, úgy van a rendszerünk kiépítve, de általában a takarmánynövényekre koncentrálunk.

•  „ Még a „hivatalos” beszélgetést megelőzően kérdeztem, hogy miért van ennyi burgonya? Frappáns választ kaptam: Ebből élünk.

B.S.: Ez így van. Nálunk minden a burgonyának és az állattenyésztésnek van alárendelve.

•  „ Az utóbbiból nem biztos, hogy megélnének…

B.S.: Hát, ami azt illet, nagy osztalékot nem fizetnénk belőle.

•  „ Diplomatikus válasz.

B.S.: Azért ez a nagyságrend mond valamit. 1.200 tejelő szarvasmarhánk van, amiből 800-at fejünk és 24 ezer liter tejet állítunk elő. Ott is folyik egy beruházás, korszerű vízöblítős istállót építünk.

• „ Térjünk vissza az öntözéshez! – mivel a KITE képviselője is itt van. Magi Józsefet kérdezem: Ez egy régi, vagy új keletű kapcsolat?

M.J.: A kapcsolatunk elég régi, de erről Bartha Sándor többet tud.

•  „ Ez nyilvánvaló, hiszen a KITE-s kolléga még igencsak az ifjúság kategóriába sorolható.

B.S.: Ez így van én meg már 21 éve taposom az öntözőberendezések után a sarat.

Az első öntözőberendezésünket az 1980-as évben hozta be a KITE az országba, amit egy gazdaság megvásárolt, de különböző pénzügyi nehézségek miatt nem tudta üzemeltetni, így mint használt gépet vették meg az elődeim 1993-ban a KITE-től.

•  „ Akkor ez a berendezés most legalább harminc éves lehet.

B.S.: És még mindig üzemel.

•  „ Ez nem semmi! Azt hittem tizenöt év alatt tönkre is mennek, pláne az egész éves igénybevétel esetén.

M.J.: Ezek a modern berendezések rendkívül megbízhatóak és hosszú élettartalmúak, az említett időnek akár a dupláját is képesek teljesíteni, ha betartják az üzemeltetési előírásokat.

•  „ Mit lehet arról tudni, hogy növekszik-e itt a térségben az öntözés iránti igény?

M.J.: Igény is van, szándék is van, de az engedélyeztetések elhúzódása miatt sokan elbizonytalanodnak.

•  „ No, akkor: „Csapjunk bele a lecsóba”! Eddig az öntözés szebbik oldaláról beszéltünk, most nézzük – ahogy a blokkunk címében írtuk – a dolog fonákát is.

B.S.: Ez elég bonyolult kérdés. Elég, ha csak a saját példánkat nézzük. Mi folyamatosan fejlesztünk, most is. Pályázunk is, nyerünk is. A beruházás 50%-át megkapjuk, de amire 2-3 év múlva az ténylegesen megvalósul, az áremelkedések és az időközben felmerülő egyéb költségek miatt az már csak 20-25%-ot ér. Ez a valóság. Persze minden pénz jól jön, de az idő, és az igazolások igazolása, sokak kedvét elveszi a beruházástól.

Ezen kellene változtatni!

•  „ Van erre törekvés, mert az Öntözési Központokat azért hozzák létre, hogy a bürokrácia útvesztőit csökkentsék.

B.S.: Nagy szükség lenne rá, de egyelőre annyit tudunk, hogy lesz, de hogy hol és mikor?

•  „ Kikerülve az útvesztőket, igazgató úr említette, hogy folyamatosan fejlesztenek.

B.S.: Igen, most vásároltunk a KITE-től két korszerű lineár öntözőrendszert, és a szivattyútelepünket is felújítottuk. Úgy alakítottuk ki a rendszerünket, hogy szivattyú, csővezeték, öntözőberendezés egy önálló egységként működik, tehát minden öntözőberendezésnek önálló vízellátása van. Ehhez az is kellet, hogy a cukorgyári vízkivételi helyről leváljunk és egy nagyobb kapacitású, új, korszerű vízkivételi egységet építsünk ki, amelyik változatlanul a Dunából szállítja a vizet a mintegy harminc kilométernyi vezetékrendszerbe, meg a 40.000 m³-es puffer-víztárolóba, ami egy hétre elegendő vízmennyiség.

Mi nem vagyunk egy átlagos, csak a vízpótlásra alapozott öntözéses gazdaság. Nálunk az öntözés a technológia elválaszthatatlan része. Ez persze eléggé erőforrásigényes.

Egy fontos tapasztalatot még megemlítenék. A nyári melegben olyan magas a párolgás, hogy akár az 50%-ot is eléri. Ezt úgy csökkentjük, hogy a lineár szórófejeit egészen alacsonyra leengedjük, így mintegy 20%-ra csökkenthető a párolgási veszteség.

1. „ Gondolom ezt a pályázatnál díjazták mint víztakarékos öntözést.

B.S.: Kaptunk is érte plusz pontokat.

•  „ Nézzük az erőforrásokat!

B.S.: 2018-ban 1 m³ víz kiöntözése, valamennyi költséget beleszámolva 110 Ft volt.

•  „ Ez nem kevés, de nem rossz, sőt…

B.S.: Ennek 50 %-a, amit költségként fizetünk ki.

Még egy pozitívumot elmondanék. Egyedüliként az országban – ezt ma már nem engedélyeznék – nálunk van olyan rendszer, hogy az öntözővízzel a hígtrágyát is kijuttatjuk a táblára, és a folyékony műtrágyát is. Ez a rendszer 5 éve üzemel. Ezért tudjuk az állattenyésztésben a vízöblítéses technológiát kialakítani.

Van ennek azért árnyoldala is, mert az öntözőberendezések hamarabb elhasználódnak.

• „ Ennek örülhet a forgalmazó.

B.S.: Összefoglalva, ha valaki tíz évre tervez, akkor mindegy, hogy milyen gépet vesz, de ha hosszabb időre, akkor gondolja meg jól, hogy kitől és mit vásárol!

„ Ez legyen a végszó! Köszönöm a beszélgetést.