A DriDanube – Aszálykockázat a Duna régióban című projekt keretében nemzeti aszályszeminárium került megrendezésre 2019. április 15-én Budapesten az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ). Végeredményben az esemény az elmúlt két évben elkészült, a Duna régióban fekvő országok egységes aszálykezelését segítő döntéstámogató rendszer bemutatását szolgálta, és egyben a projekt hazai zárórendezvényeként zajlott.
Az Európai Unió Duna Régiót felölelő stratégiájának prioritásaihoz illeszkedő projekt legfontosabb célja abból a problémából indul ki, hogy a térség éghajlati adottságaiból adódóan rendszeresen előforduló, nagy térségre kiterjedő aszályesemények kezelése is közös lépéseket igényel. Az aszály megelőzése csak úgy történhet, ha nemcsak az adott országokban, hanem tágabb térségben is egységesen értékelik a hosszabb ideig elmaradó csapadék miatt kialakuló aszályos helyzeteket, a talajnedvességben és a növényzeten megfigyelhető negatív hatásokat és az aszálykockázatot – hangsúlyozta Bihari Zita az OMSZ Éghajlati osztályának vezetője, a DriDanube egyik munkacsoportjának vezetője.
A változó éghajlat mellett napjainkban a hangsúly az aszály megelőzésre és a kedvezőtlen helyzetekre való felkészülésre kerül, noha jelenleg hazánkban is inkább a bekövetkező agrárkárok enyhítésére vannak jogilag kidolgozott intézkedések. A nemzeti aszályszemináriumon rövid összefoglalót hallhattak a résztvevők a hazai agrárkárok kezelésének jelenlegi módjáról Tanczné Óvári Csilla osztályvezetőtől, aki az Agrárminisztérium képviseletében a DriDanube stratégiai partneri szerepét is ellátta 2017 óta. Bemutatásra kerültek a kormányzat öntözésfejlesztés érdekében tett intézkedései és távlati elképzelései.
A kihívásokhoz való alkalmazkodás, a felkészültség növelése hosszabb távon is fontos, mivel már most több országban figyelembe veszik az agrárkárok mérséklésénél, hogy a gazdák aktívan tesznek-e lépéseket a nagyobb aszálykockázatú régiókban a termelés biztonságának a megteremtéséért. Például szárazságtűrő vetőmagot választanak, alkalmazkodó agrotechnológiákat vagy akár vízmegőrző technikákat alkalmaznak, esetleg használnak-e öntözést. Persze a döntéstámogató monitoringrendszerek, mint a Duna régióra kitekintést nyújtó Drought Watch (www.droughtwatch.eu ) aszálykezelői szolgáltatás is biztosíthatja a gyakorlati alkalmazkodóképesség növelését, illetve javítja a felkészültséget a jövőben feltétlenül várható aszályos időszakokra. A DriDanube keretében kifejlesztett, ingyenesen, bárki számára interneten elérhető magyar nyelvű szolgáltatást és az önkéntes aszálymegfigyelő hálózat működését Bíróné Kircsi Andrea, az OMSZ munkatársa mutatta be. Jelenleg a 10 partnerországban már több, mint 1000 önkéntes aszálymegfigyelő alkot hálózatot, akik hetente egy kérdőíven adnak visszajelzést a talaj és különféle növények állapotáról, valamint az öntözővíz-felhasználás mennyiségéről. A Drought Watch (www.droughtwatch.eu) oldalán bárki csatlakozhat az aszálymegfigyelő hálózathoz, kerülhet közvetlen kapcsolatba a fejlesztőkkel, és juthat többlet infomációhoz az aktuális aszályról.
Az DriDanube Drought Watch keretében a statikus szolgáltatások sorában érhető el az aszálykockázat egységes értékelése, mely négy, a régióban gyakori szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa és káposztarepce) esetére dolgoztak ki. Az aszály okozta kockázatok számszerű meghatározásához a veszély okozta veszteségek ismerete szükséges, így az újonnan fejlesztett algoritmus részletes hozamadatokból indul ki, míg az aszály definálásához meteorológiai változókat használ – fejtette ki a matematikai megoldás részleteit Szentimrey Tamás fejlesztő a rendezvényen.
A Duna régióban az elmúlt évek közül 2003, 2007, 2012, 2015, 2017, 2018-as években alakult ki nagy területet érintő súlyos károkkal járó aszály. Az aszály azonban nem minden esetben kerül nevesítésre a partnerországokban azon természeti katasztrófák sorában, amely ellen megelőző intézkedéseket kellene tenni, és épp ezért akár önálló stratégiai dokumentumban szerepelhetnének. Gyakran egy-egy jogi szintre emelt lépés nem alkot egységes, átgondolt, hatékony aszálykezelési folyamatot. Fontos lenne a közös aszálykezelés megvalósításához, hogyha nemcsak a nemzeti, de a régió országainak hatóságai közötti együttműködés színvonala javulna – vont konklúziót Szalai Sándor, a Szent István Egyetem oktatója a nemzeti aszályszemináriumon.
A Duna régió éghajlatára nemcsak a rövid idejű csapadékhiány jellemző, hanem a hosszabb ideig tartó, komoly kihívást jelentő száraz periódusok előfordulása is. A hosszabb csapadékmentes periódusok akár vízhiányt okozhatnak, vagy a mezőgazdaság mellett más szektorokban is képesek károkat előidézni. Hazánkban a közelmúltban az eddigi leghosszabb aszályesemény az igen csapadékos 2010 után 2011-2012-ben következett be. A meteorológiai aszály egyik mutatószáma, a standardizált csapadékindex (SPI) alapján a hathavi csapadékindex (SPI6) országos átlaga 2011 májusától elérte a meteorológiai aszály kritériumát és csak 21 hónap múlva, 2013 februárjában váltott pozitívra.
Éppen most, a 2018. április és 2019. március közötti 12 hónapban lehullott csapadékmennyiség jelentősen elmarad a Dunántúl déli részén (Dráva mente) és a Tisza völgyében az 1961-1990-es sokévi átlagtól (1. ábra). Egy év alatt, így a vegetációs időszakon kívül sem érkezett annyi csapadék ezekre a tájakra, hogy a korábbi nagy veszteségeket pótolni tudta volna. Az SPI12 országos átlaga 2019. március végén elérte a meteorológiai aszály kritériumát, és a gazdák igényelték az öntözési szezon meghosszabbítását. A Belügyminiszter 2019. április 1-jén kihirdethette a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, hogy a gazdák kedvezményesen öntözővízhez jussanak. Ugyanakkor belátható, hogy a Duna felső szakaszán 2018-ban kialakult példátlan aszály és a jelentős mezőgazdasági veszteségek más oszágok politkusait is hatékonyabb intézkedésre serkenti, így előbb-utóbb az aszálykezelés terén a regionális együttműködés fontosságára egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.
1. ábra A 12-havi standardizált csapadékindex (SPI12) területi eloszlása 2019 máriusában
A szlovén vezetéssel zajló DriDanube partnerei több éves nemzetközi együttműködés befejezéseként 2019. május 7-8-án Bécsben tartják meg a Danube Drought konferenciát, melynek társszervezői a Délkelet-Európai Aszálykezelő központ (DMCSSE), valamint az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és a Global Water Partnership (GWP) által közösen létrehozott Integrált Aszálykezelési Program Délkelet-európai országokra fókuszáló alprogramja (IDMP CEE). A DriDanube keretében fejlesztett szolgáltatások a www.droughtwatch.eu oldalon érhetőek el, a projektről az http://www.interreg-danube.eu/dridanube oldalon olvashatnak.
A „DriDanube- Aszálykockázat a Duna régióban” című projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Bíróné Dr. Kircsi Andrea
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
