2018-ban a mezőgazdasági kibocsátás volumenének alakulására elsősorban az élő állatok, a kukorica és a gyümölcsfélék növekedése, illetve az ipari növények csökkenése voltak hatással.
Az elmúlt években megfigyelt fizetett munkaerő-felhasználása bővülése megállt, tovább folytatódott a családi munkaerő mérséklődése. Kevesebb növényi termék került külpiacra, így a külkereskedelmi aktívum romlott az előző évihez viszonyítva.
Az élő állatok és a gabonafélék növekvő volumene emelte a kibocsátást
2018-ban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés volumene nőtt, így a mezőgazdaság kibocsátása az előző évhez viszonyítva 3,6%-kal emelkedett az előzetes adatok szerint.
A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6%-kal nőtt, ezen belül a gabonaféléké 6,8%-kal lett több a 2017. évihez képest. A három legfontosabb gabonanövényünk közül a búza volumene 1,0, az árpáé 19%-kal csökkent. A kukorica kibocsátása ugyanakkor nagymértékben, 18%-kal bővült, amihez az előző évi alacsonyabb terméseredmény is hozzájárult.
Az ipari növények kibocsátása 4,8%-kal csökkent, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó termelésének 9,4%-os visszaesését a repce volumenének 7,2%-os növekedése csupán mérsékelni tudta. A cukorrépa kibocsátása 20, a kertészeti termékeké 2,4%-kal kisebb, míg a takarmánynövényeké 3,3%-kal nagyobb lett. A burgonya betakarított területe tovább mérséklődött, kibocsátása viszont nem változott. A gyümölcstermesztés volumene 14, az ágazat jelentős részét kitevő almáé 42%-kal nőtt.
Az élő állatok kibocsátása 8,1, az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,7%-kal múlta felül az előző évit. A baromfik kibocsátása 13, a szarvasmarháké 7,0, a sertéseké 3,0%-kal nőtt. Az állati termékek közül a tej mennyisége minimálisan bővült, a tojásé változatlan maradt.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2720 milliárd forint volt, 4,8%-kal több, mint 2017-ben (1. ábra). A volumen 3,6, az árak 1,2%-kal emelkedtek.
1. ábra A bruttó kibocsátás volumenének változása 2010-hez képest
A növénytermesztési termékek árszínvonala 3,0%-kal nőtt, miközben az állatok és állati termékeké 1,8%-kal csökkent. A bruttó hozzáadott érték is magasabb volt az egy évvel korábbinál.
A kibocsátás volumenének alakulására elsősorban az élő állatok, a gabonafélék (ezen belül többnyire a kukorica) és a gyümölcsfélék növekedése, illetve az ipari növények csökkenése voltak hatással (2. ábra).
2. ábra A mezőgazdasági kibocsátás volumenének változásához való hozzájárulás, 2018+ (+ előzetes adat)
A teljes kibocsátási értékből a gabonafélék, azon belül is a kukorica (14%) és a búza (9,4%) részesedett a legnagyobb arányban. Az állattenyésztésen belül a baromfi és a tojás együttes kibocsátása képviselte a legnagyobb súlyt (13%) (3. ábra).
3. ábra A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása, 2018+
Megállt a fizetett munkaerő bővülése
2018-ban a munkaerő-ráfordítás nagysága 405 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg, 3,9%-kal elmaradt az előző évitől az előzetes adatok szerint. A nem fizetett munkaerő-felhasználás az összes munkaerő-ráfordítás 68%-át tette ki, az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években (2010-ben még 75% volt). Ezzel párhuzamosan számottevően nőtt a fizetett alkalmazottak száma, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a csökkenő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltja fel. Az egyéni gazdaságok száma mérséklődött, a meglévők esetében pedig nőtt az árutermelés szerepe. 2011 és 2016 között több mint ötödével nőtt a fizetett munkaerő volumene, de az emelkedés az elmúlt két évben megállt, sőt kismértékben csökkent (4. ábra).
4. ábra Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás
Kevesebb növényi termék került külpiacra
Az élelmiszer, ital és dohány termékcsoport – a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt – 2018-ban 8,0%-kal részesedett Magyarország külkereskedelmi kiviteléből és 5,4%-kal a behozatalból. A termékcsoport egyenlege 821 milliárd forint aktívumot mutatott, a behozatal összesen 1843, a kivitel 2665 milliárd forintot tett ki (5. ábra). Előbbi 7,5%-kal nőtt, utóbbi nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest.
5. ábra A mezőgazdasági eredetű áruk külkereskedelmének egyenlege
A növényi termékek exporttöbblete csökkent az előző évhez képest, 645 milliárd forint volt 2018-ban. Jelentősen nőtt a gabona-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint az állatitakarmány-behozatalunk is. Ezzel szemben gabonakivitelünk közel ötödével csökkent, olajos növényből is kisebb értékben exportáltunk, zöldségből és gyümölcsből pedig az előző évivel megegyező értékű áru került külpiacra. Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete (190 milliárd forint) 22%-kal nőtt, mivel a csökkenő import mellett számottevően emelkedett az élő állat exportja.
A nagyobb súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2018-ban 165 milliárd forint volt, egyaránt bővült az export és az import.
A tejtermékek és a tojás forgalmából 3,9 milliárd forint többlet keletkezett 2018-ban. Az import 5,4, az export 6,1%-kal emelkedett 2017-hez viszonyítva.
Kivitelünk döntő részét 2018-ban is a gabona és gabonakészítmények (17%), a hús és húskészítmények (15%), a zöldségfélék és gyümölcsök (11%), az állati takarmányok (11%) adták. Külföldről a legnagyobb arányban zöldség- és gyümölcsfélék (13%), hús és húskészítmények (13%), ital és dohány (10%), gabona és gabonakészítmények (8,9%), valamint kávé, tea, kakaó, fűszer érkeztek (8,7%) (6. ábra).
6/a. ábra Mezőgazdasági eredetű export megoszlása főbb árufajták szerint, 2018+
6/b. ábra Mezőgazdasági eredetű import megoszlása főbb árufajták szerint, 2018+
A magyar kivitel kiegyenlítettebb, több országba irányul, miközben a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban érkezik. A magyar exportot befogadó első 15 ország 2018-ban a teljes kivitel 74%-át fedte le, ebből 12 EU-tagország volt. A 15 legnagyobb küldő ország között 14 EU-tagállam található. A teljes mezőgazdasági eredetű import 93%-a érkezett hazánkba az Európai Unióból (1. táblázat).
Nőtt az Európai Unió kibocsátása is
A 28 tagállamra elkészült második előrejelzés szerint 2018-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 436 milliárd euró volt, 1,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az érték 51%-át a növényi termékek, 40%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta.
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország együtt a teljes uniós kibocsátás 55%-át állította elő 2018-ban. Németországban csökkent a volumen, az ár és a kibocsátási érték is az előző évhez képest. A másik három ország termelési volumene és értéke meghaladta az előző évit, jelentősebb áremelkedés Franciaországban volt.
A növénytermesztés kibocsátásának értéke 2,6%-kal nőtt, az állattenyésztésé éppen csak elmaradt az előző évitől. A gabonafélék kibocsátása meghaladta a 2017. évit, az ipari növényeké viszont jelentősen csökkent. Nőtt a kertészeti termékek, a burgonya, valamint a bor volumene is. Az állatok és állati termékek kibocsátási értéke nem érte el a 2017. évi szintet (7. ábra).
7. ábra A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozása az előző évihez képest az Európai Unióban, 2018+
Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,0%-át állította elő 2018-ban. A növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,7%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,8, ezen belül kukoricából 11%-a származott Magyarországról. Iparinövény-kibocsátásunk 5,9%-kal járult hozzá az unió teljesítményéhez, ami elsősorban az olajos növények termelésével függött össze. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának 4,4%-át adta.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
