Az Agrofórum (2008. áprilisi lapszám) hasábjain 10 évvel ezelőtt jelent meg egy áttekintés ebben a témában (Repce-fénybogár – európai helyzetkép a rezisztenciáról és hazai ajánlások). Ekkor Lengyelországban a vizsgált populációk több mint fele már a kifejezetten rezisztens kategóriába tartozott.
A foszforsav-észter és a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó készítmények hiánya miatt nagyon gyorsan kialakult a rezisztencia. A téma aktualitását az a tény adja, hogy míg hazánkban 10 évvel ezelőtt nem találkozhattunk rezisztens repce-fénybogár populációkkal, mára a helyzet jelentősen megváltozott.
Rezisztencia típusok
A rezisztenciával foglalkozó kutatócsoportok a repce-fénybogár és piretroidok tekintetében elsősorban metabolikus rezisztenciát és hatáshely (target site) típusú rezisztenciát mutattak ki.
Metabolikus rezisztencia esetében a rovarba bejutott rovarölő hatóanyag molekulát a rovar enzimrendszere iktatja ki (inaktiválja), mielőtt az a hatás helyéhez hozzá tudna kapcsolódni. Az enzimek közül a különböző észteráz és monooxigenáz típusú enzimek a leggyakoribbak.
A hatáshely (target site) rezisztencia esetében a rovarba bejutott rovarölő hatóanyag molekula többé már nem tud kapcsolódni speciális hatáshelyéhez, mivel általában egy vagy több pontmutáció következtében a hatáshely génszekvenciája megváltozott.
A piretroid hatóanyagú rovarölő szerek által kiváltott pontmutációt az idegsejt Na-csatornájának genetikai állományában kdr rezisztenciának (Knockdown-resistance) nevezi a szakirodalom.
A piretroidok között is vannak különbségek
A repce-fénybogár tömeges elszaporodásakor súlyos károkat okozhat (1. kép). Intenzív repcetermesztés estén az ellene történő egyszeri kezelés általában a növényvédelmi technológia része. A piretroidok nemcsak olcsó, hanem a termelő számára látványosan is ható készítmények, így széleskörű felhasználásuk világszerte jellemző.
1. kép: Repce-fénybogár és kártétele
(Fotó: Farkas I.)
A nemzetközi gyakorlat a piretroid típusú hatóanyagokat a repce-fénybogár elleni hatékonyságot figyelembe véve 2 csoportra osztja. I-es típusú piretroidok közé a tau-fluvalinát és az etofenprox hatóanyagok tartoznak, amelyek bár a II-es típusú piretroidokhoz (minden más piretroid hatóanyag) képest jobb hatékonysággal alkalmazhatóak repce-fénybogár ellen, a hatékonyságcsökkenés ezen hatóanyagok esetében is megfigyelhető. Hazánkban az I-es típusú piretroidok közül csak a tau-fluvalinát hatóanyag (Klartan, korábban Mavrik 24 EW) engedélyezett. Rezisztens és kifejezetten rezisztens populációk esetén piretroidok alkalmazása csak részben lesz, vagy nem lesz eredményes.
Hazai helyzetkép
Az IRAC (Inszekticid Rezisztencia Tanács) végeztet rezisztencia vizsgálatokat szerte a világon, repce-fénybogár és piretroidok tekintetében is. Hazai vizsgálatok is folynak, 2014. és 2017. között a DuPont és a növényvédelmi hatóság együttműködése keretében.
A rezisztencia tesztek alapján Magyarországon 2017-ben a vizsgált repce-fénybogár populációk több mint 91%-a (a tesztelt 35 mintából 32 minta) rezisztens, vagy kifejezetten rezisztens besorolású. A termelők számára egy kifejezetten rezisztens populáció a „látványos”, mivel ebben az esetben a repce-fénybogarak már több mint fele szántóföldön is túléli a piretroidos kezelést. A rezisztencia erősödését mutatja az is, hogy az elmúlt két évben már nem találtunk érzékeny és kifejezetten érzékeny populációkat (1. ábra).
Forrás: DuPont
1. ábra: A rezisztencia-tesztek eredményei Magyarországon 2014-2017 (A populációk érzékenysége: repce-fénybogár – lambda-cihalotrin)
Hazánkban is több helyről állnak rendelkezésre pontos tesztadatok (2. ábra). Azonban nem azt érdemes néznünk, hogy az ország mely területein kisebb még valamelyest a rezisztencia foka, hanem az egész ország területén egységes rezisztencia-stratégiában kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy a kifejezetten piretroid-rezisztens repce-fénybogár populációk kialakulását jelentősen késleltetni tudjuk.
Forrás: DuPont –Evalio AgroSystem
2. ábra: A tesztelt populációk helyszínenkénti megoszlása 2017
A hazai rezisztencia felgyorsulásában szerepet játszhatott a foszforsav-észter típusú hatóanyagot tartalmazó készítmények engedélyokiratainak módosítása 2012-ben. A módosítás után csak a repce rejtettbimbós (BBCH 50) fenológiai állapotáig használhatók fel a készítmények. Ez átalakította a tavaszi repcekártevők elleni kezelések gyakorlatát is. A repce-fénybogarak általában zöldbimbós állapot elejétől telepednek be nagyobb számban. A termelők már nem kezelhettek a megszokott foszforsav-észter, vagy foszforsav-észter + piretroid kombinációkkal a védekezési határértéket elérő repce-fénybogarak ellen. A piretroidok felhasználása jelentősen megnövekedett, bár más hatóanyagok is álltak már rendelkezésre:
A rezisztencia-management szempontjából rendkívül fontos, eltérő hatóanyagcsoportba tartozó indoxakarbot (oxadiazin) és pimetrozint (piridin-azometrin származék) tartalmazó készítmény került engedélyezésre 2011-ben repce-fénybogár elleni védekezésre (1. táblázat).
| IRAC hatásmód besorolás | Hatóanyagcsoport | Hatóanyag – Készítmény | Hazai vonatkozások, korlátozások |
| IRAC 1B | Foszforsav-észterek | Klórpirifosz – Cyren EC; Dursba 480 EC; Dursban Delta CS; Pyrinex 25 CS Klórpirifosz-metil – Reldan 22 EC |
Csak rejtettbimbós fenológiai állapotig (BBCH 50) |
| IRAC 3A | Piretroidok | I.-es típus: Etofenprox – nincs eng. kész. Tau-fluvalinát – Klartan (Mavrik) 24 EW II.-es típus: egyéb piretroid hatóanyagok |
|
| IRAC 4A | Neonikotinoidok | Acetamiprid – Mospilan 20 SG Tiakloprid – Biscaya |
Mospilan 20 SG + tebukonazol: csak méhkímélő technológiával |
| IRAC 9B | Piridin azometin származékok | Pimetrozin – Chess 50 WG1 | Csak zöldbimbós fenológiai állapotig (BBCH 51) |
| IRAC 22A | Oxadiazinok | Indoxacarb – Avaunt 150 EC1 | Csak zöldbimbós fenológiai állapotig (BBCH 51) |
| 1 A készítményeket a közelmúltban történt vállalati egyesülések, portfólióeladások/-átrendeződések következtében 2018-tól más vállalatok forgalmazzák: Chess 50 WG – Adama Hungary Zrt. Avaunt 150 EC – FMC-Agro Hungary Kft. Forrás: Saját összeállítás a vonatkozó engedélyokiratok és IRAC 2017 ajánlások alapján 1. táblázat: Repce-fénybogár elleni védekezésre engedélyezett hatóanyagcsoportok |
|||
Mindkét hatóanyag az engedélyezett dózisban alkalmas a betelepedett repce-fénybogarak egyedszámának jelentős, kártételi küszöbérték alá csökkentésére. Saját összehasonlító vizsgálataink alapján a pimetrozin hatóanyag gyorsabb kezdeti hatékonysággal rendelkezik. Az indoxakarb esetében pedig annak tartamhatását érdemes kiemelni.
Azonban nem szabad abba a hibába esnünk, hogy évekig csak egyik hatóanyagot használjuk a kártevő ellen: hosszú távon csak eltérő hatásmechanizmussal rendelkező hatóanyagok használatával érhetjük azt el, hogy évek múlva is hatásosak maradjanak a most javasolt készítmények.
A kezelések időzítése, kártételi küszöbérték
Az adott év tél végi, tavaszi időjárása nagyban meghatározza a repce-fénybogarak betelepedésének intenzitását és elhúzódását.
- Gyors, tartósabb felmelegedés esetén az állományban először megjelenő nagy repceormányosok és repceszár-ormányosok után nemsokára az első repce-fénybogár egyedek is láthatóak. Az említett ormányosok elleni kezelés ebben az esetben csökkenti a repce-fénybogarak egyedszámát is. Hosszan tartó hatásra akkor számíthatunk, ha foszforsav-észter típusú hatóanyaggal vagy annak kombinációjával kezelünk a repce rejtett bimbós fenológiai állapotában. Szerencsés esetben a repce-fénybogarak egy részének kiiktatása után a kártevő virágzatonkénti egyedszáma nem indokolja a további védekezést.
- Lassú felmelegedés, tartósan hűvös időjárás esetén a szárkártevő ormányosok és a repce-fénybogár betelepedése időben különválik. Ebben az esetben általában szükség esetén zöldbimbós állapotban kezelünk. Ha a zöldbimbós állapot hosszan elhúzódik és az állomány kifejezetten gyenge fejlettségű, már 3 fénybogár/virágzat tekinthető kártételi küszöbértéknek. Átlagos fejlettségű, egészséges állomány esetén pedig 5 fénybogár/virágzat már komoly károkat képes okozni. Zöldbimbós állapotban rezisztens repce-fénybogár populációk esetében az indoxakarb vagy a pimetrozin hatóanyagú készítményt javasoljuk. A kártételi küszöbértékkel kapcsolatban egy érdekes tendencia figyelhető meg: azokban az európai országokban, ahol a piretroid-rezisztencia repce-fénybogár tekintetében általánosan elterjedt, a gyakorlati ajánlásokban a 15 évvel ezelőtti kártételi küszöbértéket felfelé módosítják (pl. Németország: egészséges, zöldbimbós állományban legalább 9 fénybogár/növény a határérték).
- Amennyiben nagyon heterogén a táblánk, a zöldbimbós fenológiai állapotú állományban már sárgabimbós növények is lehetnek. Ebben az esetben, valamint, ha virágzó gyomok vannak a táblán, vagy a méhek bármely ok miatt látogatják a táblát, a méhek védelmére különös figyelmet kell szentelnünk. Rezisztens repce-fénybogár populációk esetében ekkor a méhekre nem veszélyes/nem jelölésköteles acetamiprid vagy tiakloprid hatóanyagokat javasoljuk. Az acetamiprid hatóanyagot tartalmazó készítmények esetében fontos kiemelni, hogy az engedélyokirat szerint „a készítmény tebukonazol tartalmú növényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve, ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki.”
A sikeres rezisztencia-management feltétele a különböző hatáshelyű (hatásmechanizmusú) hatóanyagcsoportok használata. Emellett érdemes tudatában lenni több tényezőnek, melyek a rezisztencia kialakulása ellen hatnak:
- Kezelések számának csökkentése (rajzás előrejelzésének fontossága).
- Kezelések csak kártételi küszöbérték felett.
- Kalibrált, folyamatosan ellenőrzött permetezőgépek használata.
- Az előírt dózis használata (nem csökkentett és nem osztott kezelés).
- Megfelelő agrotechnika, hasznos élő szervezetek védelme.
A kifejezetten piretroid-rezisztens repce-fénybogár populációk kialakulását jelentősen késleltetni tudjuk, amennyiben a várható problémát ismerjük, valamint megfelelő stratégiával felkészülünk rá.
Ajánlott irodalom:
- IRAC (Insecticide Resistance Action Committee) kiadványok – www.irac-online.org
- Nauen, R. et al. (2012): Target-site resistance to pyrethroids in European populations of pollen beetle, Meligethes aeneus F. Pesticide Biochemistry and Physiology, Volume 103, Issue 3, July 2012, pp. 173-180.
- Werner, B. und Brauer Siebrecht, F. (2015): Raps: Sicher gegen Schädlinge. Top-Agrar 1/2015, pp. 104-108.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
