Az őszi káposztarepce napjainkban újra reneszánszát éli. Az elvetett őszi káposztarepce országos területe az utóbbi években rendre meghaladja 200 000 ha-t és az országos termésátlagok is átlépik a hektáronkénti 2 tonnát, természetesen régiónként jelentős eltérésekkel. A termesztéstechnológiában is jelentős változások zajlottak le az elmúlt 15-20 évben, a korábbi extenzív technológiával szemben az intenzív technológiák kerültek előtérbe – talajművelési rendszerek változása (forgatás nélküli talajművelés), hibridrepcék térnyerése, sortávolság növelése, vetőmagnorma csökkentése stb. Az intenzív repcetermesztés jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja a fajtaválasztás, a magágy minősége, a vetésidő, a tőszám, a harmonikus tápanyag-ellátás és a szakszerű növényápolás. A repce növényvédelmében különösen fontos feladat az őszi gyomirtás. Ennek térnyerését számos körülmény befolyásolta, de talán a legfontosabb, hogy a sortávolság növekedésével (duplagabona, cukorrépa sortávolság), illetve a kivetett vetőmag mennyiségének csökkenésével a kikelt állományok nem rendelkeznek megfelelő talajfedettséggel, ami teret enged a csírázó gyomnövények tömeges kelésének. A védekezés hiányában a megerősödött gyomnövények gátolják a kultúrnövény fejlődését, ezért az őszi gyomkonkurencia korai kiiktatása elengedhetetlen az intenzív repcetermesztésben. A repce előveteménye legtöbbször kalászos gabona. Mivel a két kultúrnövény (repce, őszi gabona) életciklusa meglehetősen hasonló, ebből adódóan gyomöszszetételük is szinte teljesen megegyezik. A vetés körül, és azt követő időszakban az ún. T 1 -es gyomok (tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalánok, veronika-félék) csíráznak, illetve ilyenkor jelennek meg a gabona árvakelések is. Később okoznak problémát (októbertől kora tavaszig) a T 2 -es életformához tartozó gyomnövények (ebszikfű, pipitér-fajok, pipacs, ragadós galaj, szarkaláb-fajok, kék búzavirág, mezei árvácska, nagy széltippan). Ezek ismeretében fontos, hogy olyan gyomirtási technológiát, illetve készítményt válasszunk, amely rugalmas kijuttathatóságával és hosszú hatástartalmával képes biztosítani a területeink gyommentességét. Cégünk SULTAN gyomirtási rendszere tökéletesen alkalmazkodik az eltérő gyomviszonyokhoz, a változatos időjárási körülményekhez, és a különböző termelői igényekhez. Ajánlatunkban markánsan elválik a preemergens és a posztemergens technológia. A klasszikus metazaklór hatóanyag-tartalmú SULTAN 50 SC hosszú és megbízható tartamhatással rendelkezik, így képes a repcét a vetéstől kezdve gyommentesen tartani. A tavaly ősszel bevezetett SULTAN TOP a repce gyomirtásban már régóta alkalmazott két hatóanyag, a 375 g/l metazaklór és a 125 g/l quinmerák gyári kombinációja. A SULTAN TOP-ban lévő magas dózisú quinmerak hatóanyag levélen keresztüli hatásának érvényesülése érdekében, a készítményt elsősorban korai posztemergenskezelésekre javasoljuk, 2 l/ha dózisban. A hatóanyagokat a gyomnövények levélen és gyökéren keresztül egyaránt felveszik. A készítmény hatásspektruma a magról kelő egy- és kétszikű gyomokra terjed ki. Érzékeny egyszikű gyomnövények:kakaslábfű-fajok, muhar-fajok, ujjasmuhar-fajok, egynyári perje, parlagi ecsetpázsit, míg kétszikű gyomnövények közül agalajfélék, ebszikfű, kamilla, tyúkhúr, árvacsalán, veronika-fajok, disznóparéj, libatop, pásztortáska, mezei szarkaláb. Fontos a kezelés időzítése, a legerősebb hatást a gyomnövények szik- és kétleveles fejlettségében érhetjük el, a fejlettebb gyomnövények ellen a készítmény hatékonysága csökken. A csapadékosabb időjárás növeli a gyomirtó szer tartamhatását. A SULTAN TOP gyakorlati tapasztalatairól kérdeztük a Zala megyei Tekenyéről Szabó Győző mezőgazdasági vállalkozót: 450 ha-on gazdálkodom, emellett sertés és baromfi hízlalással is foglalkozom. 2013 őszén 120 ha repcét vetettem. Nálam a repce mindig kalászos után – a tavalyi évben őszi búza után – került. Vetés előtt 200 kg 8-20-20 összetételű komplex műtrágyát, valamint kb. 30 ha-on sertés hígtrágyát jutattam ki. A vetés augusztus végén, szeptember első napjaiban történt meg Horsh Pronto 6 DC vetőgéppel, 1,9 kg/ha vetőmagnormával. A vetést követő egy héten belül 15 mm csapadék hatására a kelés gyors és egyöntetű volt. Gyomirtásban a korai posztemergens technológiát részesítem előnyben, mert ilyenkor már látni lehet a repce sorokat, vagyis első és egyik legnagyobb akadályt – a kelést – már legyőzték a fiatal növények, másrészt a később kijutatott gyomirtó szer tartamhatása kitart a később csírázó gyomok ellen is. Korábban a SULTAN 50 SC alkalmaztam, szintén korai posztemergensen. A tavalyi évben viszont már a teljes repce területen SULTAN TOP gyomirtót használtam 2 l/ha-os dózisban, a repce 3-4 leveles, illetve a gyomok szik-2 leveles korában. A jó időzítés hatására tökéletes gyomirtó hatást tapasztaltam, sőt még a gabona árvakelés ellen sem kellett speciális egyszikű irtót használni. Az ősz folyamán egy inszekticides kezelést, valamint egy regulátoros kezelést – Orius 20 EW, 0,75 l/ ha dózisban – iktatottam be, a repce 6-8 leveles korában. A telet szinte levélvesztés nélkül vészelték át az állományok és tökéletes kondícióban és egészségi állapotban várták a tavaszt. Sokat elárul a március 12én készült fotó, amelyen jól látható, hogy a növények már térdig érnek. Termékeinkről további információért forduljon területi képviselőinkhez, vagy látogasson el a www.mahun.hu honlapra! ?Vanyúr György kereskedelmi képviselő Német Károly szaktanácsadó ADAMA Hungary Zrt. GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA