Szennyvíziszap a talajerő-gazdálkodásban

A magyar – meglehetősen pazarló – vízhasználati szokások következtében a nagyvárosok szennyvíztisztítói és ma már kistérségi szennyvíztisztítók is, növekvő mennyiségű szennyvizet kezelnek és temérdek szennyvíziszapot termelnek. Ennek megnyugtató elhelyezése egyre nehezebb feladatot és szakmai kihívást jelent. Annál is inkább, mert a hulladékok kezelése, feldolgozása és elhelyezésének környezetbarát megoldása a figyelem középpontjába került, és követelménnyé vált. Magyarországon a képződő szennyvíziszap éves mennyisége – a szennyvízelvezetési és tisztítási program intenzív működése következtében – becsülhetően, mintegy 2.000.000 tonna – nem szárazanyagra vonatkoztatva – körüli értéken fog hamarosan stabilizálódni. Csak az elmúlt évtizedben mintegy 85%-kal nőtt a szennyvíziszapok mennyisége, amelynek elhelyezése és hasznosítása elérte a kritikus határt. Mára ez olyan megoldandó problémát jelent, amivel már a törvényhozóknak, a hatóságoknak és a szakembereknek valóban aktívan és érdemben foglalkozniuk kell. Az új hulladéktörvény, a vízügyi ágazat átalakítása és az 50/2001 rendelet határértékeinek tervezett szigorítása, valamint a rendeletben szabályozott biogáz üzemek felállítási szándéka mind azt mutatja, hogy egyre alaposabban átgondolt stratégia mentén kell haladni. Ebben partner a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelynek szervezésében örvendetesen nő a témával kapcsolatos rendezvények száma, amelyeken a szennyvíziszap, iszapkomposzt, termékkomposzt mezőgazdasági hasznosítása témakörben tájékoztatják a mezőgazdasági termelőket. Fontos ismereteket kell megosztani a kommunális iszap keletkezéséről, összetételéről, ill. a termék átadásának feltételeiről a mezőgazdaság számára. Továbbá, tájékoztatást kell adni a termelőknek a biológiailag irányított komposztálással engedélyezett termék mezőgazdasági hasznosításra történő alkalmasságáról.

A szennyvíziszap keletkezése

Szennyvíziszapnak nevezzük a települési folyékony hulladék, tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapokat is, melyek szennyezőanyag-tartalma az előírásoknak megfelel. A szennyvíziszapot tovább kell kezelni ahhoz, hogy kikerülhessen a földekre. Ez történhet biológiai, kémiai úton, illetve hőkezeléssel vagy más eljárással. Jelenleg talán leginkább ismert módja a gyakorlatban a biogáz-előállítás alapanyagaként, ill. komposztálás révén. A szennyvíziszap komposzt – ami már magasabb értéket képviselő szerves trágya – pedig olyan kezelt szennyvíziszap, amelyhez a megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és komposztáló telepen állították elő.

Általános tudnivalók

A szennyvíziszap mezőgazdasági talajerő-visszapótláshoz való felhasználáshoz tehát szigorú feltételeknek kell megfelelni. A betartandó határértéket jogszabály tartalmazza, jelesül az [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet], ill. felsorolja azokat a pontos ismérveket, definíciókat, amelyeket tudni kell mind a szennyvíziszap-gyártóknak, mind pedig a mezőgazdasági felhasználóknak. A rendelet egyebek mellett azt is rögzíti, hogy tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap, a mezőgazdaságban nem használható fel. Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható és felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. A felhasználandó szennyvíziszap komposzt a felhasználásra engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható. A tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni. A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni. Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges. Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.

Indokok a szennyvíziszap-felhasználás mellett

Magyarországon a növénytermesztésben most értük el azt az időszakot, amikor a kis termésnövekedésekért és termésbiztonságért is komoly erőfeszítésekkel kell tenni. Az elmúlt 30 év alatt mintegy 800.000 hektárral csökkent a termőterület és ezzel együtt jelentkezett a talajok kedvezőtlen szerkezeti átalakulása, elsavanyodása, biológiai leromlása. A műtrágya-felhasználásunk növekedésétől a hasznosulás mértéke lemaradt. A mezőgazdaságban ellentmondásos helyzet ki alakult ki: a talajok termőképességének megóvásához szükséges szerves anyagok hiányával küszködünk, míg másik oldalon nagy mennyiségben képződik – hétköznapi tevékenységünk során – értékes és magas energiatartalmat hordozó biomassza, amely adott esetben nemhogy elvész, hanem mint környezetszennyező tényező jelenik meg! Mindezt módszeres szemléletváltozással, és okszerű mezőgazdasági felhasználással kezelhetővé kell tenni, és ezt meg kell oldani. A kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági területekre való kijuttatása pedig nagyon komoly szakmaiság és kontroll tevékenység mentén valósítható csak meg. Ennek főbb szempontjai:

• szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely határértéket meghaladóan tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,
• amelynek pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb (5,5-6,2 között csak mésztrágyázással),
• amely szélsőséges mechanikai összetételű, azaz durva homok vagy nehéz agyag,
• amely termőrétegének vastagsága 60 centiméternél kisebb,
• amely talajvizének szintje 150 cm-nél magasabb,
• amely fagyott, hóval borított, vagy vízzel telített,
• amely 6%-nál nagyobb lejtésű,

Szennyvíziszap nem használható fel természetvédelmi területen, továbbá azon a földterületen, ahol ökológiai, vagy rét-, legelőgazdálkodást folytatnak. Tilos felhasználni felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában és hullámterében, árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken. Továbbá azokon a karsztos területeken, ahol a felszínen vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

Szennyvíziszap komposztnál tilos a mezőgazdasági felhasználás, ha az nem felel meg a talaj-higiénés mikrobiológiai előírásoknak, ill. a határértékek betartása mellett a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot. A felszínre történő kijuttatása után azonnal be kell dolgozni. Mindenképpen be kell szerezni a hasznosításához a kihelyezéssel érintett terület földhasználójának és tulajdonosának hozzájárulását, valamint a növény- és talajvédelmi hatóság engedélyét. Utóbbi kérelméhez pedig csatolni kell a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét is.

Potenciális lehetőség a tápanyag-visszapótlásban

Ha hazai körülmények között megoldást keresünk a szerves anyagok pótlására, a kommunális szférában koncentráltan termelődő biomassza (kommunális iszapok, szennyvíziszapok) és a mezőgazdasági hulladékok feldolgozása lehet az alap. Magyarországon évről évre nő a csatornázottság aránya, és ezzel együtt a – jelentős tápanyag-tartalommal rendelkező — szennyvíziszapok mennyisége is. Az itt koncentráltan képződő szennyvíziszapok, kommunális iszapok – megfelelő kezeléssel, technológia alkalmazásával – olcsó és jó minőségű szerves növényi tápanyagként szolgálhatnak. Kezünkben van tehát egy lehetőség, amellyel hulladékot hasznosítunk, környezeti terhelést csökkentünk, és nem mellékesen importot kiváltva jó minőségű – államilag ellenőrzött – termésfokozó készítményeket, komposztokat gyárthatunk ipari méretekben. A szennyvíziszap megfelelő kezelésével előállított termékkel könnyedén teljesíthetőek az uniós elvárások, stratégiai tervek. Továbbá enyhíthető a termőföldek szerkezeti romlása, és olyan segítséget kínál a mezőgazdászoknak, amellyel képesek megfelelni a termőföld védelméről szóló törvény előírásainak. Elsők lehetnénk az unióban, akik a helyes értékelési elvek alapján felállított tematika szerint, megszűntetve a pontszerű dogmákat, élő, gyorsan megtérülő és körforgásos gazdasági rendszert építenénk a szennyvíziszapra, a szerves hulladékok együttes kezelésére és hasznosítására. Mindezt úgy, hogy teljes lehet a kontroll a hulladékáram felett – áll, a szennyvízhasznosítással magas szinten foglalkozó Biopsol Kft. valóban korrekt tartalommal hozzáférhető ajánlásában. A jövőt vizionálva, az alábbi nagyon szemléletes hasonlattal kínálja a szennyvíziszap alapú termékeit, és ad bíztatást az ország számos térségében a kínálkozó lehetőségek ki- és felhasználására. „A piac, a mezőgazdaság is olyan, mint egy nagy teherhajó. Az irányváltáshoz sok energia és idő kell a megszokások okozta tehetetlenségi erő miatt, pedig egyértelműen stratégiaváltásra van szükség. Talán nem túl merész az a gondolat, miszerint megalapozhatunk egy hulladékhasznosításra épülő, kettős előnyt kínáló új iparágat!” – áll a társaság ajánlásában.

A gyakorlatban is beválik

Krassné Tóth Melinda agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök

A Mosonmagyaróvár melletti faluban Újrónafőn gazdálkodó Krassné Tóth Melinda és férje Krass Dezső (mindketten agrármérnökök, ill. a feleség növényvédelmi szakmérnök) egyéni vállalkozásukban szerzett gyakorlati tapasztalataik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) megfogalmazásával, szinte teljes mértékben, összhangban vannak – nyilatkozták egybehangzóan. „Immár több mint tíz éve használunk kommunális iszapot 185 ha-os gazdaságunkban, a vonatkozó felhasználási szabályok betartásával. Álláspontunk és tapasztalataink szerint a határértékeknek megfelelő szennyvíziszap komposzt felhasználásának előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal közel megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat. Eközben mikroelem-összetételében és biológiai hatásában azokat – sajátosságainál fogva – talán felül is múlja, javítva a talaj szerkezetét és vízháztartását, élénkíti a talajéletet. A szerves anyag visszapótlásának lehetősége mellett a szennyvíziszapnak még további nagyon fontos előnye a folyamatosan dráguló műtrágyák helyettesítése, vagy akár teljes kiváltása. Azt pedig érdemes szem előtt tartani, hogy az uniós földalapú támogatások mértéke hamarosan csökkenő trendet mutat, így a költséggazdálkodásban a tápanyag-gazdálkodásnak ez a formája komoly szerephez juthat. 2008-tól kezdődően gazdaságunkban, átlagban 130 ha-on engedélyezett a kihelyezés – mondja konkrétan Tóth Melinda –, amelyből csak ősszel (augusztustól novemberig) helyezünk ki szennyvíziszapot gabonafélék, őszi káposztarepce, és kukorica alá. Vannak olyan területeink, amelyeken nem engedélyezett a hasznosítás, pl. felszíni vizek környéke, településtől 300 m távolság stb. A kommunális szennyvíziszap kezelhetősége – kijuttatása, talajba keverése – a szárazanyag-tartalomtól függ, ugyanakkor fontos, hogy rendelkezésre álljon a megbízható nagyteljesítményű technika. Konkrétan a trágyaszóró és a rakodási kapacitást biztosító rakodógép, amelyekkel a szennyvíziszapot gyorsan talajba lehet juttatni. A szállítást egyébként engedéllyel rendelkező szállítójármű végzi, amellyel a kommunális iszapot előállító cég rendelkezik, és a szántóföld széléig hozza az „anyagot”. Két db hagyományos trágyaszóróval dolgozunk, és egy rakodógéppel. Fontos az időbeni terítés és azonnali bedolgozás, amit jó munkaszervezéssel oldunk meg. A tartós szántóföldi tárolást kerüljük, amit a hatóság egyébként rendszeresen ellenőriz, és szigorúan büntet is, ha szabálytalanságot tapasztal! – Munkaigénye tehát nagyjából megegyezik az istállótrágya-kiszóráséval, kivéve, ha magasabb szárazanyag-tartalommal rendelkezik, mert akkor nem teríti olyan jól a gép és az többlet munkaidőt vesz igénybe. Felhasználása tehát, az engedélyezési okiratnak megfelelően történik, talajvizsgálati eredmények alapján és termésátlagokra számolva. Nagyon szimpatikus elem a kommunális szennyvíziszap felhasználás tekintetében, hogy ingyen kaptuk és a kiszállításért sem fizettünk, így a mi dolgunk „csak” a kiszórás és a bedolgozás. Tapasztalataink alapján megerősíthetem még egyszer, hogy P, K és mikroelemek tekintetében kiváltja a műtrágyázást, N-t viszont ugyanúgy használunk fejtrágyaként, mint korábban. A talajvizsgálati eredmények alapján nem tapasztaltunk semmilyen rendellenességet – már a makroelemek arányának eltolódására értem –, a talajszerkezet-javító hatása mindenképpen érzékelhető, az erősen kötött Hanság-széli földjeinken. Tehát közel egy évtizedes használat után mondhatjuk, hogy összességében jók az agronómiai tapasztalataink, a költséggazdálkodásunkat pedig kifejezetten előnyösen érinti a szennyvíziszap használata. A tárgyilagosság jegyében viszont azt meg kell jegyezni, hogy a szennyvíziszap felhasználása nagyon komoly logisztikai feladatot jelent, ami érinti a kiszórást, az azonnali bedolgozást, és természetesen alkalmazkodni kell a munkák szervezésével a kiszállítás üteméhez. A mezőgazdaságban már megszoktuk, hogy kifejezetten „gusztusos”, tiszta és könnyű munkáról csak álmodni lehet, de a szennyvíziszappal dolgozni, bizony embert próbáló feladat, még ha megéri is.”