Tafrina – már kajszin is?

Tafrina – már kajszin is?

Agrofórum Online

A levélfodrosodás (kórokozó: Taphrina deformans) gyakori betegség, szinte minden évben jelentkezik őszibarackon és nektarinon, időnként jelentős mértékű károkat okozva. A hűvös, csapadékos tavasz kedvez a betegség kialakulásának. A fás részeken és a rügyekben áttelelő ivartalan alak fertőzi meg a leveleket, hajtásokat és fiatal gyümölcsöket.

Őszibarackon jelentős

A leveleken kialakulnak a jól ismert tünetek: ráncosodnak, fodrosodnak a levéllemez részleges vagy teljes megvastagodásának kíséretében. A levelek törékennyé válnak, sárgulnak, majd liláspirosra színeződnek, idővel elbarnulnak, majd lehullanak. Ritkán a virágok sziromleveleit is fertőzheti (1. kép).

1. kép: Egy ritkább tünet, őszibarack virág sziromleveleinek fertőződése került lencsevégre, középen fejlődik az egészséges termés

A tünetek megjelenése után már késő védekezni, mivel a kórokozó lappangási ideje viszonylag hosszú, viszont a levelek felületén képződő ivaros alak csak igen ritka esetben okoz jelentős másodlagos fertőzést. A védekezést a megelőzésre kell alapozni, így kerülhető el a lombveszteség, a hajtások károsodása és a termés áruértékének csökkenése, továbbá a fák kondíciójának gyengülése. A tél végi réztartalmú lemosó permetezésen túl, különösen hűvös, csapadékos vagy párás, ködös időjárás esetén, további kezeléseket szükséges beiktatni.

Kajszin ritka

Idén júniusban egy több fajtából álló érdi termő kajsziültetvény több táblájában különleges és szokatlan tünetekre figyeltünk fel. Mikroszkópos vizsgálat után kiderült, hogy a látványos tüneteket a kajszin ritkán előforduló kórokozó, a Taphrina deformans okozza. Az ültetvénybejárás során kiderült, hogy a tünet kizárólag a ’Ceglédi óriás’ fajtán fordult elő jelentősebb mértékben. 2011-ben Kövics György és Tarcali Gábor, a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének munkatársai beszámoltak már a kórokozó magyarországi előfordulásáról Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kajsziültetvényekben. Mi is a Kövics György és munkatársai által leírtakhoz hasonló tüneteket tapasztaltunk: a hajtás ízközei (internódiumok) megrövidültek, a fertőzött levelek csokrosan keletkeztek, fonák felé kanalasodtak, deformáció és a levéllemezek megvastagodásának kíséretében (2.,3. kép). A fertőzött hajtások és levélnyelek jellemzően vörösre színeződtek.

2. kép: A levélfodrosodás kórokozója kajszin megrövidült ízközöket okoz, a levelek deformálódása és elszíneződése mellett

3. kép: Nagyméretű, igen feltűnő, összetéveszthetetlen tüneteket okozhat a Taphrina deformans kajszin is, nemcsak őszibarackon, amennyiben egyszerre több hajtásra terjed ki a fertőzés

4. kép: Idén a tünetekkel mandula levelén is találkoztunk

A kórokozó fellépését elvétve mandulaleveleken is tapasztaltuk (4. kép).

Előrejelzés fontossága

Amennyiben a termesztőnek nincs tapasztalata a Taphrina deformans elleni védekezésben, akár többszöri permetezés ellenére is súlyos fertőzés következhet be, mivel a kórokozó kis kiindulási fertőzöttség mellett nagy terjedési sebességre képes. Emiatt számos országban foglalkoznak a kutatók az előrejelzés módszerének kidolgozásával. A harmatképződés gyakorisága és időtartama kulcsfontosságú a fertőzés létrejöttében. A legfogékonyabb fenofázis közvetlenül rügyfakadás után van. Amennyiben a rügyfakadás időszakában harmatképződés nélküli, meleg és száraz az időjárás, még akkor is alacsony fertőzöttséggel számolhatunk, ha ezt az időszakot többnapos eső követi, mivel a kórokozó csak az egészen fiatal, még csukott, maximum 2-3 cm-es levelek epidermiszét képes átszakítani.

Az idei kajszin előforduló tünetek nagyobb mértékű fellépése hátterében 4 tényező áll: (1) fogékony fajta, (2) kritikus, fogékony fenofázis, (3) a csapadék és (4) a hőmérséklet kedvező alakulása a kórokozó számára. Ugyan nem várható, hogy kajszin olyan rendszeres és nagy károkat okoz a betegség, mint az őszibarackon, szórványos előfordulásával viszont számolhatunk. Látványos, karakteres tüneti megjelenése aggodalomra adhat okot annak a gazdának, aki nem ismeri a tüneteket, és találkozik vele ültetvényében.

Fotó: Varjas Virág

Varjas Virág, Kelemen Dóra
NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Budapest

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen