Tallózás külföldi szaklapokban

Tallózás külföldi szaklapokban

Ez az írás Franciaországba, a Gabona-, Olaj- és Fehérjenövényeket (GOF) termelők országos szövetségének (ORAMA) februárban tartott kongresszusára kalauzolja el az olvasókat. A kongresszuson több témának is külön kerekasztal-beszélgetést szántak, mint például a piaci kihívásoknak vagy a napi aktualitásoknak, ám a legfontosabb terület mégis az innováció és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása volt.

évente két nemzedéke fejlődik, s hernyó alakban telel. Érdekes biológiai sajátsága, hogy negatív fototaxisa miatt kerüli a fényt. A legveszélyesebb raktári kártevők egyike. Károsítja a gabonafélék szemtermését és a belőlük készített lisztet. A hernyók kívülről rágják táplálékukat, és közben szövedéket szőnek maguk köré. Kártétele főleg a párás levegőjű, nedves raktárakban kifejezettebb. Éjjel repkednek. Egy-egy gabonaszemen egy-két petét helyeznek el. Egy-egy hernyó mindig több gabonaszemet rág meg, és a megrágott szemeket kis zsákocskává szövi össze. A mezei gabonamoly (Sitotroga cereaella) nevével ellentétben elsősorban raktári kártevőként ismert faj. Ennek ellenére kártétele lábon hagyott kukoricában a szántóföldön is megjelenhet. Az egész Földön elterjedt faj. Legfőbb tápláléka a tárolt szemes kukorica, rizs és gabona. A megtámadott magnak csak héja és a csírája marad meg. A károsított terményben jelenléte feltűnő, mivel a szemeken szövedéket találunk. Kukoricán jelenlétét apró röpnyílása árulja el (4. kép). A kikelt lepkék magból kiálló bábinget hagynak maguk után, amely segítségével kártételük elkülöníthető a gabonazsizsikétől. Rizsen is hasonló a kártétele, de a mezei gabonamoly csak a hántolatlan (pelyvás) rizst károsítja, míg a rizszsizsik csak a hántolt rizsben él. Tömeges elszaporodásukra különösen hajlamosít az egyenletes hőmérséklet és a magas páratartalom. Szabadföldi körülmények között 1-3 nemzedéke, míg raktári körülmények között akár 5-12 nemzedéke is fejlődhet évente. Lárva alakban telel. A nőstény tojásait egyesével, vagy csoportosan rakja le a táplálékul szolgáló magvakra. Egy kukoricaszemben több lárva is fejlődhet. A terménykárosító atkákról kell még pár szót szólni. A károsító atkák mindig több faj együtteseként okoznak problémát. A leggyakoribb fajok a lisztatka (Acarus siro), a csiperkeatka (Caloglyphus berlesei) és a szecskaatka (Tyrophagus longior). E kártevők mindegyike polifág, minden betárolt terményen megélnek, bár az olajos magvakat (repce, napraforgó, len) jobban kedvelik. A raktári atkákat szabad szemmel csupán nagyobb tömegben lehet észrevenni, melyek a terményhalmok felszínén és alján találhatók nagyobb tömegben. Az ellenük történő védekezést nehezíti, hogy a rovarokra (hiszen az atkák pókszabásúak) hatásos készítmények ellenük irányuló hatékonysága sajnos csak mérsékelt. Kulcskérdés a raktárhigiénia Összességében a betárolt tételek védelmével kapcsolatos legfontosabb kritérium a megfelelő raktárhigiénia biztosítása. A tárolók rendszeres évenkénti takarításával, optimális klimatikus hátterének biztosításával (nedvesedés és a túlmelegedés megakadályozása) megelőzhető az említett raktári kártevők fellépése, kártétele. Fontos pontja e preventív szemléletnek a raktáron belüli gyors anyagmozgatás, illetve a korábbról megmaradt terménytételek felszámolása. E kártevők tapasztalt, tömeges felszaporodása esetén természetesen csupán gázosodó növényvédő szerek felhasználása nyújthat segítséget. Általános elfogadott tény, hogy egyetlen célzott peszticides kezelés – a rovarmozgás miatt – nem vezet eredményre. Ugyanezen következmények miatt az egy helyiségben található eltérő tételek külön kezelése sem célravezető. Erős károsítás esetén csak a hosszantartó, jó behatoló képességű készítményekkel lehet megfelelő eredményt elérni. ¦ A búza, az árpa, a zab és a repce szalmája a második generációs bioüzemanyagok kitűnő alapanyaga. Napjainkban az Egyesült Királyságban évente 12 millió tonna szalma keletkezik. Ennek nagy részét az állattartók használják fel almozásra, a gombatermesztők a komposztkészítésnél tartanak rá igényt, biomassza-erőművekbe is jelentős mennyiség kerül, azonban még így is marad feleslegben. Mivel a repceszalma bioetanol alapanyagául szolgáló többféle cukormolekulát tartalmaz, megfelelő előkészítés után alkalmassá válhat bioüzemanyag-előállításra. A repcetermesztés során keletkező melléktermék hasznosításának ez egy fenntartható módja, továbbá ebben az esetben nem merül fel a bioenergetikai vagy élelmiszer célú hasznosítás kérdése. Az eljárást megelőzően a szalmát elő kell készíteni, ugyanis az enzimek számára a cukrok nem elérhető formában vannak jelen. Ezt a folyamatot szacharifikációnak nevezik, eredményeként glükóz keletkezik, melyet aztán az élesztő alkohollá fermentál. A jelenlegi kutatások a cukor feltárására irányulnak, azon belül is az ún. hőrobbantásos technológia vizsgálatára, melynek során számos kémiai reakció zajlik le a szalmában. Sikerült a szacharifikációs folyamat hatékonyságát meghatározó kulcstényező, az uronsavak azonosítása is. Bioetanol-előállítás szempontjából olyan repcefajták termesztése lenne előnyösebb, melyek szalmája alacsonyabb uronsavtartalmú. Ez a repcenemesítésben új célként jelenhetne meg, jelenleg ugyanis az olajtermést, a különféle betegedésekkel szembeni rezisztencia kialakítását helyezik előtérbe anélkül, hogy a szalma minőségének a kérdése felmerülne. Minderről bővebben a www.agrotimes.com weboldalon olvasható. ? Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter Tallózás… ?Kérem, a beszélgetés felvezetéseként röviden mutassa be cégüket! 2400 hektáron, klasszikus szántóföldi növénytermesztéssel, valamint 1995 óta gabonakereskedelemmel is foglalkozó részvénytársaság vagyunk bogyiszlói székhellyel. Ez utóbbi tevékenységünkhöz természetesen megfelelő infrastruktúrával (dunai kikötővel, 45 ezer tonnás tárolókapacitással, szárítókkal, tisztítókkal) rendelkezünk. Továbbá két termelői csoport (gabona és olajnövény) működési központja is nálunk található, melyek 30-50 km sugarú körben fogják össze a helyi kistermelőket. A cégcsoport részeként egy évi 50 ezres kibocsátású baromfitelep (pulyka előnevelés, csirke), valamint egy juhászat és erdőbirtokossági társulat is működik. ?Évente mekkora mennyiségben értékesítenek szemes terményt? Évente kb. 120-150 ezer tonna szemes terményt értékesítünk. Az exportunkat a déli országokba nagy kereskedőcégeken keresztül, míg északi irányba (Németország, Hollandia) többnyire önállóan bonyolítjuk. Természetesen nemcsak a felvásárolt, hanem a saját növénytermesztésünk eredményeként előállított termények is betárolásra és értékesítésre, ill. részben saját célú (takarmány, táp) felhasználásra kerülnek. Idén, saját termelésből 4 ezer tonna búzával, ezer tonna őszi káposztarepcével, valamint 800 tonna napraforgóval és 10 ezer tonna kukoricával számolunk. Évente kb. 55 ezer tonna búzát vásárolunk fel, melyből kb. 15 ezer tonnát helyben le is szárítunk. Repcéből évente 1,5-2 ezer tonnát értékesítünk. A napraforgó értékesített mennyisége az elmúlt évek során felfutott, közel 10 ezer tonnát forgalmazunk belőle évente, melynek jelentős részét itt, helyben tároljuk. Kukoricából a saját előállítással együtt az értékesített mennyiség évente 80 ezer tonnát ér el. ?Térjünk rá a terménytárolásra! Milyen szempontok szerint és milyen munkaműveletekkel történik a felkészülés szezon előtt a betárolásra? Betárolás előtt közvetlenül az üres magtáraink padozatát, falát a raktári kártevők ellen kétszer (7 napos eltolásban) fertőtlenítjük. A szezont mindig nagytakarítással, a korábbi tárolásból ott maradt terménymaradványok felseprésével, majd a tisztítók, raktárak műszaki állapotának felmérésével kezdjük, ugyanis a padozaton és falakon keletkezett esetleges rések, repedések kiváló búvóhelyet jelenthetnek a raktári kártevők számára, valamint a raktárak falán keletkező folytonossági hiányok a raktár-fertőtlenítés hatékonyságát is ronthatják, ugyanis azokon keresztül a gázosodó készítmény elszivároghat, így a hatékonyságához szükséges koncentrációja csökkenhet. Érdemes arra is fokozott figyelmet fordítani, hogy a raktár nedvességtől mentes legyen, tehát ne ázzon be, ill. a falazat se nyirkosodjon, mert a bekerülő víz nemcsak rontja a gabona minőségét, hanem elősegíti a kártevők felszaporodását. A nyílászárók megfelelő záródásáról is érdemes meggyőződni, A terménytárolás ismérvei és buktatói kereskedői szemmel A terménytárolásról, a raktári kártevők elleni védekezés alapjairól beszélgettünk Lénárt Bálinttal, a Bogyiszlói Kereskedő-Szolgáltató Zrt. ügyvezető igazgatójával, aki a termelésszervezés, -irányítás, valamint a terménykereskedelem területén fogja össze a feladatokat a cégcsoportnál.ugyanis így megakadályozhatjuk a repülni képes kártevők bejutását. Nálunk az is alapszabály, hogy a tiszta raktárba nem fertőtlenített gépek, eszközök nem kerülhetnek be. ?Mekkora nedvességtartalom mellett tárolják be a terményeket? Mivel betakarítás időszakában általában még pontosan nem tudjuk előre, hogy mennyi ideig kell az adott tételeket raktározni, ezért a táblákról közvetlenül bekerülő búzát és a kukoricát 13,5 %-os nedvességtartalomra, a repcét, napraforgót pedig 7-8 %-ra szárítjuk le. Három szárítónk mindegyikéhez külön tároló tartozik, amelyekbe vagy közvetlenül (szállítószalag), vagy teherautókkal tárolunk be. Minden egyes beérkező árut – még a sajátot is – megmintázunk és minősítünk. Mivel a búzát exportra értékesítjük, és szigorú nemzetközi minőségi elvárásoknak kell megfelelnünk, a tételeket minden esetben elő- és utótisztítjuk, melynek során átlagosan kb. 3 %-nyi szemét (tört- esetleg fuzáriumos szem, idegen mag, por stb.) képződik. A búztételeket a fő beltartalmi paraméterek függvényében három osztályba (javító, 12,5-es fehérje és takarmány minőség) soroljuk, és külön tárolókba helyezzük el. Már a növénytermesztés egyes technológiai elemei során, ill. a betakarításkor nagy gondot fordítunk arra, hogy minél tisztább, kevesebb tört szemet, gyommagot tartalmazó termények kerüljenek a magtárba. Csupán kombájntiszta tételek betárolása nálunk fel sem merülhet. ?Végül térjünk ki arra is, mire kell a raktározás során fokozott figyelemmel lenni! A betárolt terményt folyamatosan vizsgáljuk, szemlézzük, ezzel is igyekezve elejét venni a raktári kártevők, kórokozók felszaporodásának, ugyanis minden egyes szükségessé váló terményfertőtlenítés tonnánként 200 Ft-os többletkiadást jelent. A tárolóinkban a terményprizmák viszonylag magasak, elérik a 4 métert is. A terménymozgatáshoz egy forgatógépet használunk. Természetesen törekszünk arra, hogy a prizmák felszíne nagyjából vízszintes legyen, mert az esetleges csúcsokon és egyéb egyenetlenségeken nedvesedés és ezáltal kártevők felszaporodása következhetne be. Továbbá a jól előkészített, sík terményfelszín egy esetleges fertőtlenítés során a fertőtlenítő szer egyenletes terjedése szempontjából is előnyös. Búza, kukorica, napraforgó esetében, ha azok csak tavasszal kerülnek kitárolásra, azokat egyszer, vagy kétszer át kell forgatni, sőt búza és napraforgó esetében kéthavonta a tételek fertőtlenítése is szükségessé válhat, ugyanis a raktárakba betárolt termény élő anyag, ezért a külső hőmérséklet és páratartalom emelkedésével nedvességet vesznek fel a környezetükből. Összességében tehát azt mondhatom, a tárolási idő alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a raktározott termény hőmérsékletét, nedvességtartalmát, rovarcsapdák vagy vételezett minták segítségével az esetleges fertőzöttséget. A minőség romlását előidéző tényezők megjelenésekor pedig, nem szabad tétlenkedni, mert csak így lehet felelősségteljesen azt biztosítani, hogy a termények betároláskori minősége a kitárolás, az értékesítés időszakára is megmaradjon! Köszönöm a beszélgetést! ?Kosztolányi Attila Összességében 140 vagonnyi termény tárolására alkalmas silótornyok Automata mintavételező segíti a beérkező tételek megmintázását ?Kérem, néhány mondatban mutassa be vállalkozásukat az olvasóink számára! Cégünk földterületei Kaposvártól 12 km-re, nyugatra Somogy megye homokos területein húzódnak. Jelenleg, a 2019-ig megkötött földbérleti szerződéseink alapján, 1000 hektár szántóterületen gazdálkodunk. Földjeink átlagos aranykorona-értéke 10, kb. 100-120 hektár éri el csupán a 20-25 aranykoronát. A szervesanyag-tartalom 1 %, ill. az alatt van, talajaink kémhatása 5-5,5. Elsősorban kalászos növényeket termesztünk, ezek közül is az árpa, búza, tritikálé vetőmag-előállítás adja a gazdálkodásunk gerincét. Emellett az olajnövények közül nálunk a repcéé a vezető szerep. Természetesen termesztünk napraforgót és kukoricát is. Mivel nem vagyunk igazi kukoricatermesztő vidék, a tengeri évente csak 300-350 hektáros nagyságrendet képvisel. Cégünk már 10 éve részt vesz az AKG programban, melynek most éljük az utolsó évét. Sajnálatos módon eddig újabb AKG program még nem került kiírásra, pedig a mi viszonyaink között ez feltétlenül szükséges a megfelelő termelési feltételek, a finanszírozás biztosításához. Ami a tárolókapacitásunkat illeti, egy 3,5 ezer és egy 4,5 ezer tonnás tárolónk van, valamint a saját raktározás mellett Kiskorpádon a KITE-nek 3 raktárban (4-6 tonnások) raktár-üzemeltetői is vagyunk. ?A raktározást említve, el is érkeztünk beszélgetésünk témájához, a terménytároláshoz! Hogyan történik Önöknél a tárolók felkészítése a betárolásra? Szezonkezdet előtt közvetlenül az üres raktárink padozatát felseperjük, a falakat pedig magasnyomású levegővel pormentesítjük. Ekkor ellenőrizzük a tárolók ablakainak záródását, valamint az ablakokra felhelyezett madár- és szúnyoghálók állapotát is, hogy azok távol tartsák a kívülről érkező raktári kártevőket. Elengedhetetlen betárolás előtt a falakon, a padozaton keletkezett sérülések kijavítása is. Ezt követi zárt ablakok mellett a raktárak fertőtlenítése, különös tekintettel a raktári kártevők búvóhelyéül szolgáló oszlopokra, résekre. A fertőtlenítést követően általában 3-5 nappal – a külső hőmérséklettől függően – nyitjuk ki raktárainkat és szellőztetjük át azokat. A raktárak mellett ebben az időszakban fertőtlenítjük a szárítónk teljes rendszerét, tranzittartályait és a vetőmagüzemünket is. E munkaműveletek végrehajtását legalább olyan fontosnak tartom, mint szántóföldön három növényvédelmi permetezést. Ugyanis többféle, több helyről érkező tétel betárolásakor, ha nem figyelünk az egységes nedvességtartalomra, valamint a szemetességre és a tört szemek mennyiségére, mindez komoly fertőzési gócokat és olyan terményromlást okozhat, amelyek később a raktározás során lekezelhetetlenek lesznek. ?Ha már a tárolók előkészítése megtörtént az érkező terményeknek, a betárolást mely munkafolyamatok előzik meg? Mire kell ezek során fokozottan ügyelni? Úgy gondolom, a gazdák többnyire mindent igyekeznek megtenni terményeik szántóföldi körülményeinek (egészséges növények, megfelelő kultúrállapot) biztosításához, ugyanakkor a tárolás, raktározás során már nem ilyen körültekintőek. Pedig sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a tárolás előkészítésére és a tárolás teljes folyamatára. Törekedni kell arra, hogy a betakarítás során megfelelően tiszta terményt hozzunk le a földekről, már ott elkerülve az apró, ocsú szemek raktárakba beszállítását. A beszállított termények először szárítóba érkeznek, ahol előtisztítás, szárítás, utótisztítás folyamatán esnek át. Nagyon fontos, hogy megfelelően szellőztessük, szárítsuk, rostáljuk azt a terményt, ami átmegy a szárítón, hogy az gyakorlatilag pormentesen kerüljön be a raktárba. Továbbá ügyelni kell arra is, hogy a termény nedvességtartalma a gabonafélék (árpa, búza, tritikálé, rozs) és a kukorica esetében a 14 %-ot, az olajnövények (repce, napraforgó) vonatkozásában pedig a 7 %-ot ne haladja meg, és mentes legyen a porfrakciótól, a tört-, ill. ocsú – fuzáriumos – szemektől. Ugyanis ez utóbbiak, tehát a fuzáriumos szemek a raktárakba bekerülve a gabonatételek folyamatos visszafertőződésének lehetőségét hordozzák magukban. Kukorica szárításánál a tételek megfelelő forgatásáról sem szabad megfeledkezni, hogy ezzel olyan szintre hűtsük le a terményt, hogy az optimális hőfokon (25-30 °C) kerüljön be a tárolóba. ?Milyen eszközökkel őrizhető meg a termény minősége a tárolás alatt? Ismeretes, hogy a betárolt terményféleségek élő anyagként viselkednek, szénhidrátjaik a levegő oxigénjének hatására hőképződés közben szén-dioxiddá és vízzé bomlanak, emelve a betárolt termények hőmérsékletét és nedvességtartalmát, lehetővé téve a raktári rovarkártevők és gomba populációk elszaporodását. Légszáraz állapotban a légzés gyakorlatilag megszűnik, intenzívvé akkor válik, ha a nedvességtartalom meghaladja a 15 %-ot. Ezen alapszik a tárolás A jó gazda gondossága a betakarítással nem ér véget! Szerényiné Németh Ágnest, a kaposfői Kaposmező Kft. termelési ügyvezetőjét, egyik tulajdonosát a tersikeressége vagy sikertelensége, mindezeket figyelembe véve kell a tárolás folyamatának ellenőrzését megszervezni. Ami pedig a gyakorlatot illeti, nálunk csarnoktárolók vannak, így csak az ezekkel szerzett tapasztalatokról tudok beszélni. Sajnos ezek a tárolók nem új építésűek, korszerű szellőztető berendezésekkel nem rendelkeznek, de megfelelő nagyságú ablakokkal, továbbá észak-déli irányban ventilátorokkal vannak ellátva. A befülledés elkerülése érdekében magtárainkba 2,5-3 méternél magasabbra nem tárolunk be, melynek során vízszintessé tesszük a termények felszínét, hogy elejét vegyük a kupacokon nedvesedés és ezáltal kártevők felszaporodásának. Természetesen ahhoz, hogy a betárolt készletet a kitárolásig egészségesen meg tudjuk őrizni, megfelelő időközönként a termény számos paraméterére figyelemmel kell lenni. Mindez az esetünkben egy naplóvezetésen alapul. Hetente a tárolók falán is jelölt, meghatározott mérőpontokon szemes termény hőmérővel mérjük a termények hőmérsékletét. Ezzel nyomon lehet követni a betárolást követően az adott tétel lehűlésének folyamatát, ill. esetleges hőmérsékletemelkedésből időben észlelhető egy kedvezőtlen élettani folyamat, a minőségromlás megindulása. A termény 2,5-3 °C-ig tapasztalt hőmérsékletemelkedése adódhat a külső hőmérséklet változásából is, azonban, ha e feletti értéket tapasztalunk, akkor minden esetben szúrcsapos módszerrel mintát veszünk és megmérjük annak nedvességtartalmát, valamint érzékszervi vizsgálatot végzünk az esetleges kórokozók (gomba, baktérium), ill. kártevőfertőzés kizárására. A nedvességmérést, valamint a kórokozó- és kártevővizsgálatot alapesetben havonta is elvégezzük. A gyakorlatunk részét képezi az is, hogy 2 hetente 2-3 személy részvételével, meghatározott útvonalon bejárjuk a garmada tetejét, szintén az esetleges fertőzési gócok időbeni lokalizálása érdekében. Őszi, téli időszakban havonta, kéthavonta azokon a helyeken, ahol rágcsálók juthatnának be a tárolókba (pl. magtárajtók) rendszeres rágcsálóirtás végzünk. Kijelenthetem, az állandó ellenőrzés nyomán terménykárosodás emberi figyelmetlenségből, mulasztásból még nem következett be nálunk. ?A tárolás alatt is szükségessé válik bizonyos időközönként a terményfertőtlenítés? Az előbb említett szigorú ellenőrzési gyakorlatunknak és annak is köszönhetően, hogy kalászosoknál igyekszünk márciusban még a külső hőmérséklet és a páratartalom jelentős növekedése és ezzel együtt a raktári kártevők aktívvá válása előtt kitárolni, nem jellemző, hogy a betárolt tételeket fertőtleníteni kellene. Üzleti stratégiánk az is, hogy a repcét, napraforgót igyekszünk a betakarítás utáni időszakban minél hamarabb eladni, ezért azokat nem tároljuk hoszszú távon. Így viszont nem kell a már alacsony hőmérsékleten (15-18 °C-on) is aktív, az olajnövényeknél gyakran komoly gondot okozó atkák fellépésével, és ezért terményfertőtlenítéssel számolnunk. ?A beszélgetés végéhez közeledve, térjünk ki arra is, mely raktári kártevők okozhatják a legtöbb problémát! Jómagam különösen a zsizsikféléket és a lisztbogarakat tartom károsnak. Természetesen, ha valahol a molyok (aszalvány-, lisztmoly) problémát okoznak, az már olyan komolyan ronthat a betárolt termény minőségén, hogy e kártevők felszaporodását minden eszközzel meg kell akadályozni. A terménytárolás során – mint már utaltam rá – a gabonaféléknél és az olajnövényeknél is felléphet atkafertőzés. Mivel e kártevők fejlődési ciklusa nagy gyors, nem szabad a termények rendszeres ellenőrzését elmulasztani, Az erősen fertőzött, károsított termény emberi fogyasztásra, takarmányozásra alkalmatlan, ha szükséges, egy kémiai védekezést kell beiktatni. Köszönöm a beszélgetést! ?Kosztolányi Attila Növényvédelmi szakmérnök képzés a Pannon Egyetem Georgikon Karán Keszthelyen, a Balaton fővárosában A 217 éves keszthelyi Georgikon Európa legpatinásabb agrár-felsőoktatási intézménye. A Pannon Egyetem Georgikon Karának Növényvédelmi Intézete az elmúlt évtizedekben, posztgraduális képzés keretében folyamatosan képez agrárszakembereket Növényvédelmi Szakmérnöki Szakon. A Növényvédelmi Szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű négy félévet felölelő levelező képzés. Különösen jelentős az érdeklődés a már munkahellyel rendelkező szakemberek részéről, amelynek oka, a gyakorlatorientált képzésen túlmenően a konzultációk időbeosztása, amely havonta mindössze 3 napot (csütörtök, péntek, szombat) vesz igénybe. A „Növényvédelmi szakmérnök” képzésben történő részvétel feltétele az okleveles agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki, okleveles környezetmérnöki, agrármérnöki MSc, kertészmérnöki MSc végzettség. Különbözeti vizsgával nyerhetnek felvételt a fel nem sorolt diplomával rendelkező okleveles mérnöki (pl. erdőmérnök, biomérnök), okleveles biológusi és egyéb természettudományi egyetemi végzettségűek. A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek teljes körű felhasználására. A képzés szeptembertől indul. A költségtérítés mértéke félévenként 150.000 Ft. A képzésre a jelentkezés a félév megkezdéséig folyamatosan történik, amelyhez http://novenyvedelmi-intezet.georgikon.hu/kepzesek/ novenyvedelmi-szakmernok-kepzes/ honlapról letölthető jelentkezési lapon kívül a diploma másolatát és az önéletrajzot csatolni kell. A képzés további részleteivel kapcsolatban érdeklődni lehet telefonon (83/545-212, 83/545-217), illetve e-mailen (kormos.eva@2003.georgikon.hu, ppi@georgikon.hu, oak@georgikon.hu).Nyári országjáró körút – Milyen elônyöket jelent a gazdálkodók számára a CONTIVO™ programba való belépés? A programban résztvevô cégek közül a(z) • Syngenta a CONTIVO™ program termelôknek nyújtott elônyeirôl és az elsô éves sikerekrôl számol be, • Väderstad a klímakár-csökkentô, alkalmazkodó talajmuvelési technológia alapgépeit mutatja be, • AGRO.bio baktérium-készítmények termôképességre és termésbiztonságra gyakorolt hatásairól ad képet, • Yara az okszeru, fenntartható tápanyaggazdálkodás alapelveit ismerteti,t – Mit jelent a CONTIVO™ a gyakorlatban? ? t, A Väderstad munkagépeit a Massey Ferguson traktorcsalád kiválóságai fogják üzemeltetni. A bemutatókon vendégünk lesz Dr. Birkás Márta egyetemi tanár, a Szent István Egyetem tanszékvezetôje, aki a helyes talajmuvelési gyakorlat sarokpontjaira mutat rá, és talajmuvelési aktualitásokról számol be. Bemutató helyszínek: • július 28. (hétfô) Forrás Mezôgazdasági Szövetkezet, Perkáta • július 29. (kedd) Ifj. Plótár István, Dióskál • július 30. (szerda) Döbröközi Mg. Zrt., Döbrököz • július 31. (csütörtök) Debreceni Egyetem AGTC Karcagi Kutató Intézet, Karcag • augusztus 01. (péntek) Szerencsi Mezôgazdasági Zrt., Szerencs A bemutatók pontos helyszínérôl, a szervezô vállaltoknál tájékozódhat. A bemutatók minden helyszínen délelôtt 10.00-kor kezdôdnek. ContivoArról értesültünk, hogy „Debrecenbe kéne menni…” Gondolom, nem igényel magyarázatot, hogy az eredeti nevét visszavett (kapott) minisztériumról, az FM-ről van szó. Engedtessék meg nekem a tizenmillió magyar állampolgár egyikének, hogy jelentéktelenségem tudatában protestáljak. Lehet, hogy ennek a dohogásnak semmi hatása nem lesz; bár ki tudja. Pláne akkor, ha legalább ebben az egy dologban az agrárium valamennyi szereplője össze tudna fogni, mert akkor Illyés Gyula „Az Éden elvesztése” című remekművének néhány sora önbizalmat adhat nekünk. „Markunkban vagytok Sorsunk gőgös hatalmai Az nem igaz, hogy nincs módunk Hozzátok felhúzódnunk A térdetek benyomnunk Szátokra sújtani. Pernyétek eltipornunk Tetőnk ne gyújtsa ki.” Milyen jogon gondolják, legyenek azok az ország legfőbb irányítói is, hogy az évszázados hagyományokat valamiféle hamis vidéki, decentralizációs ábránd semmissé degradálhatja? Mindig azzal büszkélkedünk, hogy a múlt hagyományain épül a jövőnk. Lehet, hogy rosszul gondolom, de azt hiszem a múlt ismeretének hiányában döntöttek a minisztérium sorsáról, vagy ami rosszabb, tudatosan. Lehet, hogy rosszul gondolom, de egy ilyen lépéssel jelentős létszámcsökkentést lehet elérni elbocsájtások nélkül is. Volt már erre példa agrártörténelmünk során. Egy ilyen lépésnek mindig az a vége, hogy a jó szakemberek – ragaszkodva lakóhelyükhöz – nem hajlandók költözni, és Ők rendszerint találnak is munkát többnyire a közigazgatás más területén, vagy a versenyszférában. (Ismét bizonyítjuk, hogy milyen gazdagok vagyunk. Úri kedvünk szerint herdáljuk el szellemi javainkat.) Az is lehet persze, valakiknek – jobb esetben egy másik minisztériumnak – az épületre fáj a foga. Ez pedig ahogy manapság mondják, nem éppen elegáns dolog, de szókimondóan fogalmazva: pofátlanság. Az már csak egy torz feltételezés részemről, hogy egy korábbi idiotizmus valósul meg, amely szerencsére időben elvetélt (minisztériumi negyed) csak más formában. (Bár lehet, hogy az még humánusabb lett volna!) A döntéshozók valószínűleg nem tudják (ez a jobbik eset) bár ezt kétlem, vagy nem akarják tudni (ez a rosszabbik eset), hogy az agrárirányításnak rangot adó intézményt azért hozták létre Budapesten Szapáry Gyula gróf minisztersége idején a Parlament szomszédságában, hogy ezzel is hangsúlyozzák a hazai agrárium jelentőségét. Lehet, hogy rosszul gondolom, de ez a lépés, ha megvalósul, az eddigi agrárminiszterek – közülük is kiemelve a manapság sokat hivatkozott, és az agrárstratégiának is nevet adó Darányi Ignác munkásságát – életművének legszégyenletesebb bemocskolása. Ha az eddig leírtak alapján bárki bármiféle politikai bélyeget merne rám sütni, annak csak annyit, hogy „érted haragszom, nem ellened”… Jobbító szándékaim igazolásául legyen elég annyi, hogy a lapunkban indított és – illő szerénytelenség nélkül – a nevemhez köthető „Határtalanul” rovatunk bizonyíthatja hazám és benne az agrárium iránti elkötelezettségemet. Mondják rólunk, hogy lovas nemzet vagyunk. Gondolom kitalálták a folytatást. Csak az a baj, hogy ez az átesés rendszerint csúfosan végződik. Azzal egyet lehet érteni, hogy amit, vagyis amely intézményeket decentralizálni lehet, azt célszerű is megtenni, de amit nem, azt erőltetni szamárság (Antall József sokszor idézett lekicsinylő szavajárása volt). Tájékoztatásul azok számára, akik szeretnék „a múltat végképp eltörölni”, hogy mielőtt döntenek, célszerű lenne hiányos ismereteiket pótolni. A minisztérium jogállását az 1848. III. tc. szabályozta 1889-ig, mivel az időszakban az ipar, a mezőgazdaság, és kereskedelem ügye akkor egy minisztérium alá tartozott. Az 1889. XVIII. tc. szétválasztotta a felelősségi köröket és létrehozta az önálló Földmívelésügyi és Kereskedelmi Minisztériumot, amely az 1890-ben befejezett épületbe költözött, és statutuma szerint az agrárpolitika és agrárgazdaság felelős minisztériuma. Ez az épület 124 éve egy többször cégtáblát cserélt, de mindig azonos feladatokat ellátó, az agráriumot irányító intézmény székhelye. Az irányító főhatóság nemzetgazdaságon belüli pozícióját, és a benne dolgozók kormánytisztviselői életpálya modelljét töri derékba ez a hamvába holt elképzelés. Nem véletlen az, hogy Európa valamennyi országában a minisztériumok a fővárosban vannak, mert az ügyek döntő többsége ott intézhető és a kormányzati munka hatékonysága is ezt igényli. Szegény Szapáry, aki a minisztériumnak rangot adott azzal, hogy a fővárosban emelt épültbe költözhettek megbecsült tisztviselői, gyanítom, hogy forog a sírjában! Ennél brutálisabb ütést eddig senki nem mért az agrártárcára. Mi meg tétlenül tűrjük, hogy még ránk is számoljanak? ?Dr. Bódis László Debrecenbe kéne menni?A NÉBiH Növénytermesztési Igazgatóságának vezetője, Lukács József elnökhelyettes elérkezettnek látta az időt, hogy felújítson egy régi hagyományt, a fajtabemutatókat. Ha nem csal az emlékezetem, akkor az 1990-es évek közepén szüntette be, a jelenlegi hivatal egyik jogelődje, az OMMI a különböző szántóföldi növények fajtabemutatóit. Miután részese voltam az akkori bemutatók szervezésének, majd megszüntetésének az intézet egyik vezetőjeként, a visszaemlékezésem hitelessége – gondolom – minden kétséget kizár. Az akkori OMMI Fajtakísérleti Főosztályának munkatársai évente több helyen és alkalommal tartottak fajtabemutatót. Általában Tordason, mint az intézet Központi Fajtakísérleti Állomásán, de Szombathely és Debrecen is törzshelynek számított. Voltak ezen kívül sajátos ökológiai feltételek között vizsgált növények és az ezekhez kapcsolódó bemutatók pl. Röjtökmuzsajon (Fertőd közelében), vagy Gyulatanyán (Nyíregyháza mellett). Ez utóbbi – egyedüliként és saját szervezésben – máig megtartja éves rendszerességgel a szántóföldi növények fajtabemutatóit. A növényfajok széles skálája szerepelt a rendezvényeken. Csak felsorolásszerűen: valamennyi kalászos, a repce, a napraforgó és a kukorica, továbbá a burgonya, a szója, és amire még igény mutatkozott. A talaj akkor kezdett „kicsúszni” az OMMI bemutatói alól, amikor az egyre-másra megjelenő cégek képviselői kezdték átvenni a bemutatókon a termékismertetést. Ezzel egyidőben az OMMI munkatársait pedig meghívták a saját bemutatóikra, a fajtáik ismertetésére, ezzel mintegy hitelesítve azok termesztési értékét és előnyeit. A céges bemutatók egyre inkább show jellegűvé váltak, amelyek természetes módon „elhódították” a résztvevőket az OMMI szigorúan szakmai jellegű és – mi tagadás – szerény vendéglátást nyújtó bemutatóitól. Ezek a bemutatóink lassan belterjessé váltak, a nemesítők egymásnak mondták el a fajtákról alkotott véleményüket, a termelők érdeklődésének hiányában. Ezeket a bemutatókat még néhány évig életben lehetett tartani a Dr. Czirák László osztályvezető összeállításában megjelentetett kiadványokkal, amelyekben – helyettesítve vagy kiváltva az ajánlati fajtalistákat – az államilag elismert fajtákkal végzett tájkísérletek eredményeit tettük közzé 1994-től. (A kiadványokat a bemutatókon terjesztettük.) Néhány év után viszont be kellett látnunk – mivel a kiadványainkra egyre növekvő igénnyel szemben, a bemutatóink látogatottsága drasztikusan csökkent –, hogy nincs értelme tovább folytatni. A kiadványaink tizenkét évet éltek meg, azután a kísérletek finanszírozásának hiányában, adatok híján megszűntek. Ezt élesztették újjá a GOSZ-VSZT ún. posztregisztrációs kísérletei, amelyek eredményeit rendszeresen közzéteszszük az Agrofórumban. (Ez viszont már egy másik történet, amely csak érintőlegesen kapcsolódik jelen írásunk témájához, ezért annak termelésfejlesztésben betöltött szerepéről más alkalommal számolunk majd be.) Visszatérve a hamvába hullt fajtabemutatókról, elismerésre méltó, hogy Lukács úr felvállalta az „újratervezés” (szervezés) embert próbáló feladatát. Ennek a meghívásnak eleget téve, most itt toporgunk Tordason a Hangya Szövetkezet megálmodója és létrehozója, Károlyi Sándor gróf által inspirált szervezet vezetőjének, Almási Balogh Elemérnek, az egykori mintafalu és gazdaképző intézet létrehozójának szobra előtt, várva a vendégeket: 2014. május 27-én. Felhősödéssel vegyes napsütés, mérsékelt meleg – ideális idő, egy rövid beltéri program és egy tartalmas repce-fajtabemutató megtartására. Mielőtt belevágnánk a sűrűjébe, Lukács urat kérdezem: ?Mi motiválta, hogy újraélessze a fajtabemutatókat? Ismerem a múltat, úgyis, mint aki a Vetőmag felügyeletnél dolgoztam… ?Ennek már több mint húsz éve. Van az huszonöt is. Ezt követően a minisztérium munkatársaként módom volt a hozzánk tartozó intézmények tevékenységét figyelemmel kísérni. Újratervezés – A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Bemutatóról bemutatóraIsmerem a múltat, hiszen, ha áttételesen is, de kollégák voltunk. ?Sosem tagadtam, sőt, emlékszem arra az 1990es OMÉK-ra, ahol feltűnt egy a vetőmagos standon nyüzsgő fiatalember aktivitása. Ki hitte volna – talán maga sem –, hogy egykor elnökhelyettesként nyilatkozik majd. Mint ahogy Te sem, hogy egyszer nyugdíjasként az Agrofórumhoz igazolsz. ?Tényleg nem – és ettől kezdve érthetővé válik a tegeződésünk. Tereljük vissza a gondolataink szétszéledt nyáját a bemutatókhoz. Elérkezettnek láttam az időt, hogy felélesszünk egy hagyományt, amely objektíven szolgálja a termelők érdekeit. ?Vagyis konkrétan a fajtaválasztást. Igen. Minden bántó szándék nélkül mondom – és ebben nincs semmi meglepő – valamennyi nemesítő cég, kereskedőház a saját termékét dicséri, ajánlja. A hivatalunknak az a feladata – és ezt nem neked, hanem az olvasóknak címzem –, hogy objektív vizsgálatokkal döntse el egy-egy fajta valódi termesztési értékét. Az állam ezért tartja. Megjegyzem, hogy a külföldi fajtatulajdonosok is olyannyira respektálják a munkánkat, hogy nálunk is bejelentik a fajtáikat vizsgálatra a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, annak ellenére, hogy azok az EU Közös Katalógusain szerepelnek, és szabadon forgalmazhatók lennének hazánkban. ?Rangot jelent, ha egy fajta a Nemzeti Fajtajegyzékünkön szerepel? Egyértelműen. *** A tanácskozást megelőzően sikerült mikrofonvégre kapnom Papp Gergelyt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettesét. ?Vezérigazgató-helyettes úr, mi késztette arra az Agrárkamarát, hogy társuljon a NÉBiH kezdeményezéséhez? Lukács úr megkeresett bennünket az együttműködés szándékával. Bevallom, az elmúlt időszak a szervezéssel, az adminisztrációval telt el, és most jutottunk lélegzethez, hogy szakmai dolgokkal is foglalkozzunk. Nagy lehetőséget látunk az együttműködésben és a közeljövőben a két szervezet, a NÉBiH és NAK elnökei aláírnak egy megállapodást, amely számos területen valódi együttműködésre vonatkozik. ?Szeretnénk ott lenni! A meghívásról gondoskodom. Ez a fajtabemutató és szakmai tanácskozás csak a kezdet. A kályha ahonnan elindulunk. ?És hova szeretnének megérkezni? Számos külföldi példa van arra, hogy egy-egy témában olyan rendezvényt szerveznek, amely a teljes termékpályát bemutatja, a fajtaválasztástól a feldolgozásig. Mi ebben gondolkodunk. ?Papp úr mit kívánhatnék? Jó együttműködést. A kamara nyitott minden ésszerű kezdeményezésre. *** A program – mert valójában erről illene szót ejteni – Lukács József elnökhelyettes köszöntőjével kezdődött, amelyben bemutatta a hivatal szervezetét, ezen belül az általa vezetett igazgatóságok feladatait. Papp Gergely főigazgató-helyettes a kamara tevékenységét ismertette, illetve elmondta az együttműködésre vonatkozó kamarai álláspontot. Szokó Attila, a fajtakísérleti állomás vezetője, bemutatta az itteni sokrétű munkát, amely a szántóföldi DUS és gazdasági értékvizsgálatokon kívül, a kísérleti vetőmagelosztásra, tartós tárolásra, valamint laboratóriumi vizsgálatokra terjed ki. Szekrényes Gábor témavezető a repce világviszonylatban betöltött szerepéről beszélt, majd a fajtakísérletek és a vizsgálatok kritériumrendszerét ismertette, illetve beszámolt az elmúlt évek kísérleti eredményeiről. *** Ezt követte a szántóföldi kísérletek megtekintése és értékelése. Amit láttunk és hallottunk, a remény csíráját ébresztette fel bennünk. ?bl Fotó: Gyulai Tóth Zoltán Papp Gergely főigazgató-helyettesA Bayer Seeds egy olyan repcenemesítési programmal rendelkezik, mely már évek óta dolgozik a magasabb olajtartalom elérésén. A 2014es vetési szezonban a Bayer Seeds már olyan hibridrepcékből álló portfólióval jelentkezik, melynek tagjai kimagasló olajtartalommal rendelkeznek. A magasabb olajtartalom többlet jövedelem elérését teszi lehetővé, így megfelelő technológia mellett bizton lehet számítani a pozitív bonifikációra. Az első Magyarországon regisztrált magas olajtartalmú Bayer hibridrepce a 2013 tavaszán állami minősítést kapott Puncher. A Puncher kimagasló olajtartalmával vívta ki az elismerést (1. ábra). A hibrid kiváló agronómiai tulajdonságokkal rendelkezik, növényei közepes magasságúak, dőlésre nem hajlamosak és korán, egyöntetűen virágoznak. A Puncher nagyszerű kompenzáló képességéről is tanúbizonyságot tett, ezért alacsony tőszám mellett is sikerrel termeszthető. 2014-ben már elérhető lesz a magas olajtartalmú portfólió új tagja, a Lexer. Ez a hibrid egy igazi olajbajnok, maga „a magosított olaj”. 2011-2013 közötti regisztrációs időszakban két évben is meghaladta olajtartalma a 49%-ot. Magabiztosan a legmagasabb olajtartalmat érte el csoportjában három év átlagában. A legújabb korai hibridek közt, melyek 2013 decemberében kaptak állami elismerést a Lexer adta a legnagyobb hektáronkénti olajtermést (1. táblázat). Szintén friss minősítésű a Safer hibridünk. A két legfontosabb értékmérő tulajdonságban brillírozó hibrid olajhozama több mint 20%kal haladta meg a standard hibridek átlagát a 2012-es állami kísérletekben. A rákövetkező évben szintén kiváló teljesítményt nyújtott: 49,04% olajtartalom mellett, 6 hely átlagában közel 5 t/ha magtermést adott. A magas szintű termésstabilitását külföldi eredmények is igazolják. A csehországi hivatalos kísérletekben az egyik legstabilabb hibridnek bizonyult (2. ábra). A Safer csoportjában termésben is és olajtartalomban is a maximumot adta (3. ábra), már az első kísérleti évben kimagasló teljesítményt nyújtott. A kiváló magyarországi eredményei alapján Európában elsőként GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Új generációs hibridrepcék a Bayer Seeds-től! 1. táblázat 1. ábrahazánkban kezdődik meg a Safer hibridünk forgalmazása. Repce hibridjeink kivételes adottságokkal rendelkeznek, egyesítik magukban a magas termésszintre való képességet és a kimagasló olajtartalmat. A vetőmagokban rejlő genetika előnyeit akkor tudjuk legjobban kiaknázni, ha megfelelő technológiával megőrizzük növényeink jó egészségi állapotát a tenyészidőszak végéig. Ez fontos az intenzív repcetermesztésnél, mivel az olajok szintézise, a tartaléktápanyagok beépülése a termésbe az előbb említett időszakban a legintenzívebb. A virágzás kezdetén-közepén alkalmazott fungicides kezelés, ezeknél a hibrideknél még inkább kifizetődik, hiszen kirobbanó olajtartalom elérését teszik lehetővé. A Bayer CropScience által is ajánlott termesztéstechnológiával a repcetermesztés eredményessége ily módon is növelhető. ?Szun dy Péter Bayer CropScience GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA 3. ábra A növekvő világnépesség élelmiszerrel való ellátásának egyik kulcsfontosságú tényezője a növénypatogén gombák elleni sikeres küzdelem. Számtalan módszer és fungicid áll rendelkezésre e kórokozók távol tartására, mégis a világon termelt élelmiszer 15 %-a semmisül meg évente a gombabetegségek miatt. A permetezés hatékonyságát csökkenti a mutációk következtében kialakuló gombaölőszerrezisztencia. Az új molekuláris és genetikai megközelítési mód a növényi szövetek extracelluláris terében élő patogének elleni védekező mechanizmus alaposabb megismerését teszi lehetővé, mely a kiválóbb betegség-ellenállósággal rendelkező fajták előállítását alapozza meg. A növényi védekezési rendszer a sejteken kívül és azokon belül elhelyezkedő receptorok összekapcsolódott láncolatából áll. Mindkét receptor rendszer érzékeli a kórokozó jelenlétét és válaszreakciót indít el. A speciális molekuláris mintázatot felismerő receptorokon alapuló immunitás (PTI – pattern-triggered immunity) a növényi védekezési rendszer első vonala. Ez azonnal működésbe lép, mihelyt a kórokozó a növény felszínére kerül. A patogén által termelt bizonyos speciális molekulákat ismerik fel az ehhez a rendszerhez tartozó receptorok. A második lépcsőfok az ún. effektor által előidézett immunitás (ETI – effector-triggered immunity). Ez a kórokozó és a gazdanövény génjei között kialakuló kapcsolaton alapul. Ez a mechanizmus akkor indul be, ha a patogén belép a növényi sejtbe. Azoknál a gombabetegségeknél, ahol a levél sejt közötti járataiban, az extracelluláris térben él a kórokozó az effektor indukálta immunitás (ETI) elvileg nem aktiválódik. A Hertfordshire Egyetem (Egyesült Királyság) kutatói azonban megállapították, hogy mégis szerepet játszanak bizonyos olyan gének a védekezésben, melyek a sejtbe, azaz az intracelluláris térbe bejutott kórokozók elleni mechanizmusban lépnek működésbe. Ezt a rendszert, mellyel a növény a sejt közötti állományában (apoplaszt) élő patogénekkel veszi fel a küzdelmet effektorok által előidézett védekezési rendszernek (ETD – effector-triggered defence) nevezték el a kutatók, az immunitás kifejezést ebben az esetben nem találták helyesnek. Minderről részletesebben a www.farminguk.com-on olvashatnak. ?Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter Tallózás…

Olvasás PDF formátumban

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen