Újfehértó neve összeforrott a gyümölcstermesztéssel

A Nyírség már akkor jelentős gyümölcstermesztési körzet volt, és fontos célként tűzték ki ennek a körzetnek a fejlesztését, ezért kézenfekvő volt, hogy az egyik telephelynek itt kell majd lenni. Hol máshol, mint a Nyírség központjában, Nyíregyházán. A város azonban nem mutatkozott nyitottnak erre a kezdeményezésre, nem sikerült megfelelő helyet találni az új kutatóállomás számára. Ha nem itt, akkor legyen a szomszéd településen, aminek jók a megközelíthetőségi lehetőségei közúton és vasúton is, tehát Újfehértón.

Ez a döntés született, és ez megalapozta a település hírnevét, amely ma már városi ranggal büszkélkedhet. Mindezt Dr. Pethő Ferenctől tudtuk meg azon az ünnepi rendezvényen, amelyen az intézmény alapításának 70. évfordulójára emlékeztek. A nevezetes dátum 1949, amikor átadásra kerültek Újfehértó határában a korábbi disznólegelőn létesített gyümölcskutató kísérleti ültetvényei, és megkezdődhetett a munka. 2019-ben volt tehát 70 éves, de az ünneplés szervezési okokból 2020 januárjára csúszott.

Ekkorra elkészült az a szép kiállítású könyv is, ami részletesen leírja a 70 év történetét, és amit az ünnepség minden résztvevője megkapott. Ez alatt az idő alatt többször változott a kutatóállomás neve, de küldetése nem: szolgálni a magyar gyümölcstermesztést.

A rendezvény fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter volt, aki személyes hangú beszédet mondott az ünnepségen. Megtudtuk, hogy ő is a környéken nőtt föl, és gyerekkorától szoros kapcsolatban volt a mezőgazdasággal és ezen belül a gyümölcstermesztéssel. 1974-ben el kellett hagyniuk a tanyát, ahol laktak, és be kellett költözniük a településre, mert az akkori kormányzat a tanyák felszámolását tűzte ki célul, és az övék is útjában állt a nagyüzemi gazdálkodásnak. Szomorúan látták, hogy a meggyfákat is kihúzzák, de szerencsére a legjobban termőket a kutatóállomás munkatársai leszemezték és megmentették az utókor számára.

Ezt példaként említette arra vonatkozóan, hogy milyen nagy szükség van az értékeink megmentésére. Ilyen ünnepi alkalmakkor érdemes megállni egy pillanatra, és számba venni az értékeinket. Ez a tájegység Magyarország legjelentősebb gyümölcstermesztő körzete. A tájszelekcióval itt kiemelt fajták ma is fontos szerepet töltenek be a termesztésben, és alapot szolgáltattak az új fajták nemesítéséhez. A világ minden tájáról a génbanki gyűjteménybe begyűjtött fajták részletes vizsgálata alapozta meg az itteni ökológiai adottságoknak és a piaci igényeknek megfelelő fajtaválaszték kialakítását. A technológiai fejlesztések nélkül nem lehetne korszerű gyümölcstermesztést folytatni (1., 2. kép).

1. kép Jelentős kutatási és innovációs eredményeket értek el a korszerű almaültetvények integrált technológiájának fejlesztése terén

2. kép Az intenzív, kézi szedésre tervezett meggyültetvények technológiájának kidolgozása új kutatási prodzsekt

Az intézmény infrastruktúrája és szellemi tőkéje pótolhatatlan értéket képvisel. Mindez azonban mit sem ér a szakma iránt elkötelezett, szorgalmas emberek nélkül. Az itt élő közösség minden tagjában erősíteni kell azt a tudatot és biztonságérzést, hogy a mezőgazdaság és ezen belül a gyümölcstermesztés hosszú távon biztos megélhetést nyújt számára. Ezen kell közösen dolgoznunk. Hiába a korszerű technika, ha nincs ott mellette az ember.

A kutatóállomás 70 éves története

Az ünnepi rendezvényen Dr. Takács Ferenc, a kutatóállomás jelenlegi vezetője méltatta a nagy elődök munkáját, és összefoglalta az intézmény tevékenységét, legfontosabb feladatait. Az Újfehértói Kertészeti Kísérleti telep Dániel Lajos vezetésével, néhány kutatóval és technikai személyzettel, meglehetősen mostoha körülmények között kezdte meg a munkáját. Egy 12 ha-os termő almaültetvényben metszési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi kísérleteket állítottak be.

Szerencsére terület volt bőven, így új fajta-alany kísérleti ültetvényt telepítettek, és megvetették az alapját a génbanki fajtagyűjteménynek 604 almafajta ültetésével. Elkezdődött a tájszelekciós és nemesítő munka is. Feltérképezték és begyűjtötték a termesztési körzetben található legértékesebb alma, meggy, szilva és dió genotípusokat. Az országos fajtaminősítési rendszer kidolgozásában jelentős szerepet vállaltak a telep munkatársai. A nemesítés első eredménye az 1970-ben állami minősítést kapott Éva almafajta volt.

A kísérleti telep vezetését 1956-ban Szakátsy Gyula vette át, aki nagy gyakorlattal és szervező készséggel rendelkező gyümölcstermesztő szakember volt. Elsősorban az almaültetvények intenzitásának fokozását biztosító módszerek kidolgozásán dolgozott. Nevéhez fűződik a „termőfaegység” fogalmának bevezetése a gyakorlatba. Korai halála miatt nem tudta tervezett kutatási programját megvalósítani.

1958-tól tizenhat éven keresztül Pethő Ferenc vezetésével folytatódott a munka. Fontos feladat volt az infrastruktúra fejlesztése, hiszen korábban nagyon szegényes volt a géppark, a műszerezettség, rosszak voltak az utak, az épületek. Jelentős fejlesztések történtek a génbanki és kísérleti ültetvényekben is, amelyek a nemesítéshez és a technológiai kísérletekhez nélkülözhetetlenek. Bővült a személyi állomány is, Bubán Tamás, Szabó Tibor és Gonda István ebben az időszakban kezdett itt dolgozni. Jelentős eredményeket értek el az alma művelési rendszerek, növekedési és termésszabályozási módszerek, valamint egyéb technológiai elemek fejlesztése területén.

Harmath László 1974 és 1991 között volt a kísérleti telep vezetője. Neki köszönhető, hogy a kutatási profil a köszmétével bővült, miközben a többi fontos gyümölcsfajjal folytatott kísérletek is folytatódtak. A törzses termesztés technológiai rendszerének kidolgozása, és hozzá való fajták nemesítése megalapozta a sikeres köszmétetermesztést a térségben, amely egészen addig eredményesen működött ameddig a konzervgyárak nagy mennyiségben fölvásárolták a termést.

Inántsy Ferenc nagy gyakorlati tapasztalattal a háta mögött 1992-ben vette át a kutatóállomás vezetését. Vezetése alatt tovább folytatódott a kutatási infrastruktúra bővítése, modernizálása. Fő hitvallása volt, hogy a kutatási eredmény akkor ér valamit, ha a gyakorlatban is hasznosítható. Ezért nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy rendszeres kiadványok, könyvek, szakmai rendezvények, szaktanácsadási programok keretében a legújabb eredmények eljussanak a termesztőkhöz és minden érdeklődőhöz. Aktív közéleti szerepet is vállalt, és közvetített a termesztők és a döntéshozók között. Ebben az időszakban alakult meg az Alma Terméktanács. Számos egyéb eredmény mellett ki kell emelni az integrált almatermesztés technológiai rendszerének kidolgozását ebből az időszakból.

2014-től Takács Ferenc vezetésével működik a kutató állomás. Az alapításakor regionális feladatok megoldására létrehozott intézmény ma már országos jelentőségű, és a 70 év alatt összegyűlt jelentős szellemi és materiális tőke birtokában törekszik megoldani feladatait, és megfelelni a 21. századi kihívásoknak.

Újfehértó, a meggy városa

A kutató állomás számos fontos eredményt tud felmutatni, ezek közül azonban kétségtelenül az egyik leghíresebb az Újfehértói fürtös meggyfajta, ami 50 évvel ezelőtt kapott állami elismerést. Dr. Hosszú József, a város polgármestere az ünnepségen elmondta, hogy nagyon büszkék erre, és elhatározták, hogy utcafásításra a lehető legtöbb ilyen fát fognak ültetni, ezzel is demonstrálva, hogy Újfehértó a meggy városa kíván lenni. Ezt a fajtát nemcsak hazánkban termesztik nagy mennyiségben, hanem számos más országban is.

Eljutott Amerikába is, ahol a legjelentősebb meggytermesztő állam, Michigan egyik fő fajtája lett Balaton márkanévvel. A Food Medical program keretében a Debreceni Egyetemmel közösen vizsgálják az Újfehértói fürtös meggyfajta egészségmegőrző értékeit. A Zsindelyes Pálinkaház ebből a fajtából készült pálinkája pedig 5 évvel ezelőtt felkerült a hungarikumok listájára.

A régi értékek megőrzése mellett a kutatók feladata, hogy mindig új, korszerű fajtákat adjanak a gazdák kezébe. Ezért régóta foglalkoznak nemesítéssel is. Eddig 8 alma-, 8 meggy-, 3 birs-, 2 naspolya-, 1 szilva- és 2 köszmétefajtát nemesítettek (3. kép).

3. kép A birs génmegőrzését és nemesítését is régóta fontos feladatnak tekintik. A három itt nemesített birsfajta, az ’Angersi birs 3/23’, a ’Bereczki bőtermő’ és a ’Mezőtúri’

Emellett a hazai fajtaválasztékot összesen 25 külföldi gyümölcsfajta honosításával is gazdagították, amelyek közül 21 almafajta, és egy-egy fajtát képviselnek a körte, a birs, a naspolya és a szilva (4. kép).

4. kép A varasodásrezisztens ’Prima’ almafajtát az Újfehértói Kutató Állomás munkatársai honosították és vezették be Magyarországon

Az ünneplésre több kerek évforduló is alkalmat adott Újfehértón. A fent említettekhez hozzá kell tenni, hogy Dr. Pethő Ferenc nemrég ünnepelte 90. születésnapját. Átadták a Jánossy Andor díjat is, amit idén Dr. Szabó Tibor vehetett át hosszú évtizedeken át végzett munkája elismeréséül. Ahogy többen is megfogalmazták a rendezvényen, a mindennapi munka után időnként nem is árt megállni egy kicsit, és megnézni, hogy mit és hogyan is csináltunk eddig, mivolt jó, mi volt rossz, mik az értékek, amiket meg kell őrizni, tovább kell vinni. Ezután mindenki újult erővel folytathatja a munkáját.

Fotó: a szerző felvétele